Budapest

Elsüllyedt városrészek: 125 éve indult meg a régi pesti Belváros elbontása

Fotó : Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.038

A 19. század végi fotókat nézegetve mintha egy idegen városban járnánk: a szemfülesek talán egy-két ismerős épületet találnak a fotókon, amelyek hírmondók maradtak az egykori barokk és klasszicista pesti Belvárosból, minden más nyomtalanul eltűnt. A bontás már a kortársakat is megosztotta, sokan siratták a patrícius polgárság világának végleges és könyörtelen eltörlését, míg mások ujjongva köszöntötték a helyükre épülő – a modernitás és haladás vívmányait szimbolizáló – új Belvárost. Keserédes visszaemlékezés a Fortepan segítségével egy mára már szinte nyomtalanul eltűnt városrészre, amelynek bontása 125 évvel ezelőtt indult meg.

Bármennyire is kerülnénk a kliséket, Klösz György 1800-as évek végén készült képeit nézegetve csak arra tudunk gondolni, hogy ha valami csoda folytán időutazással visszakerülnénk a 19. század végi pesti Belváros utcáira, eléggé el lennénk veszve.

Szemben a Torony utca, távolban a Belvárosi templom a Március 15. (Eskü) téren. Keresztben a Duna utca a Hal térnél. A felvétel 1880-1890 között készült. Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.056

A mai belváros a pesti oldal legrégebb óta lakott területe, a Kiskörúton – ami az egykori, elbontott városfal vonalát követi – belül fekvő rész városias kiépülése a török hódoltság kora után indult meg. 

Ferenciek tere (Kígyó tér), balra a mára megszűnt Sebestyén utca, jobbra a Kígyó utca. A felvétel 1890. után készült. Fotó: Ferenciek tere (Kígyó tér), balra a mára megszünt Sebestyén utca, jobbra a Kígyó utca. A felvétel 1890. után készült.

A fejlődés ekkor még elég lassú ütemben zajlott, a 18. század elején is alig pár ezren laktak itt, és csak elvétve találtunk volna nagyobb kőépületet vagy elegánsabb lakóházat. A lakosságszám növekedése a betelepülő rác, görög és főként német kereskedőknek volt köszönhető; a németajkú polgárság túlsúlya egészen a 19-20. századi átépítésekig megmaradt. 

Kossuth Lajos utca a Rákóczi (Kerepesi) út felől nézve. A felvétel 1894 körül készült. Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.002

„Az öreg házakkal, terekkel együtt tehát eltűnt egy világ, a régi, a legpatríciusabb polgárság is. Hálósipkás, konzervatív életmódjával ugyanúgy kiöregedett ebből a szenvedélyesen fiatalodó városból, mint boltíves, komfortnélküli szobái, macskaköves, intim terei” – írja róluk Krúdy Gyula Az aranybányában. 

Váci utca a mai Március 15. tér felől dél felé nézve, háttérben az Angolkisasszonyok temploma, előtérben az ekkori Rózsa tér. A felvétel 1895. körül készült.Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.01

Ha ma elkezdenénk keresni az általuk épített, nagyrészt egy-, legfeljebb két emeletes, főként barokk házacskákat, hűlt helyüket találnánk. A világi barokk építészetnek tényleg alig van nyoma: a Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó Károlyi-palotát átépítették, egyedül egy aprócska ház maradt hírmondónak. Mélyen az utcaszint alatti bejáratával, okkersárga falaival szerényen meghúzódik a három-ötemeletes óriások között: a Piarista utca 2. alatt álló házban ma a Százéves Étterem működik. Illetve a Vitkovics Mihály utcában találunk még egy hasonlóan színes házacskát. 

Piarista (Kötő) utca a mára megszűnt Városház térről nézve, szemben a Péterffy-palota (ma Százéves étterem)Fotó: Fortepan

Ezért is elképesztő ezeket a fotókat nézegetni, mert bár a terek, épületek 90%-a megsemmisült, a maradék pár ismerős torony, utcasarok alapján, ha figyelmesek vagyunk, mégis be tudjuk azonosítani, hogy merre járhatunk. 

Városház tér, "régi pesti Városháza", ma a Piarista tömb található itt. A felvétel 1880-1890 között készült.Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.044 C

De hogy  miért is kellett elbontani az óvárost? Az 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el a két új Duna-híd építését, amelyeket ma a Szabadság és az Erzsébet hídként ismerünk. Ez utóbbinak az építése az, ami felbolygatta az évszázadok alatt kialakult városszerkezetet. 1894 nyarától kezdve pár év alatt rohamtempóban elbontották a régi városrészt, és felépült a helyén egy bérpalotákból, széles sétáló és sugárutakból álló, akkori standardok szerint abszolút modern környék.

Piac a Városház téren, balra a Március 15. (Eskü) tér, szemben a Piarista (Kötő) utca és Vas-udvar. Ma a tér helyén a Piarista tömb található. A felvétel 1894-ben készült. Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.044

A bontás során megszűntek az olyan kis terek, mint a Kígyó, Sebestyén, Rózsa vagy Hal tér, és összesen 120 házat romboltak le, párat átépítettek. A régi Pest rohamtempóban alakult át: az Erzsébet híd építésekor letarolták a régi, kis terek szabdalta zegzugos városmagot, hogy felépüljenek a Ferenciek tere környékének hatalmas bérpalotái, mint a Klotild paloták, a Párisi udvar vagy a Királyi bérpalota.

Kristóf tér - Váci utca sarok, Szent Kristóf szobra (Bauer Mihály, 1833.). A felvétel 1895 körül készült. Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.053

Nem kegyelmeztek a régi Városházának sem, se a Kúria épületének, ahogy a Ferenciek téri templommal szemben álló, a híres nyomdának is helyet adó Athaneum épületét is elbontották.

Városház (Gránátos) utca, jobbra a Gerlóczy (Rostély) utca. Szemben a Károly laktanya (később Városháza). A felvétel 1894 körül készült. Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.003

Ha szuperizgalmas térképeken szeretnénk böngészni az alakuló várost, itt megtehetjük. Ha pedig a régi Pest egy szeletét szeretnénk látni még élőben, akkor bizony ki kell utaznunk Óbudára: a Kiscelli Múzeumban még őrzik azokat a sokszor furcsa, régi színes cégéreket, amik a régi utcákat tarkították.