Budapest

Ki itt belépsz – Budapest 20+1 legszebb kapuja Bódis Krisztián képein

kapu, szecesszió, Kelenhegyi út 12-14.

Budapest telis-tele van ismertebb és rejtett szépségekkel. Bódis Kisztián legújabb sorozatában most a kapukat csodálhatjuk meg, középkori boltívektől kezdve a grandiózus templomokén át a finom ívű szecessziós vagy steampunk papagájosig.

Andrássy út 23.

Az Opera szomszédságában álló épületet az 1880-as évek elején építette Wahrmann Mór. A képen is látható főbejárat melletti két Flóra nőalak pedig a korszak legismertebb szobrászának, Stróbl Alajosnak a munkája. Wahrmann, a sikeres és mesés vagyonnal rendelkező üzletember, aki amellett, hogy egy halom vállalat igazgatója volt, az első zsidó vallású országgyűlési képviselőként írta be magát a magyar történelembe.

Fotó: Bódis Krisztián - Budapest Images / WLB

Aradi utca 57.

A szecessziós lakóházat Löffler Béla és Samu építészpáros jegyzi, akiknek talán legismertebb alkotása a Kazinczy utca vöröstéglás zsinagógája. Az épület kapuzata is különös műgonddal készült el, a dombormintás vasajtókat két páva őrzi, amelyek amúgy a stílusirányzat egyik kedvelt és visszatérő motívumai voltak. A páva húsát romolhatatlannak tartották, így az örök élet szimbólumaként tekintettek rájuk.

Fotó: Bódis Krisztián - Budapest Images / WLB

Bajcsy-Zsilinszky út 36-38.

A Toldi mozinak is otthont adó épület kapuja mellett legtöbbször csak elsietünk, pedig tényleg szép darab, érdemes pár pillantás erejéig lassítani mellette. Az eredetileg a Lipótvárosi Takarékpénztár által építtetett, részben szék- és bérházat Alpár Ignác tervezte, aki a közeli, Deák téri Anker palotát, vagy a Vörösmarty téri Váci1-et is jegyzi.

Fotó: Bódis Krisztián - Budapest Images / WLB

Elefántház

Az eredetileg a kevésbé hangzatos Vastagbőrűek háza névre keresztelt szecessziós épületet Neuschloss Kornél tervezte 1912-ben. A csodás színű Zsolnay kerámiákkal díszített épület az Állatkert talán legismertebb eleme.

Fotó: Bódis Krisztián - Budapest Images / WLB

Földtani Intézet

A magyar szecesszió legnagyobb mestere, Lechner Ödön tervezte épületen domináló kék színek, és a stílusra jellemző lágy hullámzó vonalak és népies motívumok a kapuzaton is visszaköszönnek.

Fotó: Bódis Krisztián - Budapest Images / WLB

Fortuna utca 23.

Mint annyi pontján a Várnegyednek, itt is a középkor óta állt lakóépület, ám a mostani elődje a második világháborús bombázások és az ostrom alatt szinte teljesen megsemmisült. 1947-ben építették fel újra mai formájában.

Fotó: Bódis Krisztián - Budapest Images / WLB

Jáki kápolna kapuzata

A millenniumra épült Vajdahunyad várában a Történelmi Főcsoport legemlékezetesebb eleme a Vas megyei jáki templom román stílusú lépcsőzetes kapuzatának a másolata. A hat boltívből álló bejáratot az apostol galéria koronázza meg.

Fotó: Bódis Krisztián - Budapest Images / WLB

Kelenhegyi út 12-14.

Jellegzetes kék homlokzatáról messziről felismerni a 20. század elején szecessziós stílusban épült műteremházat, ahol nem kisebb művészek, mint Czóbel Béla, Uitz Béla Kokas Ignác adták egymásnak a kilincset, lévén itt volt a műtermük. Az építész, Kosztolányi Kann Gyula is inkább festő volt, Budapesten ez az egyetlen megvalósult nagyobb volumenű épülete.

Fotó: Bódis Krisztián - Budapest Images / WLB

Kozma utcai temető Schmidl sírbolt

Lajta Béla korai munkái közé tartozik a Kozma utcai zsidó temetőben álló Schmidl-sírbolt. Itt még érződik Lechner Ödön hatása a fiatal építészre, a magyaros szecesszió formavilága csodásan keveredik a zsidó motívumkinccsel és szimbólumokkal a kék Zsolnay csempés kriptán.

Fotó: Bódis Krisztián - Budapest Images / WLB

Marek József utca 31.

A steampunk gépmadarak fészkének tűnő csodás kapu a Gerő és Győry iparos-páros alkotása, akiknek az épületben működött a műhelyük és irodájuk. Itt is laktak, így reklámtáblaként is működhetett ez a különleges bejárati ajtó.

Fotó: Bódis Krisztián - Budapest Images / WLB

 

Műcsarnok

A Hősök terén álló, Szépművészeti Múzeummal farkasszemet néző épület gazdag díszítéssel, eklektikus stílusban készült. A klinkertégla borítású épületen színes kerámia fríz fut végig, de a mintázatból az ajtók köré is jutott bőségesen.

Fotó: Bódis Krisztián - Budapest Images / WLB

Munkácsy Mihály utca 23.

1904-ben tervezte a szecessziós villaépítészet mestere, Körössy Kálmán Albert az épületet, amelynek leghangsúlyosabb eleme a bejárati részleg, ahol a finom ívű ajtó fölötti könnyed, szecessziós nőalakok állnak. A homlokzat többi részét drasztikusan átalakították, az egykor gazdag ornamentikus díszítésből nem sok maradt.

Fotó: Bódis Krisztián - Budapest Images / WLB

Nádor utca 21.

Az impozáns bejárattal rendelkező épület 1910-ben készült el, az Osztrák-Magyar-Monarchia egyik legnagyobb faipari vállalatának, Ugriai-Nasici Fabanknak a székházaként.

Fotó: Bódis Krisztián - Budapest Images / WLB

Síp utca 17.

Szintén a már említett Löffler Sándor és Béla testvérpáros jegyzi ezt az épületet is, akik az átadás  után az építész irodájukat is ide költöztették. Talán a homlokzat legismertebb eleme a bejárat fölötti, kékesen irizáló Zsolnay-csempe berakat, de madárkás motívumaival hasonlóan csodás részlet maga a helyreállított bejárati ajtó is.

Fotó: Bódis Krisztián - Budapest Images / WLB

Széchenyi Fürdő

Európa egyik legnagyobb termálfürdő-komplexuma és a Budapestre látogató turisták kedvelt célpontja is. Itt biztos, hogy a világ minden tájáról ideérkező emberek adják a kilincset egymásnak naponta.

Fotó: Bódis Krisztián - Budapest Images / WLB

 

Szent István Bazilika

A város legnagyobb, neoklasszicista stílusú temploma 96 méter magas kupolájával igazán impozáns látványt nyújt. A minden részletében grandiózus Bazilika egyik kapuja például a 12 apostolt arcképével van díszítve.

Fotó: Bódis Krisztián - Budapest Images / WLB

 

Szilágyi Erzsébet fasor 1.

Régi barátaink, a pávák újra előkerültek. A míves kovácsoltvas kapu az épület homlokzatának legizgalmasabb eleme, igazi rejtett érdekesség.

Fotó: Bódis Krisztián - Budapest Images / WLB

Úri utca  72.

A szintén középkori alapokkal rendelkező várbeli házat a Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg a ‘30-as években. Az épület szolid külseje mögött hihetetlen titkokat rejt: alatta húzódik 15 méter mélyen egy többszintes bunkerré alakított barlangrendszer. A terv az volt, hogy a világháború alatt itt helyezik majd biztonságba az ország aranykészletét a Szent Koronával együtt.

Fotó: Bódis Krisztián - Budapest Images / WLB

Vas utca 9.

A szintén Lajta Béla tervezte iskola a környék egyik legizgalmasabb épülete. Ha arra járunk, érdemes kicsit jobban megnézni a lábazatot, ahol zeppelinek és gőzösök bújhatnak meg a faragványok között, és persze a kapuzata sem utolsó. A diákok lelkesítésére szánt “Non scolae sed vitae discimus”, azaz “Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk” mondat eredetileg egy Seneca idézet megfordítva, aki épp az ellentettjéről panaszkodott egy levelében.

Fotó: Bódis Krisztián - Budapest Images / WLB

Vécsey utca 1.

A Szabadság tér mellett álló épület érdekes részlete a Vécsey utcai bejárat fölött olvasható Budapesti Műhely faragvány. Egykor Kozma Lajos építész-iparművész lakberendezési üzlete működött itt, a portált eredeti formájában a korabeli fényképek alapján állították helyre.

Fotó: Bódis Krisztián - Budapest Images / WLB

+1 BKV Forgalomirányító Központ

Az Üllői és a Baross utca között elhelyezkedő monstrumot valószínűleg még kevesen nézték meg közelebbről tüzetesen, pedig érdemes. A szinte a falba rejtett bejárati ajtajával mintha valami sci-fiből idepottyant űrhajó díszlete lenne.

Fotó: Bódis Krisztián - Budapest Images / WLB