Élmény

Rubens és kora a testes meztelen nőkön túl – nagyszabású kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban

Fotó : Mónus Márton / MTI
rubens, kiállítás, szépművészeti, barokk

Ha meghalljuk Rubens nevét, és nem feltétlenül vagyunk pallérozott művészettörténészek, jó eséllyel elsőre a vásznakat uraló, selymes fényű, testes, meztelen női alakok jutnak az eszünkbe. De vajon milyen is volt a valójában hihetetlenül sokrétű, barokk flamand festészet? A mitológiai és bibliai témák és van Dyck megkapó portréi mögött felsejlenek egyaránt a vallásháború borzalmai és a nagy felfedezések utáni kitágult világ egzotikumai is – megnéztük a Szépművészeti Múzeum most nyíló, nagyszabású kiállítását.

Rubens, van Dyck és a flamand festészet fénykora címmel október végén nyíló kiállítás a múzeum azon sorozatának ötödik állomása, amely a jelentős művészettörténeti korszakokat és kiemelkedő nemzeti festőiskolákat mutatja be. A több mint 120 műalkotást felvonultató tárlatra – a múzeum saját anyaga mellett – negyven nagy közgyűjteményből, többek között a Louvre-ból, az Ermitázsból, a Pradóból, a washingtoni és a londoni National Galleryből, a bécsi Lichtenstein hercegi gyűjteményből is érkeztek műtárgyak. 

Fotó: Mónus Márton / MTI

A kiállítás bemutatja a kibontakozó németalföldi barokk festészet „hazáját”: Dél-Németalföld jelentős központjait, Brüsszelt és Antwerpent a korabeli szokásokkal, és a művészek életét meghatározó politikai erővonalakat. Például Rubensről ma már csak kevesen tudják, hogy nemcsak művész volt, hanem kora egyik sikeres politikusa is, aki finom modorával és hatalmas műveltségével nem egy nemzetközi konfliktust elsimított. 

Fotó: szerk. / WLB

Egyes képeket szemlélve szembeötlő az itáliai hatás is – hol Leonardo vagy Tiziano egy ismert kompozíciója, hol Caravaggio drámai fény-árnyék technikája köszön vissza – nem véletlenül, számos flamand festő éveket töltött Itáliában, és rajonva tisztele a reneszánsz mestereket.

Fotó: Wikipédia

A kiállításon igazi különlegesség, hogy látható Rubens egyik meghatározó korai műve, az 1603-ban készült Lerma herceg lovasportréja, amely visszanyúlik az itáliai reneszánsz lovasportrék ábrázolási mintájához, és az elsők között ábrázolja szemközti rövidülésben a lovast.

Fotó: szerk. / WLB

A kiállítás másik kuriózuma a Rubens által tervezett, egy római mondát feldolgozó Decius Mus-kárpitsorozat egy darabja és a mellé kartonként szolgáló festmény együttes bemutatása. 

Fotó: szerk. / WLB

A drámai, mitológiai és bibliai témájú vásznakat nem egy esetben az érzéki aktok és a brutalitás uralják, a szenvedést és szenvedélyt kedvelő barokk szellem az ószövetségi és görög-római történetekben egyaránt gazdag ihlető forrására talált. Rubenst és a gömbölyded meztelen nőket már sokat emlegettük, ám a kiállítás most arról is lerántja a leplet, hogy vajon milyen modellek után dolgozott a festő – a poént nem lőnénk le, de annyit elárulhatunk, hogy egy-két jól dokumentált, kivételes esettől eltekintve nem meztelen hölgyeket nézegetett.

Fotó: szerk. / WLB

Megkapó a tárlat portrészekciója is, ahol a van Dyck festette képmások sorakoznak, köztük a múzeum kiemelt értékű új szerzeményével, Stuart Mária Henrietta hercegnő portréjával, amely a festő egyik utolsó befejezett alkotása. 

 

A festmények mellett grafikák, vázlatok, skiccek, szobrok is gazdagítják a kiállítás anyagát, amelyhez egy angol-magyar katalógus is készült, amely a tanulmányokkal a részletes háttértudás elmélyítését is szolgálja.

Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora