Budapest

Kis budapesti kerülethatározó – IV. kerület

Fotó : Szabó Gábor / WLB
Újpest

Sorozatunkban sorban bemutatjuk a főváros kerületeit, és Buda után most nagyot ugrunk a térben Budapest legészakibb részéhez, Újpesthez. Régen külön város volt, és önállóságát mintha még most is őrizné. Mi a története, kik laktak itt régen, kik laknak most? Hogyan közlekedjünk? Melyek az ikonikus éttermek, kávézók? Cikkünk azoknak szól, akik odaköltöznének, vagy már ott élnek, vagy csak szeretnének képbe kerülni a főváros különböző részeivel.

Ha megkérdünk egy helyi lakost, hogy mi jellemzi az újpestieket, rögtön rávágja: a lokálpatriotizmus. Csak 1950-től tartozik hivatalosan a fővároshoz, de utána is megőrizte elszeparáltságát: több száz panelházával és saját infrastruktúrájával egy óriási, akkor hipermodernnek számító falu volt a 70-es, 80-as években, egy „szocialista Hongkongba ojtott Tinnye”. A régi polgári házak helyén gombamód elszaporodó panelek ma is meghatározzák a kerület nagy részének karakterét, demonstrálva, hogy Újpest Magyarország legnagyobb gyárvárosává vált a 20. század közepére, és ezt az arculatát nehezen vetkőzi le.

 

Pedig mára ez az „életérzés” a virágzó iparral együtt eltűnt, legalábbis megkopott, ellenben a 101 480 lakosú kerület építészete őrzi ezt a múltat. A panelek köré parkok nőttek, modern lakótelepekkel, szabadidős lehetőségekkel bővült a kerület, az urbánus közeg mellett van vadregényes parkerdő és szinte rusztikus rész is; közel a Duna és a természet. A szolgáltatószektor továbbra is hiánytalan; Újpest kisváros a nagyvárosban, viszont a metróval könnyen elérhető minden. A lakásárak sem úsztak el úgy, ahogy a főváros más részein – nem csoda, hogy a „faluba” előszeretettel költöznek további „gyüttmentek”.

 

Újpest jelképe, a VíztoronyFotó: Szabó Gábor / WLB
  • Földrajz és közlekedés
  • Történet – a kezdetek
  • Fénykor – az ipar tündöklése
  • Látnivalók
  • Gasztronómia
  • Programok és szabadidő

 

 

Földrajz és közlekedés 

 

A Duna bal partján elterülő kerületet a főváros északi kapujaként szokás emlegetni, melyet nyugaton a folyó, északon Dunakeszi, keleten Rákospalota, délen Zugló, délnyugaton Angyalföld határol. Joggal tesszük fel a kérdést, hogy a XIII., XIV., XV. kerületek közé mégis hogyan ékelődhet a IV. 1950-ben, mikor Újpestet hivatalosan is Budapesthez csatolták, már 14 kerülete volt a fővárosnak, az átszervezés során az addigi IV. és V. kerületet összevonták, így a 4-es szám felszabadult. A történet dióhéjban ennyi.

 

Az Újpesti vasúti híd (vagy Északi összekötő vasúti híd) képezi a határt a XIII. kerülettől. Ez egyébként az egyetlen pesti híd, amelyen eleve csak gyalogosforgalom van (a vasúti mellett). Át lehet sétálni vagy biciklizni a Római-partra, útba ejtve a nemrég fejlődésnek indult Népszigetet is. A budai oldallal ezen kívül a Megyeri híd kapcsolja össze Újpestet.

A kerülethez tartozó kicsike Székesdűlő a főváros legészakibb városrésze, utána már Dunakeszi következik; az M0-ás választja el Káposztásmegyertől, melynek lakótelepi („Káposztás 1. és 2.”) épültek fel legkésőbb, a 90-es években. Ezeken már látszik, hogy nem a „klasszikus” panelek stílusában épültek. Mellettük fekszik a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében álló, parkerdőként funkcionáló Farkaserdő, ahol tanösvény, tereppálya is található, és a szélén működik a Rex Kutyaotthon. Innen a Megyeri úton dél felé haladva jobb kéz felől Megyer városrészt, balra a híres Megyeri temetőt találjuk, melynek gyönyörű síremlékei megérdemelnek egy sétát.

