Sokan vannak úgy vele, hogy bár az év nagy részét bringaháton töltik, de 10 fok alatt már nem ülnek fel rá, inkább elrakják valamikor október végén, november elején, majd márciusban, amikor a hőmérő higanyszála ismét a tizes érték fölé kúszik, újra előveszik. Ugyanakkor vannak az igazán kemény legények és leányok, akik dacolva a hideggel, hóval és jéggel, csak azért sem mondanak le a négykeréken való közlekedésről. Ha te is az utóbbi kategóriába tartozol, vagy azt tervezed, hogy belépsz az egész évben bringázók egyre népesebb táborába, akkor az alábbi cikk neked szól. Elmondjuk, mi mindenre figyelj, hogy szerencsésen túléld a hideg-sötét-jeges-szeles telet.

Ha beköszönt a tél, több dologra is figyelned kell, hogy a kerékpáron való közlekedés ne nyűg legyen a számodra, hanem ugyanolyan kényelmes és praktikus közlekedési forma, mint ősszel, nyáron és tavasszal. A felkészülés lépéseit három csoportba sorolhatjuk, attól függően, hogy mire vonatkozik: a ruha, amit viselsz, a KRESZ, amit bringásként is be kell tartanod, és maga az eszköz, a kerékpár, hogy mínuszos időben is könnyedén suhanjon veled.

RUHA

Fontos és éppen ezért szigorúan betartandó aranyszabály: aki télen is bringázik, az öltözzön rétegesen! De nemcsak azért, hogy ne fázzon a kerékpáros, hanem azért is szükséges a beöltözés, hogy ne legyenek hosszú távú egészségügyi szövődményei annak, hogy a delikvens alulöltözött. Védendő terület a torok, és pláne, ha érzékeny, az arcüreg, hogy elkerüljük a megfázást, az influenzát, az arcürgegyulladást, a vírusokat meg az összes többi alsó- és felsőlégúti nyavalyát. De ennél sokkal fontosabb, sőt simán mondhatjuk, hogy a legfontosabb, az ízületeink védelme. Ha nem vigyázunk eléggé, a téli bringázásnál a boka-, a térd-, a csukló- és az ujjízületeink olyan sérüléseket szenvedhetnek, amelyek később aztán az egész életünkre kiható betegségek képében bukkanhatnak fel újra. Ugyanezért fontos a medence- és a vesetájék fokozott védelme is. Ha nem vagyunk elég óvatosak, később az is gondot okozhat, hogy jó időben a kerékpárra üljünk.

Most elmondjuk azt is, hogyan öltözzünk fel, hogy ne legyen bajunk. Teljesen mindegy, hogy speciális bringás ruhát veszel magadra, vagy hétköznapi utcai öltözéket viselsz, a lényeg, hogy rétegesen öltözz, de ne ess közben túlzásba sem. Az teljesen normális, hogy amikor rápattansz a bringára, az elején még, bármennyi ruha is van rajtad, kicsit fázol. Azonban elég hamar bemelegszel, hisz mégiscsak mozogsz, és ha a sok ruha miatt túlságosan leizzadsz, könnyebben megfázol. Aztán legyen a ruha kényelmes is, hogy a bringázás a hajtástól kezdve a sebességváltáson át a fékezésig ugyanolyan könnyen menjen, mint nyáron, ne akadályozzon a mozgásban. És persze a teljes testfelületet fedje be a ruha, elsősorban is a korábban kiemelt területeket.

Az ideális téli, bringás ruhaszett az alábbi elemekből áll:

  • sisak,
  • sapka vagy inkább símaszk, mert az védi a teljes arcüreget is,
  • thermodzseki és -nadrág, lehetőleg kantáros és polár anyagú,
  • kesztyű
  • kamásli a latyak meg a csapadék ellen.

De ez még nem minden, vannak további ajánlott ruhadarabok:

  • ún. aláöltöző, ha fázós vagy, vagy ha 0 fok alá megy a hőmérséklet,
  • légzőmaszk, mert télen a levegő minősége jelentősen leromlik, és mert így úgy tudsz a szádon át is folyamatosan levegőt venni, hogy nem gyullad be a torkod vagy a mandulád – ha még megvan,
  • térd- és bokavédő, mert az mindig jól jön, még nyáron is, de télen pláne, hisz mondtuk már: ízületek.

