Több száz különböző technikával készült rajzot, makettet és modellt láthatunk a FUGA kiállításán, amelyek között olyan ikonikus épületeket is találunk, mint a Müpa koncerttermének vagy Erick van Egeraat Városháza tervének aprólékos makettjei. De a Gellért Szálló 60-as évekbeli belsőépítészeti rajzait vagy a 94-es expó futurisztikus épületterveit is megcsodálhatjuk. Az egyetemi, alkotótábori projekteket és a 19–20. századi mesterek – például Lechner Ödön, Janáky István, Makovecz Imre – műveit együtt állítják ki olyan kortárs mesterekkel, mint Bán Ferenc, Csomay Zsófia vagy Rajk László. Az üzenet és konklúzió pedig az, hogy az építészeti tervrajz is műalkotás.

Az építészettel mindennapjaink során legtöbbször mint „késztermékkel” találkozunk, az alkotói folyamatokba ritkán látunk bele. Az ötlet, az első lendületes vonalak megszületése, az aprólékos tervezési munkák mind a színfalak mögött zajlanak. 

Az idén 10 éves FUGA Budapesti Építészeti Központ még áprilisban tett közzé egy nyílt felhívást, hogy a nyári kiállításra bemutatásra érdemes eredeti rajzokat és maketteket várnak, megszólítva minden építészt és társtervező kollégát, örökösöket, tanítványokat, gyűjtőket, gyűjteménykezelőket, oktatási intézményeket.

Ennek a gyűjtésnek az eredményét láthatjuk most két teremben, ahol nem túlozva mondhatjuk, hogy a padlótól a plafonig borít be minden szabad felületet az elmúlt két évszázad magyar építészete, a legváltozatosabb formákban. 

A teljesség igénye nélkül megtaláljuk itt a már emlegetett Gellért Szálló éttermének és bárjának elképesztően részletes belsőépítészeti rajzát a 60-as évekből, ami olyan dekoratív és igényes, hogy simán el tudjuk képzelni, hogy képként kifüggesztjük a lakásba vagy az irodába.

Hasonlóképp izgalmas Zalotay Elemér szalagház tusrajza vagy a margitszigeti kolostor romjainak és környezetének nagyméretű tervei, Makovecz légies rajzai és Jánossy György „ujjgyakorlat” tollrajzai.

A változatos fázisokat mutató és kidolgozottságú tervek, elképzelések sokszor megmutatják, hogy mi minden lehetett volna, viszonylag sok anyagot találunk például a 94-es expóhoz kapcsolódóan, de ma jól ismert épületeket is elkaphatunk a születésük pillanatában.

A kiállítás szervezői szerint: „A nem gyűjteményben őrzött művek folyamatos veszélynek vannak kitéve, számos ilyen hagyatékról tudni. Alapvető szemléletváltásra van szükség: magukat az építészeket is meg kell győzni arról, hogy rajzaik, makettjeik önálló életre kelhetnek műtárgyként, hogy ne figyelemre se méltó munkaközi mellékterméknek tekintsék azokat, hanem az arra érdemes munkákat igenis meg kell őrizni, múzeumnak vagy egyéb archívumnak átadni.”

Érdemes az ingyenes tárlatvezetések egyikére benevezni, mert bár laikusként a látvány izgalmas, és a részletek böngészésének is megvan a maga varázsa – biztos mindenki rábukkan egy-két ismertebb épületre vagy tervre –, de az élményt az teszi teljessé, ha valaki a vezérfonalat a kezünkbe adja. 

Tárlatvezetések

  • Augusztus 1. 16 óra – Kovaloszky Márta és Kovács Péter
  • Augusztus 15. 16 óra – Keserü Katalin és Rényi András
  • Augusztus 26. 18 óra – Martinkó József és Mélyi József