A BudaPart keretében a Foster + Partners, a Finta Stúdió és a belsőépítész KINZO tervezésében már zajlik a MOL leendő campusának az építése. A Budapest legzöldebb és -innovatívabb székházának kikiáltott épület belső látványterveivel szinte egy időben látott napvilágot az UNESCO itt járt bizottságának a jelentése is a világörökségi területeket érintő és veszélyeztető projekttel kapcsolatban, és többek között a MOL székháztól sem voltak elragadtatva. Mutatjuk a terveket.

A Lágymányoson épülő BudaPart és a főváros legmagasabb épülete lesz a 120 méteresre tervezett MOL székház. Az ikonikusnak szánt épület belsőépítészeti terveit a KINZO készíti el, akik többek között az Adidas székház vagy a berlini SoundCloud irodaházának belső dizájnját is tervezték, magyar partnerük pedig a Minusplus.

A 120 méteres (körülbelül ennyi a Gellért-hegy relatív magassága is), 28 emeletes irodaházban összesen 2500 ember fog majd dolgozni. A tervezést megelőzte egy hosszabb ötletelési fázis is a dolgozókkal, hogy felmérjék, milyen igényeik vannak a leendő munkahely kialakításával kapcsolatban. 

Az irodai munkatereket úgy alakítják majd ki, hogy egy-egy munkavállaló az éppen adott tevékenységétől, feladatától függően maga dönthet a munkakörnyezetéről, és ezt bármikor rugalmasan változtathatja. Ezt zökkenőmentesen úgy tudják megoldani, hogy a toronyrészben hármas egységeket, úgynevezett tripleteket alakítanak ki.

Az egyes szervezeti egységek méretüktől függően vagy önállóan elfoglalnak egy egész tripletet, vagy más szervezetekkel osztoznak. A munkavállalók a tripleteken belül szabadon választhatják ki a munkaterüket, vagyis azért nem teljesen szabad a gazda, hogy ki hova szeretne letelepedi, mert abból könnyen káosz lenne egy ilyen méretű helyen. 

Az adott körleten kívül is lesznek azonban nagyobb közösségi helyek, úgy, mint a csendes munkára kijelölt „könyvtár”, a növényekkel beültetet „irodakert” vagy a panorámás Skylab. 

A irodaterekben 90 százalékban természetes fényt biztosítanak, az épület áramellátását részben napelemekből nyerik, és a MOL vállalta azt is, hogy a belső kialakításához 10 százalékban újrahasznosított vagy lokálisan termelt anyagokat használ fel.

A látványtervekkel egy időben lett nyilvános az UNESCO és az ICOMOS itt járt bizottságainak a jelentése is, amiben a budapesti világörökségi területek állapotát, és az ezeket drasztikusan fenyegető változásokat és szükséges intézkedéseket összegezték. A MOL épülő székháza kapcsán úgy fogalmaztak, hogy „rémülettel” vették tudomásul, hogy az épület engedélyezve lett, és a jövőben függesszék fel a toronyházak építési engedélyeit.