Különleges premierrel kezdi az évadot a Magyar Állami Operaház: a Freelusion 3D video mapping látványvilágával kiegészülve, vagyis mágikus és improvizáción alapuló vetítésekkel gazdagítva mutatja be az Erkel Színházban Carl Orff népszerű művét, a Carmina Buranát. Az első előadásra már csak néhány napot kell várni: szeptember 22-én élesben tapasztalhatjuk meg, mit alkotott Bogányi Tibor karmester, Zászkaliczky Ágnes orgona és festőművész, Könnyű Attila forgatókönyvíró és a Freelusion csapata.
Szeptember végén és október elején az Erkel Színház közönsége hétféleképpen láthatja Carl Orff Carmina Burana című darabját. A műhöz most úgy nyúltak hozzá az alkotók, ahogy korábban még nem (valahogy úgy, ahogy Orff eredetileg elképzelte), és improvizatív vizuális elemekkel ötvözték. Az improvizáció miatt minden este más és más, de mindenképp izgalmas és egyedi lesz a végeredmény.
A jól ismert és legtöbbször oratorikusan előadott alkotás műfaji meghatározása eredetileg „szcenikus kantáta”, tehát színpadi történésekkel, „mágikus képekkel” színesített zenemű – és most valóban fel fognak bukkani azok a bizonyos képek. Erről Zászkaliczky Ágnes festő- és orgonaművész, Könnyű Attila forgatókönyvíró és Bogányi Tibor karmester gondoskodik egy olyan koncepcióval, amely alapján misztikus, ősi szimbólumokkal, festményekkel, látvánnyal és persze tánccal érik el azt a hatást, melyet a szerző 1937-ben megfogalmazott.
A 3D vizuális látványvetítésre a számos nemzetközi elismerést magáénak tudó Freelusion társulatát kérték fel, akik video mapping technikával képesek háromdimenziós, szabálytalan alakzatokra is vetíteni úgy, hogy a vetítésre szánt felületet feltérképezik, majd a képi anyagot ráprogramozzák.
A vetítés több szempontból is rendhagyó: egyrészt szabad kezet enged a karmesternek, kiszolgálja az élő zenét, másrészt Zászkaliczky Ágnes saját festményei adják az alapját, a váltásokat pedig maga a zenei végzettséggel is rendelkező művésznő hozza szinkronba Bogányi Tibor intéseivel. Harmadrészt ezek a mágikus képek nem illusztrálni hivatottak a zenét, hanem elmélyíteni a szöveg értelmét. A 24 dal mindegyike külön mondanivalóval bír, különböző képi világot igényel, de a zene által meghatározott pontokon túl a festőnőnek lesznek rögtönzött váltásai is – ezek teszik igazán megismételhetetlenné az előadásokat.
A látvány megtervezését a Freelusion művészeti vezetője, Papp Tímea végezte (vezető grafikus: Herczeg Ádám), aki a szólisták, a főszereplővé előlépő, 120 fős énekkar (karigazgató Csiki Gábor, gyermekkar vezető Hajzer Nikolett) és a táncosok vetítéssel harmonizáló koreográfiájáért is felelős. A produkcióban a Magyar Nemzeti Balett három-három táncosa vesz részt: Popova Aleszja / Gyarmati Zsófia, Oláh Zoltán / Szegő András és Bajári Levente / Vila M. Ricardo. A híresen nehéz énekszólókat Miklósa Erika / Rácz Rita, Horváth István és Szegedi Csaba / Haja Zsolt adják majd elő. A színpadi művészek ugyancsak vetítési felületként alkalmazott ruháját Szelei Mónika tervezte. Az Opera Zenekart Bogányi Tibor vezényli.
A Carmina Buranát minden este „előhang” vezeti fel a Bordó Sárkány Régizene Rend, valamint Dolmány Attila / Nagy Dániel Viktor közreműködésével, ami kb. 15 percben a középkor hangulatát fogja feleleveníteni a korszak hangszereinek és zenei világának segítségével. A Carmina Burana dalai így autentikus zenei, valamint prózai tolmácsolásban szólalnak meg a kantátából is visszaköszönő három fő téma: a tavasz, a kocsma és a szerelem köré szerveződve.