BRINGA

Nemcsak a bringás kívánja meg a nagyobb odafigyelést télen, hanem maga a kerékpár is. Sokkal rendszeresebben, mint a jó időben, szükséges a bringa alapos és gondos tisztítása, karbantartása. A nedves időben könnyebben rozsdásodnak az egyes részek, ezért minél többször és gyakrabban töröljük szárazra a kerékpárunkat, annál tovább fog minket szolgálni. De haladjunk alkatrészről alkatrészre!

  • Kerék és gumik: kerüljük a teljesen sima futófelületű külsőket, helyettük inkább vízelvezető vájatokkal tarkított, kifejezetten mintás futófelületűt válasszunk, sőt léteznek speciális, szöges kerékpárkülsők is, amelyekkel a tükörjégen, a már jéggé taposott havon kerekezhetünk nagy biztonsággal.

  • Fék: télen sokkal gyorsabban kopnak a fékpofák, ezért érdemes sokkal gyakrabban ellenőrizni az állapotukat, és ha szükséges, áttörölni is, mert ilyenkor egy-két alkalom után is elkophat az, ami nyáron hetekig kibírja, egyébként pedig már kaphatók vizes, jeges körülményekre tervezett fékpofák is.

  • Csapágyak: a víz és a kosz sokkal jobban igénybe veszi a csapágyakat is, ezért érdemes átzsíroztatni ezeket még a tél beállta előtt, illetve bizonyos időközönként ellenőrizzük az állapotukat, és tisztítsuk meg a rárakódott kosztól és sótól.

  • Sárvédők: a nyáron használatos, kisebb felületű sárvédőkkel szemben télen érdemes olyat választani, ami minél nagyobb részen lefedi a kereket, hisz a latyak is nagyobb, jobban felcsapódik.

  • Váltók, bowdenek: ha nem tisztítjuk alaposan és minél sűrűbben, meg nem olajozzuk rendszeresen a bowdeneket, előfordulhat, hogy egyszer csak nem vált a váltó.

  • Lánc: gyakori tisztítást és kenést igényelnek, és érdemes hideg, vizes időre gyártott kenőanyagokat használni, mert azok lassabban kopnak le a láncról, és a csapadéknak is jobban ellenállnak.

KRESZ

A téli bringázás nehezített pálya, ezt reméljük, mondanunk sem kell. Ilyenkor kevesebb a bringás, az autósok ezért hamar elszoknak tőlük, ráadásul a látási viszonyok is rosszabbak. Jobb és kevésbé balesetveszélyes, ha télen a bringás az okos és az óvatos, és az eszébe vési, hogy az talán még nem elég, ha például neki van elsőbbsége. Inkább nézzen szét az ember kétszer vagy többször, legyen egy kicsit türelmesebb és tényleg csak akkor tekerjen be egy útkereszteződésbe, ha valóban megkapta az autósoktól az elsőbbséget.

Kiemelt fontosságú, hogy a kerékpár mindig kifogástalan állapotban legyen, de ami ezen belül is rendkívül fontos, a megváltozott, speciális fényviszonyok miatt, az a világítás.

De az még nem elég! Érdemes a kerékpárra nagy fényvisszaverő tulajdonságú, öntapadó szalagot ragasztani, sőt az is hasznos, ha a ruházat is világos, élénk színű.

Mivel az utak csúszósabbak, és nemcsak az autósok, de a gyalogosok is figyelmetlenebbek ilyenkor, így nem árt, ha a bringás sokkal jobban odafigyel minden egyes elemére a közlekedésnek. A fényhatás mellett a fékhatás is romlik télen, megnő a féktávolság, így ajánlott nagyobb követési távolságot tartani, kanyarodás vagy bármilyen irányváltoztatás esetén pedig a hátsó féket használni. Ide tartozik az is, hogy mivel a vas különösen csúszós, ezért az aknafedőkön vagy a villamossíneken, meg úgy általában véve minden vasból készült tereptárgyon áthaladva soha ne fékezzünk, különben komoly baj is származhat belőle, minimum annyi, hogy esünk egy nagyot. De az óvatos közlekedésre azért is szükség van, mert a havas úton nem látni a kátyúkat sem, nem beszélve a különböző akadályokról.

Végezetül, összességében azt mondhatjuk, ha felkészülünk a télre fejben, ruházatban és a kerékpárunk tekintetében is, nem érhet minket se meglepetés, se baj, és a legnagyobb gondunk csupán az lesz, hogy hidegebb van, mint nyáron, ősszel vagy tavasszal. Hajrá tél, hajrá bringa!