Élmény

Ha a környéken kirándulnál: a Teleki-Tisza-kastély és ősfás parkja Nagykovácsiban

Fotó : Polyák Attila / WLB
nagykovácsi teleki-tisza kastély

Az egykori vadászkastély rengeteg változáson esett át a történelem során. Ma rendezvénytérként, esküvők helyszíneként működik, és a benne található cukrászdába, illetve ősfás parkjába szabadon bemehetnek az érdeklődők.

2018 májusában történő átadása óta a kastély cserkészrendezvényeknek, táboroknak ad otthont, de többek között esküvőhelyszínként is funkcionál. Hogy a cserkészek hogy kerültek képbe, arról később lesz szó, előbb lássuk a kezdeteket.

 

A kastély építésének éve 1821-re tehető, erről árulkodik a kút belsejébe vésett dátum is, amit a 2016-ban elkezdett felújítás során fedeztek fel (a kút oldalában pedig gróf Teleki Pál főcserkész gondolata olvasható: „Mindenkinek a maga helyén vannak kötelességei, és bármilyen kicsinyek legyenek azok, fontos, hogy jól végezzük azokat.

Fotó: Polyák Attila / WLB

A területet birtokló Wattay családtól 1828-ban került át a Teleki családhoz egy friggyel, amely az egyik Wattay lány és gróf Teleki József koronaőr között köttetett, egy későbbi, Teleki Júlia és Tisza Lajos között létrejött házassággal pedig a Tisza családé lett. Az ő fiuk, Tisza Lajos (közmunka-, és közlekedésügyi miniszter, az 1879-es tiszai árvíz után Szeged újjáépítési biztosa) volt az első állandó lakója az egyemeletes kastélynak, ekkortájt nyerte el a klasszicista stílusú épület ma is látható formáját. Örökös híján unokaöccsére, Tisza István későbbi miniszterelnökre szállt 1898-ban; 1918-as halála után az unokák révén a család tulajdonában maradt egészen a II. világháborúig.

Fotó: Polyák Attila / WLB

Miután 1946-ban Argentínába menekültek a leszármazottak, az elhagyott kastélyt nem kerülhette el az államosítás: működött itt üdülő, majd a 2010-es évekig a Mezőgazdasági Szakképző Intézet és Nevelőotthonának kollégiuma, de ekkorra már erősen leromlott az épület és a park állapota is.

 

Még Tisza István egyik unokája, a kastély utolsó nemesi tulajdonosa, Tisza Lajos Kálmán rendelkezett arról a meneküléskor, hogy vadászgyerekek oktatásának szenteljék a kastélyt. Lánya, Tisza Ilona maga is cserkész (ma az USA-ban él), és férje a Külföldi Magyar Cserkészszövetség egyik tisztje. Nem teljesen véletlen tehát, hogy a kastély 2013-ban a Magyar Cserkészszövetség tulajdonába került, és 2016-ban kezdetét vette a felújítás, ami során elbontották a hatalmas kerítést, valamint az 1945. utáni ráépítéseket és toldaléképületeket. Az udvar ugyanis úgy be volt építve, hogy a Kossuth utcáról nem is látszódott úgy a kastély, ahogy most; a rózsakert mellett csak pár, eredetileg is ott lévő gazdasági épületet hagytak meg, ahol helyi székhelyű cégek irodái kaptak helyet. Hátul a víztorony magasodik, amely a vártoronyépítészet jegyeit viseli magán: lőréseket, vízköpőt és egy elefántos címert is találni rajta.

Fotó: Polyák Attila / WLB
Fotó: Polyák Attila / WLB

A műemlék rekonstrukciójának legszembeötlőbb pontja egy kortárs építészeti megoldás: a ház két első emeleti „tornya” között korábban nyeregtető lehetett, viszont nem maradt fenn róla semmilyen adat, terv és fotó sem. Az 1960-as években egy gyenge és építészetileg érdektelen beépítés került ide, amit el kellett bontani. Mivel nem tudták, mi volt a helyén, egy áttetsző, high tech rendezvényteret hoztak létre, ami ad egy modern csavart az összhatásnak, de nem telepszik rá a műemlékre.

Az eredeti falakat és boltíveket az alagsorban, a fűtőházban hagyták meg, az eredeti oszlopok közül párat a teraszon csodálhatunk meg. A háború előtti úri időkből sajnos nem maradt meg egy bútordarab sem, csak a gyönyörű falépcső és a több mint száz éves nyílászárók, viszont az enteriőrtervezéskor ügyeltek a korhűségre: a kályhák, falikarok, székek magyar iparművészek munkái, a kisebb termek tapétái pedig a korábbi falak színvilágát idézik meg.

Fotó: Polyák Attila / WLB
Fotó: Polyák Attila / WLB
Fotó: Polyák Attila / WLB

Keletkezése idején birtokok vették körbe a kastély, nem volt úgy beépítve a környék, mint ma. Ennek is köszönhető a mai szemnek különös tájolás: a kapun belépve a kastély oldalával találjuk szembe magunkat, míg az oromzat a park és a kerti tó felé néz. Utóbbi betonmedenceként üzemelt az iskolai időkben. Hátul található az iskola egykori üvegháza, ami felújításra vár.

 

A kastély nem egy filmszerepet tudhat maga mögött: 1985-ben a Bujtor István és Kern András főszereplésével készült Elvarázsolt dollárban egy balatoni kastélyt alakított, amelynek parkjából egy komoly helikopteres üldözési jelenet indult, de feltűnik a Jóban-rosszban Csillagvirág klinikájának külső helyszíneként is.

Fotó: Polyák Attila / WLB

Sajnos nem üzemel múzeumként, szabadon nem lehet bemenni, de a szerdától vasárnapig nyitva tartó cukrászdán megcsodálhatjuk az amúgy nem olyan óriási épület egy részét, köztük az eredeti állapotban megmaradt csodaszép faragott falépcsőt. Az ősfás, tízhektáros park is bejárható, amelyen átfolyik az Ördögárok patak, és a közeli erdőkből átjárnak a vaddisznók is. És ha már itt tartunk, meg kell említeni, hogy a park mellől és a faluból több túraútvonal is indul például a Nagy-Szénásra, a Zsíros-hegyi kilátóponthoz vagy a Remete-barlanghoz, így ha magáért a kastélyért nem is utaznánk ki Nagykovácsiba, egy cukrászdával, parklátogatással egybekötött kirándulás során útba ejthetjük az egykori vadászkastélyt. (Ha tömegközlekedéssel jönnénk, a Hűvösvölgyből induló 63-as busz Ady Endre utca megállójánál kell leszállni.)

Fotó: Polyák Attila / WLB
Teleki-Tisza kastély
  • 2090 Nagykovácsi, Kossuth Lajos utca 2.
  • Kastélypark: H-V: 10-18:00, kastélycukrászda télen: Sz-V: 10-16:00