Az elmúlt öt évben nagyon sokat fejlődött a városi pizzaügyben. Az olasz étel igazi rajongói már nemcsak klasszikus éttermekben ehetnek tényleg minőségi pizzát, hanem utcai street foodosoknál vagy laza hangulatú, beülős pizzériákban is. Jó pár nagyszerű nápolyi stílusú, laziói, vagy sajátos stílusban készült pizzázó közül választhatunk és most egy újabb szereplő is csatlakozott a sorhoz. A Belli di Mamma stílusos, könnyed hangulatú hely, extra fantáziapizzákkal, klasszikusokkal, olaszos virtussal.
Míg öt-hat évvel ezelőttig aligha találtunk igazán ízletes pizzákat Budapesten, és ezekért is kifejezetten olasz étterembe kellett asztalt foglalni, addig mára szerencsére már sok biztos pontot jegyzünk. Az új dimenziót nyitó street food pizzaszeleteket elsőként a PizzaMe-nek köszönhettük, s mára megannyi szeletes és kifejezetten pizzéria várja vendégeit a szigorúan nápolyi kemencében sült és eljárással készített korongoktól a Szabadfi Szabi által készített gourmet verziókig. Hosszú volt az evolúció, míg a Király utcai 200 forintos alkarnyi vastagságú szelettől eljutottunk odáig, hogy már a fürjtojás vagy a szarvasgombaolaj sem idegen feltét.
Most az Akácfa utcában jártunk, ahol elég sokszínű a gasztronómiai felhozatal: gyrososok, bangladeshi kifőzde, közel-keleti bisztró, indiai vegabár, bugerbár, BBQ szentély is megtalálható itt, nem beszélve a Klauzál téri vásárcsarnokról. A Tuning Burger közvetlen szomszédja immár egy csinos pizzéria, mely Belli di Mamma névre hallgat és éppen egy hónapja nyitottak meg, szépen, csendben.
A vezetőségről tudni kell, hogy több fronton is olasz érdekeltségű, vagyis autentikus légkörre és menüre kell számítanunk. Látogatásunkkor Riccardo és párja fogadtak minket és beszélgettünk kicsit olasz konyháról, alapanyaghasználatról, borokról, proseccókról, illetve a pizzéria felújítási munkálatainak szakaszairól is. Csaknem egy év alatt készültek el a Belli di Mammával, de megérte a várakozást, hiszen egy egyben lévő, kész helyet látogattunk meg, ahol kapkodás és improvizálás nélkül, flottul mentek a dolgok.
A dizájnban segítségükre volt Laki Eszter, a logóban lévő pizza/garnéla is az ő ötletét dicséri, nekünk pedig a falakat díszítő olasz életkép grafikák Velencétől Szicíliáig az igazi kedvenceink. Valahogy a régi Campari/Martini reklámok hangulata is megjelenik bennük, ami egyrészt nosztalgiát ébreszt, másrészt elrepít gondolatban Itáliába... mondjuk a Call Me by Your Name korszakának idejére.
Két fontos célkitűzésük van: egyrészt bevezetni a köztudatba egy laza hangulatú, de nagyon profi pizzákat kínáló helyet, másrészt nemsokára a street food pultot is megnyitják, ahol szeleteket és tölcsérben kínált „fritti”-ket árulnak majd, szintén „olasz módra”, ahogy azt akár Rómában, Firenzében, Milanóban is teszik.
Egy gyönyörű, Nápolyból érkező pizzakemence (legutóbb a Blitz Konyhában találkoztunk ilyennel) a Belli di Mamma szíve: egyszerre akár kilenc darab pizza is készülhet benne. A tészta nápolyi típusú, de persze saját receptúra, megtudtuk, hogy teljes kiőrlésű liszt is kerül a sima pizzaliszt mellé, ami már a tészta színén is látszik. Igazán levegős szélű, és a mostanság kóstolt pizzákhoz képest jóval „szaftosabb” fajtát árulnak, mely szinte roskadozik a feltétektől. Kétféle típust különböztetnek meg: a klasszikus vonalat és a gourmet pizzákat. Az alapok természetesen a margherita, a marinara, a diavola, a capricciosa, a quattro formaggi, melyek 1700 és 3000 forint közötti áron kaphatóak.
Bár még az étlapra nem kerültek fel, a soft opening időszak miatt, volt szerencsénk a fritti kínálatból is kóstolni: arancinit, töltött, panírozott olívabogyót, sajttal bélelt tökvirágot. Amolyan abbahagyhatatlan étvágygerjesztők.
Nyilvánvaló, hogy pizzák közül a margheritát kóstoltuk: krémes és lágy fior di latte, sok bazsalikom és kellemes paradicsomszósz egyvelege, tényleg nagyon gazdagon pakolva. Utána viszont érkezett két igazán extra pizza (3500-3900 forintig): az egyik kecskesajt, szarvasgombakrém, dió és méz feltétet kapott, míg a másik cukkinikrém, cukkini, rákfarok és csipetnyi lime-héj együttesét jelentette. Remekül működtek mindketten. Szokatlan, de komplex ízélmény, a pizzázást magasabb szintre emelték, még laktatóbb, még összetettebb így az étkezés. Jól passzol a kraftos pizzák mellé egy könnyedebb prosecco.