 

Újpesten a tájékozódást nagyban segítik a városrész ütőereinek számító sugárutak: a Nyugati pályaudvar felől nyílegyenesen érkező Váci út, az Újpest-Központban egymást keresztező Árpád út és István út, valamint a feljebb futó Fóti út. A Rákospalota-Újpest vasútállomásból kiinduló sínek képezik a határt a XV. kerülettől: ez volt az 1846. július 15-én megnyílt első magyar vasútvonal első Budapesten kívüli állomása. Vác, Vácrátót, Szob irányába mennek innen vonatok.

Fotó: Szabó Gábor / WLB

A tömegközlekedést tekintve kitűnően ellátott kerületről beszélünk, Az 1970-es években kezdődött el az M3-as metróvonal építése, ami kulcsfontosságú volt a városrész fejlődésének szempontjából, és kulcsfontosságú a ma is itt élőkéből; a Kőbányáig vezető metróvonal helyzete jelenleg nem legrózsásabb, mert a felújítás miatt metrópótló buszokon kell zötykölődni a kátyús utakon a belváros és Újpest-Központ között, de remélhetőleg az év végéig befejezik az építkezéseket.

 

A számtalan buszjárat nem csupán a kerületen belüli közlekedést teszi gördülékennyé, segítségükkel a kisföldalatti Mexikói úti végállomásához (25), a Keleti Pályaudvarhoz (30, 30A, továbba az Aquaworldig döcögő 230) és Újpalotára (196, 196A) is eljuthatunk. A két villamosvonal az Angyalföldi kocsiszín és Rákospalota (12), valamint a Lehel tér és a Megyeri út (14) között ingázik.

A helyi tömegközlekedés egyébként szép hagyományokra tekinthet vissza: 1866-ban Újpestről indult az első lóvasút Budapesten, hatodikként Európában. A lovak által húzott vonatok a Kálvin tértől a városon át a mai Múzeum és Károly körúton, a Bajcsy-Zsilinszky és a Váci úton jutottak el Újpest határáig. 1895-től megkezdték a főváros 46,7 km hosszú hálózatának villamosítását, és 1896. május 30-án elindultak az első villamosok, felváltva a lóvasutat.

 

Történet – a kezdetek

 

A Váci út szélén mára modern irodaházak magasodnak, pedig ez a vonal is ősi gyökerekkel rendelkezik. A rómaiak egyik fontos kereskedelmi útvonala haladt erre, a Megyeri csárda környékén még őrtorony is állt. A Honfoglalás után a Megyer törzs telepedett le a környéken, a Duna túloldalán nem hiába fekszik Békásmegyer, hiszen a szállásterületek között a megyeri rév ez egyik fontos átkelőhely volt. A 80-as évek végén felépült Káposztásmegyer területe már a 15. század elején viselte a „káposztás” előnevet, amit az itteni káposztaültetvényekről kapott.

 

A 19. században eleinte a Csekonics báróké volt a terület egy jelentős része, majd a Károlyiak kezébe került, és a fóti uradalmukhoz tartozott. A Pest határában álló Határkocsma vagy a Káposztásmegyeri vendégfogadó környéke a Hűvösvölgyhöz vagy a János-hegyhez hasonló, kedvelt kirándulóhely volt.

Az Újpesti rakpart a Margit híd felől nézve 1895-benFotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

1830-ban csupán három ház állt a mai Újpest területén, az erdész, a csősz háza és a Megyeri csárda. A fordulópont a reformkorban érkezett el, az 1830-as években indult meg ugyanis a Károlyi-birtokon a település fejlődése és fejlesztése. A Károlyi család három évtizedre bérbe adta a terület egy jelentős részét szőlőtermesztésre, és gombamód elkezdtek szaporodni a présházak, nyaralók a környéken.

 

A Károlyi család a zsidók letelepedését is szívesen fogadta, és nem egy család a Pesten és Budán még érvényben levő iparűzési és letelepedési korlátozások miatt inkább itt próbált szerencsét. Az első iparalapító a nyitrai Károlyi birtokról ide költöző Lőwy család volt, ők 1835-ben alapították meg bőrüzemüket Újpesten. Őket követte a szintén a nyitrai birtokról érkező, fakereskedő Neuschloss család – a két család profilja határozta meg aztán sok évtizedre újpesti iparágak alakulását. És szintén ennek a két családnak az összefogásával épült meg a zsinagóga, 1839-ben (Az Árpád úthoz közel találjuk, és oldalában bújik meg az ország legrejtettebb holokauszt-emlékműve – emlékeztetve, hogy tizenhatezer újpesti zsidó sosem tért vissza a táborokból.)

