Budapest

Szép árnyas utcák nyári bóklászásokhoz – ahol még a kánikulában is kellemes sétálni

Fotó : Bartha Dorka / WLB

Pár kellemes, sétálgatnivaló utca, ha nem vagyunk szabadságon – és az őrült kánikulák és a felhőszakadások között sikerült egy kellemes nyári napot elkapnunk – de szívesen mászkálnánk, és felfedeznénk a várost. Szép századfordulós villanegyedek és izgalmas történetek az árnyas fák alatt.

  • A megkopott delnő – Benczúr utca

A közeli nagytestvér – az Andrássy út – árnyékában megbúvó Benczúr utca egy lusta vasárnap délelőtt a legkellemesebb, a hétközben fel-alásiető irodistáknak ekkor nyoma sincs. A forgalom ekkor gyér, az ablakokon tányércsörömpölés zaja és zeneszó szűrődik ki.

Fotó: Bartha Dorka / WLB

Az utca legnagyobb erénye a két oldalról fölénk boruló fasor, amely árnyékában izgalmas villák, elegáns nagykövetségek és ezekhez kapcsolódó történetek húzódnak meg. 

Fotó: Bartha Dorka / WLB

Ha a Városliget felől kanyarodunk be, jobbra máris ott találjuk Ady Endre emléktábláját, aki nagybetegen az egykor Liget szanatóriumban töltötte utolsó napjait, és itt is hunyt el 1919-ben. De szintén itt keresett gyógyulást Babits Mihály, Krúdy Gyula, vagy ide vonult elvonóra a morfiumfüggő Csáth Géza. 

Fotó: Bartha Dorka / WLB

A Benczúr és a Rippl Rónai utca sarkán is érdemes szemfülesnek lennünk, hiszen csodás tipográfiával egykori neonfeliratokat találunk, mindenki kibetűzgetheti, milyen boltok működtek itt eredetileg és mit árulhattak. 

Fotó: Bartha Dorka / WLB

Ha kicsit megfáradtunk a nézelődésben, betérhetünk a szuperhangulatos Tipo Workshop & Coffee-ba, ami egyszerre kávézóként és dizájnshopként is funkcionál.

Fotó: Polyák Attila / WLB

Az utca jobboldalán szinte végig villák állnak, elég változatos állapotban, a másik oldalon pedig már 3-4 szintes, elegáns bérházak. Izgalmas, ahogy a századfordulós eklektikus és szecessziós épületek keverednek a modernekkel, mint például az 1930-32 közötti, egykori Angol Magyar Bank béházaként épült 35/C. Becsapós az épület oldalán a mai napig látható relief, ez alapján elsőre simán azt gondoltuk, hogy valamikor az 50-es évekből származik a tömb. Pedig ez csak akkor került fel rá, amikor a szakszervezethez kerülve Pedagógus Szállóként működött.

Fotó: Bartha Dorka / WLB
Fotó: Bartha Dorka

Kissé megbújva, de múzeumot is rejt az utca, a Benczúr Házban működik a Postamúzeum, amely 1881 óta gyűjti a postatörténeti emlékeket. Kipróbálható a Morse-távíró, postásautók és egy igazi postahivatal berendezése vár a múzeumban, ahol akár könnyen órákat is eltölthetünk.

Fotó: Bartha Dorka / WLB

Egy falatnyi Párizst is találunk is találunk erre, ha közelebbről megnézzük ezt a házat, akár állhatna a francia főváros egyik elegáns sugárútja mellett is.

Fotó: Bartha Dorka / WLB

A város egyik legszomorúbb épülete is ebben az utcában rejtőzik – a hosszú évek óta elhagyatottan álló egykori elegáns bérházban pár éve házfoglalók is laktak – de amúgy üresen áll, és csak pusztul. De pár percre érdemes megállni a leszakadt redőnyökkel, megkopott címerrel, és még mindig csodás vaskapuval díszített homlokzat előtt, és elmerengeni, mennyi történetet tudhatnak itt a falak. 

Fotó: Bartha Dorka / WLB

 

  • Dűlőutakból villanegyed– a Mányoki és Ménesi út

Ha van környéke Budapestnek, ahol egymást érik a szebbnél szebb villák, akkor az a Gellérthegy. Itt van a város közepén, mégis viszonylag ritkán kerekedünk fel, hogy felfedezzük, pedig tartogat szép meglepetéseket.

A Mányoki és Kelenhegyi út találkozásnál álló Művészház vagy más néven Műteremház talán az egyik legismertebb ilyen jellegű szecessziós épület – hatalmas ablakairól, jellegzetes kék színeiről azonnal felismerhető. Itt élt és alkotott többek között Madarász Viktor, Czóbel Béla vagy éppen Rippl-Rónai József is. 

A szomszédos, manzárdtetős neobarokk villa, ha nem figyelünk, talán el is kerülné a tekintetünket, pedig a vadszőlővel befutatott épület is nagyon izgalmas. A Mányoki út 3. alatt álló Wenckheim-villa építettője az a Wenckheim család, akiké a ma Szabó Ervin Könyvtár palotarészlegeként ismert és látogatható elegáns belvárosi palota is volt. A villa érdekessége, hogy a tulajdonosa Wenckheim József báró már akkor is nagy autórajongó volt, amikor a poros pesti utakon ritkaságnak számítottak ezek a modern járgányok a lovaskocsik között. Ez azt is jelentette, hogy bizony a benzinkutak sem sorakoztak az utak mentén, így a báró kénytelen volt a saját kertjében felállítani egyet. 

Fotó: Bartha Dorka / WLB
Fotó: Bartha Dorka / WLB

Séta alatt csak úgy kapkodjuk a fejünket, az út mellett vagy a kertek mélyén megbújó házak között. A Gellért-hegy déli lejtőin az 1884-es filoxéravészig alig pár épület állt, a területet szőlőművelésre használták. Ma ismert aculatát a 20. század első felében nyerte el, ekkor jelentek meg a felső középosztálybeliek és az értelmiség elit villái.

Fotó: Bartha Dorka / WLB

A magyar tudományos élet egy legendás helyszíne a Ménesi út 11–13. alatt álló Eötvös József Collegium. Az intézmény a 19. század vége óta neveli ki a tudós tanárokat. Az ELTE bölcsészettudományi, informatikai, társadalomtudományi és természettudományi karainak szakkollégiuma igazi elit hely, csak az évfolyamok legjobbjai kerülhetnek be, és élvezhetik nem csak a hegyvidéki környezetet, de a kollégium ezernyi más előnyét is, mint az itt működő műhelyeket vagy hatalmas könyvtárát.

A Ménesi út két oldalán meghúzódó egykori KEK, ma Szent István Egyetem Budai Campusához tartozó arborétum is nagy kedvencünk.

Fotó: Bartha Dorka / WLB

A felső-kert a sárga kastélyszerű épülettel mintha nem is egy világváros közepén állna, míg a lenti, jóval nagyobb kertben a magyar modernizmus remekei keverednek a buja természettel.