December 5-től játsszák a mozik Orosz Dénes harmadik filmjét, ami ugyanúgy romantikus vígjáték, mint az előző kettő (Coming Out, Polygamy). A Seveled főbb szerepeiben Mészáros Bélát, Tenki Rékát és Básti Julit láthatjuk. Mindhárman az élet útvesztőjében csetlő-botló figurát alakítanak, akik azonban egymásból erőt merítve jutnak túl válságaikon és érnek viszonylagos révbe. A Seveled szerethető mozi, tökéletes kikapcsolódás az ünnepekre meg az év végére.

A Seveledben nem is csak a film alapötlete csavaros, hanem a főszereplő foglalkozása is: filmkritikákat ír egy menő netes hírportálnál. Milyen egy ilyen ember? A film szerint léha, végtelenül elitista sznob, megjátszós, felelőtlen és nagyképű. Messze jár az igazságtól? Biztos nem minden filmkritikus ilyen, de az tény, hogy egy újságíró, pláne a netes, és még inkább pláne, ha kritikus, nem esik messze a filmben megrajzolt karikatúraszerű alaktól. Legalábbis a közvélekedés meg a rendező szerint. Ettől még persze nem válik ellenszenvessé, rossz emberré vagy csapnivaló újságíróvá se a film főhőse, se a való élet netes tollnokai, de vajon, amikor egy valódi, hús-vér filmkritikus írja majd a recenzióját a Seveledről, akkor elsiklik a fentiek felett, vagy épp ellenkezőleg, nem felejt és bosszút áll Orosz Dénes (valamint forgatókönyvíró-társa, Várady Zsuzsi) provokációjáért?

A filmkritikus Gergő(Mészáros Béla) egyébként éppen negyvenéves. Se kutyája, se macskája, családja meg még annyira sem. Csak az anyja van neki, aki egyedül nevelte fel, meg egy rakás csinos csaj, akik sorra alélnak el az ő kivételes filmkritikusságától, és akiket éppen ezért számolatlanul cipel az ágyába. Hogy aztán szinte azonnal ki is dobja őket onnét, mert mindegyik nőben talál valami kifogásolnivalót. Közben a férfi éli a modern, netes újságírók laza és irigylésre méltó hétköznapjait: cikkeket írogat, retrospektív vetítésekre jár meg kávézgat, sörözget, bulikázik, és bár úgy viselkedik, mint akinek ez így tökéletesen megfelelő és kielégítő életforma, valami mégiscsak hiányzik belőle, de hogy mi, azt nem meri őszintén bevallani maga előtt.

Hogy mennyire ingatag talajon áll ez az egész, akkor derül ki, amikor Gergő szívbeteg anyja (Básti Juli) rosszul lesz, kórházba kerül és úgy tűnik, ha nincs gyors segítség, az pedig nincs, rövid időn belül meghal. A férfi nagyon szereti az anyját - aki már régóta szeretne nagymama lenni -, ezért egy hirtelen és rossz ötlettől vezérelve úgy dönt, megszépíti az utolsó napjait. Felbéreli az egyedül élő és álló, terhes szomszéd lányt (Tenki Réka), hogy adja ki magát a csajának és mondja még azt is, hogy a születendő gyermeke apja nem más, mint ő, Gergő. Úgy fest, a dolog működik, és anya boldogan alszik el örökre, ám ekkor jön a fordulat, amitől meglódul a film története és humora is. Izlandról váratlanul érkezik egy szív, Gergő anyja pedig egyelőre megússza az egyébként megúszhatatlant, és nem hal meg. A kevésbé jól felépített, kegyes hazugságot viszont nem lehet ilyen egyszerűen félresöpörni.

Úgyhogy a lavina görögni kezd lefelé és egyre nagyobb bűzgombóccá áll össze, ami elől pedig Gergő egyre nehezebben tud kitérni. Halmozódnak a problémák és a kínok, az összeomlás sem várat magára túl sokáig. Ennél többet azonban már tényleg nem lenne illő leleplezni a Seveled történetéből. Persze azzal még nem árulunk el zsákbamacskát, hogy mint egy valamire való, jó romantikus komédiában, itt is mindenki révbe ér a végére, és megtalálja a boldogságát meg a számítását, a meglepetés nem is a happy endben rejlik, hanem az oda vezető útban. Bár a Sevelednem kikezdhetetlen munka, de kinek van kedve belekötni, amikor a film egyébként bőven szerethető és szórakoztató, köszönhetően a színészeknek, a jól megírt forgatókönyvnek és a humornak.

Nemcsak a főszereplők teljesítenek remekül, de a mellékalakok tekintetében is elég jól áll a film. Ott van a film másik, vicces szerelmespárja, Adonisz és Hedvig (Mészáros Máté és Rezes Judit), meg Gergő anyjának kórustársa, Valika (Pogány Judit), na és végül, de nem utolsósorban Gergő kollégái, a rendkívül trendi, fancy és bennfentes újságírók (többek között Ónodi Eszter, Pálmai Anna, Dér Zsolt, Fekete Ernő, Molnár Áron), akik azért jól megkapják a maguk nagyon görbe tükrét a Seveledben. Harag azonban nem lesz belőle, mert mégiscsak jól esik nevetni magunkon, az pedig csak erősít a dolgon, hogy annak is, aki netes újságírót egyébként csak a monitorján lát a hétköznapokban.

Feszültséggel és stresszel teli korunkban, pláne az ünnepek közeledtével, amikor a helyzet csak fokozódik, jó szolgálatot tehet Orosz Dénes új filmje. A Seveled után fülig érő szájjal léphetünk ki az utcára, tele jó érzésekkel, örömmel, és még az elrontott dolgainak sem tudják lehúzni a bennünk feléledt életörömöt. Inkább hitet és erőt kapunk arra, hogy kijavítsuk a hibákat, amiket a film megnézése előtt még talán kijavíthatatlannak gondoltunk.