Az újpesti zsinagógaFotó: Szabó Gábor / WLB

1840-ben adta ki Károlyi István a település alapítólevelét, amelyben nagyfokú toleranciáról tesz tanúbizonyságot vallási és származási kérdésekben. A céhek alapítását megtiltotta, de a modern ipari fejlődése kereteit megteremtette, ennek is köszönhette olyan gyors és felvirágzását a környék. Ekkor még több néven is szerepelt a település: Új-Megyer, Kismegyer, Káposztásmegyeri Új Gyarmat, csak 1844-től hívják következetesen Újpestnek. Az alapítás után ugrásszerűen elkezdett nőni a betelepülők száma, főként azok költöztek ide, akik a fővárosban nem találták meg számításaikat vagy szabadabb keretekre vágytak. Iparosok, kereskedők és kocsmárosok tették ki az itt letelepedők foglalkozásának 95%-át, de megjelentek a kalandorok és szerencselovagok is, akik eleinte elég sok ramazurit okoztak; a helytörténeti kutatások szerint az ide járó dunakeszi plébános a szüntelen civakodásra és perpatvarra panaszkodott, és az amerikai gyarmati viszonyokhoz hasonlította a környéken uralkodó állapotokat.

 

1848 legendás Mária főhadnagya (eredeti nevén Pasche Lebstück Mária) is újpesti lakos volt, a Megyeri úti temetőben és a Csokonai utcában van emlékműve. A forradalmi hevület később sem hagyott alá: Újpest volt az első község, amely díszpolgárává választotta Kossuthot 1889-ben, hogy ne veszítse el magyar állampolgárságát. Híres volt a város lóversenypályája és lovardája, ami miatt Erzsébet királyné is gyakran kilátogatott ide. 1906-ban kérelmezték, hogy a községből város legyen. Az 1910-es évekre Újpest Magyarország 4. legnagyobb ipari városa lett.

 

Fénykor – az ipar tündöklése

 

Újpest történetének dicső korszaka volt a 20. század második feléig és a rendszerváltásig tartó időszak. Az üzemek nagy része a Pestre vezető Váci út mellett épült: a Felvidék erdői a faipar, a környék legelői a hús- és bőripar alapanyagát biztosították. A már említett Neuschloss családhoz volt köthető a parketta- és bútorgyár, a Löwyekhez az első bőrfeldolgozó üzem. A Népsziget eredetileg a Duna egyik szigete volt, amelyet az 1830-as években a Zsilip utcán át Újpesthez kapcsoltak: ezzel egy téli kikötőt alakítottak ki az öbölben, illetve ide építették fel a Pesti és Fiumei Hajógyár Váci úti telepét, valamint a Ganz Danubius Hajó- és Darugyárat is. 

Újpesti öböl, háttérben az Újpesti vasúti híddalFotó: Fortepan / Magyar Közlekedés Múzeum/Ganz gyűjtemény

Újpest a szocialista ipar egyik fellegvára lett a 2. világháború után, és olyan üzemeknek adott helyet, mint a Chinoin, a Bőrgyár, a Cérnagyár (ma: Coats Hungary LTD), a Pannónia Szőrmeárugyár, a Duna Cipőgyár vagy a Magyar Pamutipar. A munkások tömegeinek elszállásolása miatt indult be a lakótelepek építése is. A „proli” kifejezés azonban nem lenne igazságos: az itt élők valóban gyárakban dolgoztak, de nagy múltú, elképesztően innovatív szektorokban; nemcsak kormos arcú munkások voltak atlétatrikóban, hanem mérnökök, technikusok. Az újpestiek úgy emlékeznek vissza ezekre az időkre, mintha mindenki az akkori Apple-nél vagy Google-nél dolgozott volna – legalábbis ők így élték meg. Aki nem mérnök volt, hanem egyszerű munkás, az is érezte, hogy egy fontos, modern, fejlődő és világszinten látható dologban vesz részt – minden gyár exportált, és nemcsak a Szovjetúnióba, hanem „igazi” országokba is.

