Budapest

A legszebb budapesti mozaikok nyomában – Hungáriától a lovagokon át a sörkirályig

Fotó : Csudai Sándor / WLB
mozaik, Szervita tér, szecesszió

Budapest részleteiben is gyönyörű, néha érdemes egy-egy pillanatra megállni és körbepillantani. Most épp felfelé tekingettünk, és a város legszebb színes homlokzati mozaikjait gyűjtöttük össze, hogy feldobjuk ezeket a szürke, tél végi napokat.

Sokszor a mindennapi rohanásban teljesen elfelejtjük, milyen kincseket rejt Budapest, legyenek azok a színes csempék és cementpadlók a lábunk alatt a lépcsőházakban, az épületek homlokzatán ragyogó Zsolnay csempék vagy épp kővé vált legendás lények mint homlokzatdíszek, és színpompás kupolák, alulnézetből. Most összeszedtük a legszebb, mozaikkal díszített homlokzatokat, és alig várjuk a tavaszt, hogy végre nagyokat sétálhassunk a városban, és újabb szépségeket fedezhessünk fel.

 

  • A legszebb szecessziós a Szervita téren

A legszebb budapesti épület, állította egy tősgyökeres belvárosi. És bár ez a kijelentés lassan két évtizede hangzott el, azóta is számtalanszor felemeltük a tekintetünket, ha a Szervita téren jártunk, mert az őszinte csodálat még mindig nem múlt el. Természetesen a Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervezte Török Bankházról van szó, pontosabban annak a homlokzatát díszítő hatalmas, aranyozott mozaikjáról.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Az 50 négyzetméteres Róth Miksa üvegmozaik Hungária megdicsőülését ábrázolja: a magyar történelem prominens személyei, mint II. Rákóczi Ferenc, Pázmány Péter, Széchenyi vagy Kossuth az angyalokkal együtt hódolnak Mária előtt.  A századelőn épült és 10 éve restaurált épület a város valóban egyik legkülönlegesebb szecessziós csodája.

 

  • Négy évszak a Károly körúton

Fotó: Csudai Sándor / WLB

Most épp az allegorikus, leplek alatt didergő téllel tudunk leginkább azonosulni, de amint kisüt a nap, érdemes alaposabban szemügyre venni a Károly körút 14. nemrég helyreállított homlokzatát. A világszerte hihetetlenül népszerű Mucha alakjaira hajazó, a természet körforgását szimbolizáló mozaikok szintén Róth Miksa mesteri munkái és alig vesszük észre őket, a legtöbbször az első emeleten villogó szexshop neonjánál elakad a tekintet.

Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB

 

  • A nyomdász és színes cukorkák esete a Fővám téren

A cukorka ugyan túlzás, feltehetően inkább papírpénzt önt Hermész a bőségszaruból a szorgosan dolgozó nyomdász és olvasgató segédje lábaihoz.

Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB

Az épület tulaja Süsz Dávid nyomdász volt, innen a mozaik alapötlete is. Ha már nyomdászat, érdekes, hogy a századfordulón készült képi ábrázolás alig tér el attól, ahogy Gutenberg műhelyét ábrázolták anno. Ha épp erre járunk, akár az elsuhanó villamos ablakából vagy a csarnoknak hátat fordítva szenteljünk pár pillanatot ennek az alig ismert rejtett látnivalónak.

 

 

  • Honvéd áll a ház ormán

Vagyis inkább egy középkori páncélos lovag, még a keresztes hadjáratok fénykorából. A Vidor Emil tervezte épület 1912-ben készült el, és összevetve az építész korábbi, burjánzó szecessziós munkáival, mint a Városligeti fasor Egger-villája vagy a híres Bedő-ház a Honvéd utca elején, a 16-os szám alatt álló háza már a modernebb, art decós vonalak felé mozdul el.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

A lovagon kívül érdekesek a zárterkélyeket díszítő színes-geometrikus motívumok is. Talán ezzel a homlokzattal kicsit csalunk, mert inkább csempedíszítésnek mondanánk, de a korszak és koncepció nagyban hasonlítja mozaikos társaihoz.

Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB

 

  • Csillogó nemi sztereotípiák a Dob utcában

A Dob utcai szecessziós iskolaépületről egy éve írtunk már részletesebben, most a csak a homlokzaton végigfutó mozaikdíszítést szemléltük meg alaposabban.

Fotó: Csudai Sándor / WLB

A szintén Hegedűs Ármin tervezte épület külső díszítését Vajda Zsigmond festőművész által álmodta meg, a kivitelező pedig a már jól ismert Róth Miksa volt. A kis jeleneteken jellegzetesen lányos és fiús játékok és tevékenységek vannak ábrázolva, ahogy azt a századfordulón elképzelték. Katonásdi és hímzés, az akkori nemi szerepeknek megfelelően.

Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB

 

  • Történelmi képregény mozaikból a Körúton

Eredetileg egy Szondi-szobor állt a híres Britannia szálló épületének a sarkán az apródokkal, ám az a világháborúban elpusztult. Ekkor került helyére a ma is látható mozaik, a török elleni harcban Drégely védőjeként elesett Szondi György lovag és két bülbül szavú apródjának drámai történetét talán legtöbben Arany János verséből ismerhetjük, ami szintén olvasható képregényes formában a falakon.

Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB

 

  • Ildomos idomok a Bajza utcában

Nemrégiben, amikor a legszebb frissen felújított budapesti homlokzatokat szemléztük, találtunk rá a Bajza utcai mozaikreliefre is. Az Aradi utca sarkán található, 1908-ben épült Léderer-ház egyszerre egy palota és egy jövedelmező bérház, attól függ, honnan nézzük. A Róth Miksa és Kernstok Károly által készített művet csodásan kidolgozott alakjai és a ragyogó aranyló háttér teszi igazán különlegessé.

Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB
  • Hatalmas mozaik a sörnek szentelve

A Vidor Emil tervezte Népszínház utcai, egykori Polgári Serfőzde épületét díszítő mozaik talán a város legnagyobb és legizgalmasabb ilyen alkotása. A megrendelő a “sörkészítés és a sörivás dicséretét” hirdető alkotást kért, amely megjeleníti és elmeséli a sörfőzde által előállított három sörfajtának, a király-, polgár- és barátsörnek dicséretét.  Dudits Antal és Róth Miksa jóvoltából meg is született a mű, a korabeli Művészet folyóirat így számol be a mozaikképről:

Fotó: Csudai Sándor / WLB
Fotó: Csudai Sándor / WLB

“Hatásosan válnak el a világos alakok az aranyalapról, a fríz természetének megfelelő menetben tódulnak a középpont felé, a vadászatról hazatérő király és fényes kísérete itt, a föld termékeit hozó munkáscsapat amott. A középső mezőben Gambrinus királyt látjuk sörösszekerén, mint valami diadalkocsin. Bőségesen árad az aranyszínű ital a hordókból, ki-ki kedve szerint meríthet belőle, és még a szekér elé fogott lovak is megittasodva, csörömpölve egymásra dűlnek. Ötletes humor és mély művészi komolyság, a tömegek ritmikus mozgása és a színek erős dekoratív hatású összetétele pompás és kifejező díszt eredményeznek.”