Budapest

Annyira csúnya, hogy az már szép – brutalista építészeti séták Budapesten

Fotó : We Love Budapest

Az egyre szaporodó budapesti séták új indulója olyan épületeket mutat be szerte a fővárosban, melyek egy olyan építészeti stílusba (brutalista) tartoznak, ami általában megosztja a közönséget. Az 50-es évek Angliájából indult stílusirányzatot az autodidakta francia építész, Charles-Edouard Jeanneret, ismertebb nevén Le Corbusier művei és egy híres francia modernista épület, a Marseillesben található Unité d’Habitation inspirált.

Az építészeti iskola neve megtévesztő. Automatikusan azt gondolja az ember, hogy a brutalista szó az ebbe a halmazba sorolható épületek irdatlan méreteire, robusztus formáira és monumentalitására utal, de igazából az anyagfelhasználásra. A stílusirányzat neve a francia beton brut kifejezésből ered, ami nyers, csupasz betont jelent, ami az idetartozó épületek fő építési anyaga. A beton mellett üveget, fémet és műanyagot is használtak, de olyan építmény is készült, amit úgy terveztek, hogy a természet is a részévé váljon, és így a felületét növények hálózzák be. Ami kimondottan jól is áll nekik, posztapokaliptikus hangulatot kölcsönöz az egyébként gyakran bumfordi házaknak.

Kertészeti Egyetem K-épületFotó: We Love Budapest

Egy brutalista épületről nem kimondottan a szépség az első dolog, ami az eszébe jut az embernek, és ez a stílus általános megítélésén sem segít. Bár a brutalista építészet a modernizmussal és a Bauhaus-zal rokon (léteznek szép számban kevert stílusú épületek is), sokan mégis a szocreált látják bele, talán azért is, mert a hazai, brutalista stílusjegyeket tartalmazó épületeink a szocializmus idejéből származnak. Ám ha esélyt adunk neki, és elmerülünk a geometrikus formákban, a minimalista, ismétlődő részletekben, meglátjuk a „csúnyaság” mögött megbúvó szépet is.

 

Erre jutott két fiatal lány, a túravezető Dorka és az épületfotós Judit is, akik szenvedélyesen rajonganak a brutalista stílus iránt (is), és e különös vonzalom hozta össze őket, amiből aztán elhatározás született, hogy dacolva a kétes megítéléssel, igazságot szolgáltatnak a nyersbetonnak. Így indultak el a Brutalista építészeti séták. Ezek abba a nemzetközi mozgalomba is jól illeszkednek, ami a brutalista épületek jelentőségét emeli ki, és renoméjukat kívánja helyre állítani. Első körben az építészet iránt érdeklődő, de a halászbástyás-parlamentes városnézésnél azért többre, extrémebbre vágyó külföldiek számára szerveztek túrákat, majd a nagy érdeklődésre való tekintettel a magyar nyelvű séták is beindultak.

BKK irányítóközpontFotó: We Love Budapest

Egy brutalista séta négy és félórát vesz el az ember életéből, de valójában inkább hozzátesz, elsősorban a kulturális élménycsomag miatt, és persze az sem utolsó szempont, hogy közben mozog az ember, merthogy a túra nagy részét gyalogszerrel tesszük meg. A túra két részre osztható: Pestről indul a menet, ez lenne a rövidebb szakasz, majd áttérünk Budára, ahol a jórészt zöldövezetben megbúvó brutalista épületeket nézhetjük végig, melyek abszurd módon, de jól harmonizálnak az őket körülölelő természettel. A házak általában a 60-as 70-es években épültek, de akadnak köztük kortárs darabok is.

Kertészeti Egyetem K-épületFotó: We Love Budapest

A túra során megnézzük a BKK Kálvin téri irányítóközpontját, ami Dianóczky János tervezése, és annak ellenére, hogy az ember általában szemlesütve megy el mellette, ha részleteiben figyeli, meglátja benne a harmóniát. Friss alkotás a Vásárcsarnok mögötti téren álló, a Duna hullámzását visszaadó Meninger Hotel, ami Vadász Bence és Miklós Zoltán munkája és egészen pontosan organikus-neobrutalista hibrid. De brutalista alkotásnak minősülnek a 4-es metró állomásai is, például a Fővám téri vagy a Móricz Zsigmond körtéri megállók, a túra ezt a kettőt érinti.

Fotó: szerk / WLB

A legszebb mind közül a Kertészeti Egyetem K épülete, Pál Balázs munkája, amit már szinte befalt a növényzet, és ami egészen filozofikus hangulatba kíséri a sétálót, az elmúlás szépségét juttatva az eszébe. És nem maradnak ki olyan alapvetések sem, mint a Déli pályaudvar épülete (Kőváry György), a Moszkva téri legyező (Czeglédy István) és a Hotel Budapest, vagyis a Körszálló (Szrogh György), amiről még azt is megtudjuk, hogy nagyon lobbiztak annak idején azért, hogy Hotel Florida legyen a neve, de végül győzött a szocialista igazság.

Fotó: szerk / WLB

A túra azért is izgalmas, mert ha már útba esnek, szóba és a látóterünkbe kerülnek a rokon építészeti stílusok remekei is, mint például a Bauhaus Városmajori Jézus szíve plébániatemplom (Árkay Aladár és fia, Bertalan), vagy a Kertészeti Egyetem A épülete, ami szintén Bauhaus-remekmű (Lauber László, Szendrői Jenő).

Fotó: Norbert Hartyányi / We Love Budapest

A nyáron indult túrák egyelőre ugyanazt az útvonalat járják be, de már fejlesztés alatt áll egy B verzió, ami további brutalista épületeket mutat be az érdeklődőknek, és inkább Pestre fókuszál. A következő magyar nyelvű séta szeptember 21-én, az angol nyelvű pedig szeptember 29-én indul, minden tovább információ megtalálható a Facebook-oldalukon.