 

A 70-es évek volt a fénykorszak. A lakosok a kor legmenőbbnek számító panelházaiban laktak, amelyek köré komplett infrastruktúra és szolgátatószektor épült ki, bölcsődék, óvodák, iskolák, játszóterek, mozi, uszoda, foci, majálisok, tömegközlekedés. Nem voltak lényeges jövedelmi különbségek, mindenki nagyjából ugyanakkora lakásban lakott és ugyanolyan kocsival járt. A gyerekek ugyanott kezdtek dolgozni, mint a szülők: a tungsramos tungsramos lett, a chinoinos chinoinos, az ügyvéd meg ügyvéd – ők persze a régi, polgáriasabb városrészben laktak.

1986-ban nagy tragédiának számított, és számos konteó létrejöttét eredményezte a Mikroelektronikai Vállalat leégése. A MEV-ben úttörőnek számító elektronikai fejlesztések folytak, a mai számítógép elődjéhez használatos microchipeket kísérletezték ki itt. 1986-ban egy rejtélyes tűzesetben leégett, és több mérnök is életét vesztette. A mendemonda szerint az amerikaiak vagy az oroszok gyújtatták fel, nehogy a magyarok elhúzzanak mellettük mikroelektronikában, más magyarázat szerint az államnak jött jól a kétmilliárdos összegű biztosítás. Mivel abban az évben robbant fel Csernobil is (a jelenlegi hivatalos magyarázat szerint pont az óvintézkedések miatt gyulladt fel), ez a hír nem kapott nagy nemzetközi nyilvánosságot, de valódi megoldás azóta sincs.

 

Az összes gyár közül kiemelkedik az Egyesült Izzók, avagy a TUNGSRAM Rt. Egger Bernát Béla izzólámpa és elektrotechnikai termékek gyártásával foglakozó üzeme 1901-ben költözött ki Újpestre. A Tungsram több tízezer embernek adott munkát. Híres vezérigazgatója volt Aschner Lipót, aki a világ egyik elektronikai metropoliszává tette Újpestet. Legendásan szerény volt; szép lassan szerezte meg gyára számára a legtehetségesebb szakembereket, kutatókat, rengeteget fejlesztettek és szabadalmakat vásároltak. A gyárban a sima égőktől az infralámpáig és neonig mindent gyártottak, és exportáltak. Aschner Lipót sokat tett a nála dolgozók mindennapjainak kiegyensúlyozott hátteréért is: támogatta az Újpesti Torna Egyletet, létrehozta a Tungsram strandot, amely Budapest legszebb Duna-parti strandja volt. Hajós Alfréd tervezte, de jelenleg csak az enyészet dolgozik rajta. Aschner Lipót nem érdemelte meg méltatlan sorsát: a 2. világháborúban elvitték Auschwitzba, és bár hazatért, vagyonát sose kapta vissza – villájában maga Eichmann lakott a német megszálláskor.

A Tungsram-strandon 1943-banFotó: Fortepan / Kurutz Márton

A Tungsram viszont olyan erős brand lett, hogy bár a rendszerváltáskor megvette a GE, a gyárat átnevezték, és azóta többször tulajdonost is váltott, a lámpák nagy részét még a mai napig a piros-kék Tungsram dobozban forgalmazzák, mert más körítéssel rosszabbul veszik.

A GE gyárépülete maFotó: Szabó Gábor / WLB

A 20. század második felében a lassú leépülés, majd a rendszerváltást követő privatizáció az egykor virágzó ipar totális ellehetetlenülését hozta magával.

 

Látnivalók

 

Újpest sajnos nem a történelmi látnivalóiról híres. Pontosabban vannak történelmi látnivalók, de korántsem azokból a romantikus, neobarokk, reneszánsz és századfordulós korszakokból, amelyek a belvárost vagy a Várnegyedet oly szemrevalóvá teszik. A szocreál, Kádár-kori vagy a Rákosi időkbeli és szocialista retró életérzést tükröző épületek kölcsönöznek sajátos hangulatot a kerületnek, amely bővelkedik viszont ipari műemlékekben, továbbá templomokban is.

Fotó: Szabó Gábor / WLB

Újpest Champs-Élysées-je és legfontosabb sugárútja az Árpád út, csak Diadalív helyett neki a Víztorony az emblematikus pontja. Az út első szakaszán még szinte érintetlenül látszanak a régi, szocialista építkezések előtti házak. Számos üzlet és szolgáltató található itt, például a híres, szocreál stílusban épült Állami Áruház, ahol Gertler Viktor Állami Áruház című propagandisztikus zenés vígjátéka játszódott (holott máshol forgatták).

