Élmény

Vajon mit ábrázol az első Holdra csempészett műalkotás? Igen, AZT! – A Holdmúzeum 1969 kiállításon jártunk

Fotó : Vasarely Múzeum
holdmúzeum, kiállítás

Kik csempészték fel titokban az első műalkotást a Holdra? Mi az az űrművészet? Mikor jelent meg a tudományos életben, a magas- és a popkultúrában az űrutazás vágya és a holdra szállás? Hogyan lettek a galaktikus konkvisztádorok a 60-as 70-es évek legnagyobb hősei? A Vasarely Múzeum legújabb kiállításán Artemisz istennőtől David Bowie Space Oddity-jéig kalandozunk művészet és világűr között, középpontban a 1969-es holdra szállás 50. évfordulójával.

A holdra szállás nemcsak a 20. század egyik legfontosabb tudományos eseménye volt, hanem az egész emberi civilizáció fontos mérföldköve, amely nem csupán a tudományos közeget tartotta lázba, a művészektől kezdve a laikusokon át mindenki az űrkorszak bűvöletében élt. Az Apollo-11 pilótái közül Neil Armstrong és Edwin „Buzz” Aldrin 1969. július 20-án léptek a Hold felszínére, ahol tudományos méréseket végeztek és anyagot gyűjtöttek. Az 50. évforduló alkalmából a Vasarely Múzeumban megrendezett kiállítás anyaga a hidegháború legkiélezettebb évei alatt született – sok esetben a technológiába vetett bizalom eufóriáját közvetítő – alkotásokkal mutatja be a művészet és a világűr kapcsolatát.

Fotó: szerk. / WLB

A Hold mindig is meghatározó szakrális, tudományos és művészeti „objektum” volt az emberiség történetében. A kiállítás első fele erre reflektálva bemutatja az ókori istenségektől kezdve a Holdfelszín megfigyelésének tudományos munkáin keresztül egészen a korai tudományos-fantasztikus művek megszületéséig, hogy hogyan izgatta évezredek óta az emberiség fantáziáját ez a közeli égitest .

John Chamberlain, Forrest Myers, David Novros, Claes Oldenburg, Robert Rauschenberg and Andy Warhol: Moon Museum(Holdmúzeum), 1969, lithograph of a tantalum nitride film on a ceramic wafer, created in collaboration with Billy F. Klüver, Fred. D. Waldhauer and Robert N. Merkle, magángyűjtemény Fotó: Vasarely Múzeum

A kiállítás legizgalmasabb tárgya az az alig körömnyi nagyságú kerámialap, aminek tökéletes mása valahol a Hold felszínén hever az Apollo-12 leszállás óta. Az illegálisan a holdkomp lábára csempészett Moon Museum (Holdmúzeum) névre keresztelt alkotás létrehozásában a korszak legjelentősebb New Yorkban élő művészei működtek közre. Andy Warhol, John Chamberlain, Forrest Myers, David Novros, Claes Oldenburg, Robert Rauschenberg egy-egy miniatűr rajzával ellátott kerámiachip volt az első műalkotás, ami a Holdon landolt. Kalandos, több mint 384 ezer kilométeres útjáról többet is megtudhatunk a Vasarely Múzeumban.

Fotó: szerk. / WLB

Andy Warhol tagadta, hogy a rajza – ami a bal felső sarokban található – egy péniszt ábrázolna, ez csupán a monogramja, mondta. Hiszi a piszi, mondjuk erre mi. A NASA engedélyével a Holdra juttatott szobrocskának is láthatjuk egy prototípusát – a belga „űrművész”, Paul Van Hoeydonck Elesett űrhajós szobrocskája mindazoknak állít emléket, akik az űrprogramok során tragikusan életüket vesztették. Fontos megjegyezni, hogy ez nemcsak az amerikaiakat jelenti, a szovjet asztornauták neve is ugyanúgy szerepel a mellette elhelyezett emlékplaketten – azt a két főt kivéve, akik halálát az akkori szovjet vezetés eltagadta.

Paul Van Hoeydonck: Fallen Astronaut, 1972. Robert Otter felvételeFotó: Vasarely Múzeum
Fotó: szerk. / WLB

Az emeleti kiállítótérben vegyesen találunk fotókat, magáról a holdra szállásról is, illetve arról a kiállításról is, amint 1969 őszén a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kiállítótermében rendeztek meg. A nagyközönség számára itt állították ki először Holdon gyűjtött, naprendszerbeli anyagkészleteket. Ennek kapcsán ért először ember a Hold felszínéhez is, egy baleset folytán.

Fotó: szerk. / WLB

Itt olvashatjuk azt a – szerencsére végül szükségtelenné vált – beszédet is, amit arra az estre tartogatott az USA elnöke, ha Armstrongék nem járnak sikerrel és meghalnak a misszió alatt. De az űrt megjárt, különleges módszerekkel készített hologramokat is nézegethetünk, melyek a világ egyetlen „holdművészének”, Larry Burgess-nek az alkotásai.

Fotó: szerk. / WLB
Fotó: szerk. / WLB

A kiállítás nemzetközi részét egészítik ki a Magyar Nemzeti Galéria 1945 utáni szekciójának műalkotásai is, ahol a magyar művészek izgalmas válaszait láthatjuk az eseményre. Többek között Gyémánt László Neil Armstrong-portréja mellett Julius Gyula Lajka panteonja vagy Kondor Béla nagyméretű Űrhajósok festménye is látható, vagy a bejáratnál álló, és fel is próbálható Lakner Antalnak duplagravitációs öltözete (a súlyruha a viselője testsúlyát nyomja, ami nagyjából azt az érzést adja, mintha a Jupiteren sétálnánk, ahol a gravitáció 2G.).

Fotó: szerk. / WLB

A kiállítást pedig Vasarely több műve zárja, akinek pályája csúcsa éppen egybeesett a holdra szállással. Műveinek népszerűségét annak is köszönhette, hogy az embereket foglalkoztató új tudományos világképet sikerrel tudta vizuális kifejezési formákba önteni. Az űrkutatás iránti érdeklődése témaválasztásaiban, névadásaiban is tükröződött. Képei címéül sok esetben csillagok vagy csillagképek (Vega, Orion, Eridan, Neptun, Betelgeuse, Cassiopée, stb.) szolgáltak, egy jelentős kompozícióját pedig a Föld körüli pályára állított szovjet Szputnyik–2 utasáról, az első űrbe küldött földi élőlényről, Lajka kutyáról nevezte el. Az ő alkotása található (Folklore Planetaire) David Bowie 1969-es Space Oddity lemezének borítóján is.

Fotó: szerk. / WLB
Holdmúzeum 1969 - Művészet és világűr