Idén is megnyílt a világra ablakot nyitó World Press Photo kiállítás, ezúttal új helyszínen, a Magyar Nemzeti Múzeumban, a naturArt – 25 év legszebb természetfotói című kísérőtárlattal együtt.

Idén 125 országból 4548 fotográfus küldött be több mint 73 ezer felvételt, a 21 tagú nemzetközi zsűri ezek közül válogatta ki Amszterdamban a kiállítás 134 képét. Csatlakozott egy új kategória is, amely elsősorban a természeti környezetet fenyegető veszélyeket mutatja be. Lehetetlen felsorolni, mennyi mindent megtudhatunk ezekből a fotókból a világ történéseiről (hiszen minden hírt elolvasni képtelenség), de emlékeztetőnek sem utolsó. Összegyűjtöttük a számunkra legerősebb tíz fotót.

1., Vezető hír, 1.díj, egyedi – Az év fotója győztes

2017. május 3., Caracas, Venezuela. José Víctor Salazar Balza (28 éves) ruhája meggyulladt, amikor a Nicolás Maduro elnök ellen tüntetők összecsaptak a rohamrendőrökkel. Maduro elnök bejelentette, hogy módosítani kívánja Venezuela demokratikus intézményrendszerét: az ellenzéki többségű Parlamentet alkotmányozó nemzetgyűlés váltaná fel, vagyis lényegében az elnök maga volna a törvényhozás. Az ellenzék tömegdemonstrációkon előre hozott elnökválasztást követelt. A tüntetők és a nemzeti gárda összecsapásai május 3-án kezdődtek, a (gyakran csuklyás, álarcos, gázmaszkos) tüntetők tüzeket gyújtottak, köveket hajigáltak. Salazar ruhája akkor gyulladt meg, amikor felrobbant egy motorkerékpár üzemanyagtankja. Első- és másodfokú égési sérüléseket szenvedett, de életben maradt.

2., Hír, 1. díj, egyedi

Patrick Brown (Panos Pictures) az UNICEF számára készítette a fotót 2017. szeptember 18-án a Mianmarból menekülő rohingya halottakról. Csónakjuk körülbelül nyolc kilométerre járt a bangladesi partoktól Inani Beachnél, Cox’s Bazar közelében, amikor felborult. A csónakban mintegy 100 ember ült, 17-en maradtak életben.

3., Korunk kérdései, 1.díj, sorozat

Kameruni szokás, hogy a mell laposításával – részint masszírozással, részint leszorítással – igyekeznek megakadályozni vagy megváltoztatni a serdülő lányok mellének növekedését. A gyakorlatot az a meggyőződés vezérli, hogy ezzel késleltethető a nemi érettség és megelőzhető a nemi erőszak vagy a szexuális közeledés. A mell-laposítást rendszerint a lány anyja vagy idősebb rokona végzi. A módszerek tájegységenként változnak. Vannak, akik leszorító övet használnak, mások felmelegített őrlőkővel, lapáttal vagy mozsártörővel végeznek préselő vagy gyúró mozdulatokat.

4., Emberek, 1. díj, egyedi

A fotó az iraki Kirkukban történt robbanás egyik túlélőjét ábrázolja. A 11 éves Manal egy hosszú plasztikai műtéten esett át a jordániai Amman városában található Al-Mowasah kórház Médecins Sans Frontières Reconstructive Surgery programjában. A maszkot azért viseli, hogy óvja a fénytől az arcát.

5., Emberek, 1. díj, sorozat

A Boko Haram Nigériában alapított fegyveres iszlámista csoport kifejezetten iskolákat támad meg, 2014 óta több mint 2000 nőt és lányt rabolt el, és újabban fegyverként használja az öngyilkos merénylő nőket. Az ausztráli Adam Ferguson sorozata lányokat ábrázol, akiket a csoport harcosai raboltak el a nigériai Maiduguriban, Borno államban. A szépen felöltöztetett lányokra robbanóanyagot erősítettek, és megparancsolták nekik, hogy valamilyen zsúfolt helyszínen robbantsák fel magukat. A lányoknak sikerült elmenekülni és segítséget kérni.

6., Korunk kérdései, 3. díj, sorozat

A norvég Espen Rasmussen sorozata a düh fokozatait ábrázolja három amerikai államban, a Unite the Right mozgalom charlottesville-i, virginiai nagygyűlését  követő hetekben. Évtizedek óta ez volt az első nagygyűlés, amelyet az ország szélsőjobboldali csoportjai szerveztek, részint tiltakozásképpen Robert E. Lee déli konföderációs tábornok szobrának eltávolítása miatt. A fotós három amerikai államban járt, és miközben különféle emberekkel találkozott szélsőjobboldali aktivistáktól kezdve patriótákon át olyanokig, akiket egyszerűen felháborít az Egyesült Államok jelenlegi politikája, igyekezett megérteni, miért tört felszínre a fehér bőrű emberek dühe. A képen a patrióta Tommy Kinder puskájával pózol az otthonában, Fort Creekben, Nyugat-Virginiában.

7., Természet, második díj, történetek

Az elmúlt években a hómajomként is ismert japán makákót hozzászoktatták az emberhez. Bár 1947 óta védett állatnak számít, néhány helyi szabályozás lehetővé teszi, hogy megszelídítsék és kiképezzék a szórakoztatóipar számára. A képen látható majom egy észak-tokiói kocsmában Donald Trumpként szórakoztatja a vendégeket.

8., Korunk kérdései, 2. díj, sorozat

Kínában a gyorsan emelkedő jövedelmek megváltoztatták a táplálkozási szokásokat, egyre több húsra, tejtermékre és feldolgozott élelmiszerre van szükség. Kína a világ művelhető földterületének mintegy 12 százalékát hasznosíthatja a világ össznépessége csaknem 19 százalékának táplálására. Az új technológia és a mezőgazdasági reform részint megoldást kínál ugyan, de a gondok maradnak, ahogy a gazdák és a fiatalok tömegei a városokban keresnek munkát, a vidéki lakosság egyre idősebb, és az ipar folyamatosan szennyezi  a  művelhető földeket.

9., Emberek, 3. díj, sorozat

Tatiana Vinogradova sorozata szexmunkásokat ábrázol a lakásukon Szentpéterváron, Oroszországban. A hivatalos statisztikák szerint több mint egymillió szexmunkás van Oroszországban. A Silver Rose elnevezésű szentpétervári civil szervezet adatai szerint a szám inkább hárommillióhoz közelít, és egyedül Szentpéterváron 50 ezer női szexmunkás dolgozik. Oroszországban a prostitúciót a törvény bünteti, és annak ellenére, hogy a bírság nem túl nagy (körülbelül 28 euro), a nők könnyen zsarolhatóvá válnak a büntetett előélet következményei miatt.

10., Vezető hír, 2.díj, sorozat

2017. március 22-én Khalid Masood egy bérelt utcai terepjáróval felhajtott a járdára a Westminster hídon, a brit parlament közelében. Három ember azonnal meghalt, ketten a támadás után egy nappal vesztették életüket, legalább 40 járókelő megsérült. A két késsel felfegyverkezett Masood elhagyta a járművet és miközben megpróbált bejutni a parlament területére, halálosan megsebesítette az útját álló rendőrt. A támadót végül lelőtték. Noha az Iszlám Állam vállalta a felelősséget a támadásért, a nyomozás nem talált semmilyen bizonyítékot, hogy Masoodnak köze lett volna akár az Iszlám Államhoz, akár az al-Káidához.