Állami áruházFotó: Szabó Gábor / WLB

Az Árpád útról nyílik a csodaszép, 1900-ban Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervei alapján szecessziós stílusban megépült Városháza a kerület központi terével, a Szent István térrel, melyen a Városházának hátat fordító Egek Királynéja főplébánia, a település első katolikus temploma magasodik. Mögötte a nemrég átadott, modern újpesti piacot találjuk. Itt jelentős fejlesztősek várhatóak a jövőben, a régi piac pavilonjait elbontják, és parkosított placcot hoznak létre a helyükön.

A VárosházaFotó: Szabó Gábor / WLB
Az Újpesti piacFotó: Szabó Gábor / WLB

Az Árpád út köré épültek az első lakótelepek, amelyek közül a temetőre épült Szellemtelep és a Tungsram lakótelep a legtipikusabb. Újpest rendelkezik Budapest és az ország legnagyobb panelrengetegével – 17 000 lakásnak és 36 000 embernek ad otthont –, amelyek megépülése a régi stílusú házak elbontásával járt. Mikor leállt a munkástömegek elszállásolása miatti őrült építkezési láz, sok ház megmenekült. Jól szituált polgári részt találunk a Fóti úttól délre, a Bajza-Vécsey-Hársfa-Leiningen Károly utcákban, ahol még láthatóak a klasszikus, fasorokkal szegélyezett villák, egy letűnt korszak mementói.

1954-55-ben épültek fel a Váci útról is jól látható sárga Meszhart-házak, amelyek a korszak szocreál építészetének mintapéldányai (tervezők: Henck Vilmos és Vidos Pál). A ház előtti Szabadság parkban a Tanácsköztársaság utolsó megmaradt emlékműve áll, a fegyverét feltartó, rohanó férfialak. Többször megpróbálták már eltávolítani, de a mai napig nem sikerült.

A Meszhart házak és a Szabadság parkFotó: Szabó Gábor / WLB

Műemléknek, legalábbis történelmileg kiemelt jelentőségű emlékhelynek számít még a 90 éves Főposta, Károlyi Sándor Kórház, amelyet maga Gróf Károlyi Sándor létesített 1893 és 1895 között Ybl Miklós tervei alapján, a Vécsey utcai óvoda csodálatos eklektikus kúria épülete, a Bródy Imre Gimnázium egykori épülete az Attila úton, az Újpesti Bíróság épülete és az Újpesti vágóhíd is.

 

A kerület tobzódik az ipari műemlékekben: ilyen a Ganz Hajógyár épülete a Népszigeten, az Újpesti Bőrgyár (ahol létrehozták a MEO – Kortárs Művészeti Gyűjteményt, de sajnos nagyon hamar bezárt), az Újpesti Erőmű, a Felszíni víztisztítómű. Vasútfanatikusoknak izgalmas lehet az Istvántelki vonattemető és egykori főműhely is.

Újpesti ErőműFotó: Szabó Gábor / WLB

Látványos elem még a Megyeri úton a Szusza Ferenc Stadion, és szívfájdalmunk, hogy az Újpesti Uszodát már nem lehet megtekinteni. Az amúgy is kevés pesti uszoda közül az egyik legizgalmasabb volt, ahol emeleteken találtuk a medencéket, és (a kornak megfelelően) gyönyörű mozaikok díszítették a falakat. Az uszodát 2016-ban bontották le, még nem tudni, mi lesz a helyén.

 

Gasztronómia

 

Bár bevállalós séfek, vendéglátósok egyre szívesebben teszik át székhelyüket vidékre vagy külkerületekbe, a gasztronómiai élet azért még mindig a belvárosban koncentrálódik. Épp ezért volt az elmúlt évek legnagyobb meglepetése volt számunkra a Városháza melletti Központ bisztró, hiszen előtte egyáltalán nem jutott eszünkbe, hogy a panelházak Brooklynjának környékén innovatív éttermet keressünk. Pedig erre lenne igény, hiszen a hely 2014 óta nagyon jól fut, és a menő, átgondoltabb fogások mellett lazább reggeliket és ebédeket is elkölthetünk itt.

 

Tavaly nyáron egy Váci úti ipari létesítményt választott magának a First Craft Beer is, mikor magas színvonalú kézműves főzdéjének helyet keresett. Itt nemcsak a kisüzemi sörfőzés titkaiba, hanem a taproomban a kitűnő sörökbe is belekóstolhatunk.

