A valódi tanyasi csirke régen külön minőségi jelzőnek számított: megízesítette a húslevest, megkoronázta a vasárnapi ebédet és még Szindbád is vetett epekedő pillantásokat a pecsenyés asszonyság felé. Épp ezért fájt annyira a hiánya a budapesti gasztropalettáról – eddig. A Jászai Mari tértől alig pár percre található Le Poulet francia recept alapján, de hazai szárnyasokból készít olyan fogásokat, amelyek után még Krúdy Gyula is megnyalná mind a tíz ujját. De már csak a rillettes vagy a tarte au citron miatt is visszamennénk.

Hiába a csirke az egészségtudatos húsimádók kedvence, a grillezett változattal itthon leginkább lakókocsis gyorsbüfékben vagy kerti partykon találkozunk, nem a Franciaországból hozott rotisserie-k nyársain. Hogy valami mégis változóban van, annak első jele a tavaly megnyitott HILDA volt, most pedig itt a Le Poulet, ahol szintén prémium minőségi húsok kerülnek a tányérra, francia recept alapján. A menü alapját jelentő baromfik terén több ország tenyésztőivel is próbálkoztak, míg végül a kisvárdaira esett a választásuk, a fűszerekért naponta járják a piacokat. A polcokon meg sorakoznak a különböző – itthon nehezen beszerezhető – termékek: lekvárok, édességek, borok és sok más különlegesség.


Előételként csirke-rillettest kóstoltunk francia baguette-tel(900 HUF). Utóbbi a Három Tarka Macskából érkezik, a rajta lévő pástétom pedig friss és karakteres ízű, tökéletes párost alkot a rászórt tárkonnyal. Mint megtudjuk, frissen készült, a tegnapról megmaradt adagokat nem szolgálják fel újra – így már érthető, miért nem sejlik fel a hűtő árnyéka kóstolás közben.

A következőként érkező tanyasi tyúkhúsleves csigatésztával (950 HUF) az a fajta forró életelixír, ami a kinti mínuszok elől betérve életmentő lehet: ugyan kóstoltunk már karakteresebb ízvilágú levest is, de ettől még szép fokozatosan átmelegít, ahogy kanalazzuk és bőven került bele hús is, zöldség is. Jó alternatíva lehet, ha a nagymamánk piros fazékban érkező „specialitását” tartjuk máig az etalonnak.

Grillcsirkéből kérhetünk vajas, valamint zsályás és/vagy kakukkfüves változatot is, de azt is eldönthetjük, hogy az egészre pályázunk (4550 /4600 forint), vagy inkább csak a felére (2500/2550 forint), esetleg csak a negyedére (1500/1550 forint). Mi a másodikból kérünk egy fél adagot (körülbelül 70 dkg), ami burgonyagratinnal és ratatouille-jal érkezik. Előbbi lényegében tejszínben lassan sült krumpli, a másik meg a francia konyha lecsója, paprika helyett cukkinivel és padlizsánnal.

Mindkettő jól illik a főfogáshoz, ami tényleg állva hagyja a fővárosi mezőny legtöbb hasonló próbálkozását: a bőr épp ideális mértékben ropog, a comb- és mellhús is szaftos, jól átsütött és a fűszerezés sem tolakodó. Egyedül azt tudnánk kifogásolni, hogy ár/érték arányban lehetne talán kicsit kedvezőbb is az összkép, főleg a köretek terén - ugyan nem távoztunk éhesen, de elbírtunk volna egy kicsit többet is belőlük.

De vissza a pozitívumokhoz: a tulajdonosok ígéretei szerint később számíthatunk még havi és heti különlegességekre is, például csirkepaprikásra, valamint a későbbiekben szeretnének még bor- és sajtkóstolókat is tartani – érdemes lesz figyelni a kis fekete táblájukat az aktualitásokkal.

Nem gondoltuk volna, hogy a grillcsirke után érhet még meglepetés minket, de a desszertek miatt is vissza fogunk még térni. A citromtortát levendulával bolondítják meg, a tészta pedig „pate brisee”, vagyis francia törttészta, ami nem olyan fojtós és száraz, mint a legtöbb helyen, nem nyomja el az egyszerre savanykás és kicsit édes, fenséges ízű krémet. De a Proust által híressé tett teasütemény, a madeleine mellett érdemes kipróbálni még az egyelőre „tojásfehérje-álom” fantázianéven futó, állagában és ízében is a babapiskótát idéző édességkölteményt is, nekünk legalábbis nehezünkre esett leállni vele.

Nem gondoltuk volna, hogy pont a Pozsonyi úton, az egykori Vén Duna helyén fogunk kiemelkedő rotisserie-be botlani, de ez történt: a Le Poulet-t minden húsimádónak érdemes kipróbálnia, de akkor is érdemes betérni, ha csak szimplán figyelünk arra, mi kerül az asztalra. Egyedül csak arra kell figyelni, hogy ne menjünk el mellette - hiába látható az ablakokon át a hely "oltárának" számító grillező, nekünk azért többször is sikerült későn észbekapni. "Elátkozott helyen van", mondták többen is a szerkesztőségünkben, de reméljük képesek lesznek megtörni az átkot. December 8-án ínyenc kóstoló falatokkal és pezsgővel várnak mindenkit a nyitást megünnepelendő, de akár egy ebédmenüre is érdemes beülni, ha a szokottnál kicsit több idő áll rendelkezésünkre.