A Falk Miksa utcát nemcsak Peter Falk szobráról lehet ismerni, hanem arról is, hogy egymást érik rajta az antikváriumok és galériák. Ralph Lauren Home és Yves Delorme nevével fémjelzett lakásdekort is beszerezhetünk itt, ahogy korábban írtunk róla, vagy megihatunk egy jóféle sangríát a Jászai Mari tér felőli végen. Ami miatt pedig szintén érdemes erre sétálni, az az Ural Vision Gallery. A letisztult kiállítótérben tehetséges kortárs orosz művészek alkotásait nézhetjük meg, aktuálisan például Olga Tobreluts Nyári kertjét.

2012-ben Alla és Viktor Loschenko megalapította az oroszországi Yekaterinburgben az Ural Vision Galleryt. A cél egyértelmű volt (és azóta sem változott): a régió kortárs művészeti kiállítóterének és ezáltal közvetítőjének lenni. Később aztán a Ludwig Múzeummal is közös projektbe kezdtek, majd megnyitották budapesti galériájukat. Alláék a 2018-as évet kulcsfontosságúnak tartják: idén már Irina Drozd is elhozta alkotásait, most pedig Olga Tobreluts vendégeskedik galériájukban.

A galéria a korábban emlegetett Ralph Lauren Home és Yves Delorme kiegészítőket kínáló üzlet mellett áll (a Falk Miksa utca Kossuth tér felőli végén), és aktuálisan nyárba borult. Ugyanis Olga Nyári kert című sorozatát hozta el: festményein láthatunk ikonikus szentpétervári szobrokat vízbuborékok között, de felfedezhetjük az orosz nyarak kötelező tartozékának, a balzsamnyárfának pihéit is. Mindezt azzal az illúzióval nézhetjük végig, hogy éppen egy forró augusztusi napon sétálunk. A hologramok és baljós figurák között ott lapulnak a kedves asszociációk és érzetek.

Mondhatjuk, hogy a kiállítás egy meleg, békés szigetet hozott létre, ami igazán jól tud esni a belvárosi nyüzsgésben. És mindezt modern (nyomtatott) technológiával, de klasszikus témákkal társítva teszi. “Lenyűgözött, hogy a modern ember gondolkodásmódját és az új megjelenítési lehetőségeket összehozza a multimedia forradalma.” – vallja be Olga.

Ezt a technológiát akkor fedezte fel magának, amikor Szentpétervárról egy másik művészeti gócpontba, Berlinbe költözött. "Ahhoz hogy az új technológiát elsajátítsam, abba kellett hagynom, amit addig csináltam, és mindent elölről kellett kezdenem.” – mondja Olga. – “Rengeteget tanultam restaurátoroktól és írnokoktól. Elkezdtem kísérletezni a lentikuláris nyomtatással, de azért folytattam a festést is. Így alakult kis a sajátos technikám."

A lentikuláris nyomtatás a lencsét arra használja, hogy megteremtse a mélység illúzióját, valamint eléri, hogy különféle szemszögből nézve úgy tűnjön, mintha a kép mozogna. Olga több elsimerést is kapott a munkájáért: a Moszkvai Modern Művészetek Múzeuma gyűjtötte a műveit, a 2016-os frankfurti Lenstar Lenticular Print Award-on pedig első helyezettként díjazták.

Olga jelenleg Szentpétervár és a nyugat-magyarországi Pacsa között  ingázik – utóbbi településen meglepően aktív a művész közösség. „Gyönyörű a táj és csodásak az emberek”- mondja. – „Ez a bázisom az európai kiállításokkor és egyben ez a műhelyem is. Egy hihetetlen hely, ráadásul a művészbarátaim is a közelben élnek, így sokat beszélgetünk és sokat dolgozunk együtt.”

Olga a Műcsarnokban, sőt a debreceni MODEM-ben (Modern és Kortárs Művészeti Központ) is kiállított már, és biztos benne, hogy az ország és a régió több részére is eljut majd.

Ami pedig az UVG-t illeti, Alla kiemelte „ezen a nyáron Daniil Arkhipenko munkáiból nyitunk kiállítást, aki egy hatalmas potenciállal rendelkező művész. A kiállítás alapját az „Unbound Observer” (Szabad megfigyelő) című projektje adja, amiben a művész a modern kulturális tájfestészetben lévő szabadságra és a személyes határokra reflektál.

Alla egyértelmű, ami az UVG misszióját illeti: „Továbbra is együttműködünk ismert orosz kreatívokkal, a fiatal művészek támogatása érdekében, és azért, hogy Budapesten is biztosíthassunk helyet nekik. Törekszünk rá, hogy Magyarországon is vigyük az orosz kortárs művészet hírét, és nemzetközi vizeken is szeretnénk jelen lenni. A tervek szerint részt veszünk a Cosmoscow-n, az Art Market Budapesten és a Vienna Contemporary-n.”

UVG Gallery