Fotó: Szabó Gábor / WLB

 

Ezeket az újhullámos vendéglátóhelyeket leszámítva klasszikus, jól bevált receptek alapján működő cukrászdákat és éttermeket találunk a kerületben. Az biztos, hogy megéri kiutazni a családi vállalkozásként működő Horváth cukrászda & Sugar!Shop-ba, ahol legendásan jók a sütemények. Nagy népszerűségnek örvend a Harangvirág is, Újpest egyik legrégebbi cukrászdája. Az ikonikus kávéház, a békebeli hangulatú Külvárosi kávéház viszont sajnos bezárt.

Fotó: Szabó Gábor / WLB

A Calavera mexikói éttermet az egyik legizgalmasabb újpesti étteremként emlegetik, míg a műemlék Megyeri Csárda történelmi múltja miatt érdekes. Feltehetően már a 15. században létesülhetett itt csárdaépület. A 18-19. században a Pestre igyekvő felső-magyarországi parasztok a csárda északi kapuján érkeztek, majd itt megpihenve folytatták útjukat. A csárda az 1956-os eseményeknek is fontos helyszíne volt.

Fotó: Szabó Gábor / WLB

Hasonló tradicionális és a helyieknek emblematikus vendéglátóipari egység a Kakukk Kisvendéglő és az Árpád úti Öreghalász, illetve a Csülök étterem, amelyet a Tungsram lakótelepen találunk egy panelház aljában, és amelyet 2009-ben maga Gianni alakított át és látott el hasznos tapasztalatokkal tévéműsorában.

Fotó: Szabó Gábor / WLB
Fotó: Szabó Gábor / WLB

Ikonikus pontja volt a kerület gasztronómiájának az Arsenal pékség is – ez volt az egyik első éjjel-nappali pékség Budapesten, ahol olyan kenyeret sütöttek, hogy nagyobb sor volt hajnal háromkor, mint szombat éjjel a töröknél. A később nyíló budai éjjel-nappalikba is innen vitték a kenyeret. Tavaly nyáron bezárták.

 

Programok és szabadidő

 

Nem mondunk újat, ha azt állítjuk, hogy a foci az egyik legfontosabb identitásképző a kerületben. Az Újpesti Torna Klub (UTE) és az Újpest FC (régen: az „Újpesti Dózsa”) a legrégebbi alapítású klub 1885-ból, az MTK (1888) és a Fradi (1899) csak később jött létre. A Facebook előtti időkben, amikor még hétfőn adásszünet volt a TV-ben, minden család meccsre járt, és mindenki dózsás volt, aztán a 90-es évek végétől már inkább verekedni mentek, ami remek móka volt a maga nemében, csak sajnos betett neki a biztonsági szolgálatok bevezetése.

 

Szusza Ferenc stadionFotó: Szabó Gábor / WLB

Aki nem focirajongó, és nem szívesen utazna be a városba, az Újpesten is bőven talál magának elfoglaltságot. Itt működik a Lepkemúzeum, és télen-nyáron üzemel a Jégpalota, ahol koncertek, jégrevük mellett a hobbikorcsolyázók is hódolhatnak szenvedélyüknek, de ha valaki síelni tanulna, a Szilas-patak partján egész évben működő oktatópályán megteheti. Kenuzásra, kajakozásra kitűnő terepet biztosít a Népsziget. Az Árpád úton rögtön két jól felszerelt edzőtermet találunk, a korábban az Oxygén-lánchoz tartozó Springdayt és a Victory Fitnesst, amely 2017-es edzőterem-körképünkbe is bekerült.

Közép-Európa egyik legnagyobb víziparkja az Aquaworld, ami kisgyerekes családoknak is szuper elfoglaltság lehet, akárcsak az óriási játszóbirodalom, a Tarzan Park.

AquaworldFotó: Szabó Gábor / WLB

A vadregényes, komoly természeti értékekkel bíró Farkaserdő alkalmas a piknikezésre és futásra is, és itt működik a Rex Állatotthon is, ahol önkéntesként kutyát lehet sétáltatni, de állatsimogató is működik itt.

FarkaserdőFotó: Szabó Gábor / WLB

A Farkaserdő mellett a kerület legnagyobb zöldterülete a Népsziget, igaz, az újpesti vasúti hídon innen csak a kisebbik része esik. A szigeten az elmúlt két évben beindult az élet, a kecskék, a lovarda és a málló ipari műemlékek mellé vendéglátóipari egységek és közösségkovácsoló iparosok költöztek. Erről az alábbi videónkban tudhattok meg többet: