A Magyar Turisztikai Ügynökség kedvcsináló videókon lát el tippekkel azzal kapcsolatban, merre érdemes indulnunk ősszel az országban, és mit nézzünk meg ott. A harmadik állomás Tokaj és Zemplén.

Elég csak annyit mondani, hogy aszú, furmint vagy hárslevelű, nagy valószínűséggel máris Tokaj szőlődűlőire képzeljünk magunkat. Tokaj-Hegyalja egy olyan világörökségi helyszín, ahol a történelmi szőlőfajtákkal ásványos, karakteres borok formájában ismerkedhetünk, miközben pincéről pincére járunk, kézműves sajtokat, bográcsos vagy épp újhullámos ételeket kóstolunk. Persze nem kell, hogy csak az evés-ivásról szóljon egy Tokaj-túra, a Zemplén szuper kirándulós helyszíneket kínál. Ennek az egyik kötelező állomása a Megyer-hegyi tengerszem, de mi nem hagynánk ki a Zempléni Kalandpark 100 méteres drótkötélpályáját sem.

A borok
A tokaji a legismertebb magyar borvidék külföldön, és bátran kijelenthető, hogy a világ egyik legegyedibb desszertborát adja, a tokaji aszút. Jó hír, hogy az itteni – furmint, hárslevelű, sárgamuskotály, kabar, zéta és kövérszőlő – fajtákban bővelkedő birtokok és pincék jó része bejárható. Mindezt tehetjük egyedül vagy túravezetővel, esetleg magával a borásszal, nemcsak gyalog, hanem biciklivel, és egyes helyeken segwayen vagy terepjáróval is.

A szőlőművelés Tokajban egyébként ősidők óta jelen van. A terület évszázadokon át megőrizte egységét, gondolva itt akár az egyedülálló, gazdag földtörténeti örökségére, a kőzetek és talajok sokféleségére, sajátos földrajzi fekvésére, a több száz, korábban működő önálló vulkán ölelésére, kedvező mikroklímájára, a szőlőbirtokok, települések pincerendszereinek egyediségére. A Tokaji borvidék ráadásul egyedi adottságainak köszönhetően a világ első zárt borvidéke 1737 óta, egy királyi rendelet nyomán, vagyis csak meghatározott szőlőfajtákból termelt bort lehet tokaji név alatt forgalomba hozni, illetve ide más területről származó szőlőt, mustot, bort – palackozott borok kivételével – behozni nem szabad. A borvidék jelenlegi területe meghaladja a 6000 hektárt.

Amit a borok mellé kóstolni érdemes
A térség egyik fő étele a szüreti időszakban a birka- vagy marhahúsból készült bográcsos étel, a pörkölt vagy gulyás, ami mellé házi foszlós kalácsot kínálnak. A húsleves, töltött káposzta is hagyományos szüreti étel, a lakomát csörögefánk vagy szüreti rétes zárja. A gasztronómia tekintetében a hagyományos hegyaljai szüreti hangulat és ízek mellett a fine dining, az újhullámos gasztronómia képviselői is egyre nagyobb számban jelennek meg Tokaj-Hegyalján, különösen Mádon.

Mádon nagy hagyománya van a sajtkészítésnek is. Ezen belül is jellemző termék a kecskesajt, hiszen a településen több kecskefarm található. Feltétlen érdemes helyben megkóstolni ezeket a karakteres sajtokat vagy akár felkeresni egy családi sajtműhelyt. A kecskék és tehenek tájvédelmi körzetben, a gyógynövényekben gazdag hegyi réteken legelnek.

Még több élmény
Tokaj városától mintegy 16 km-re magasodik a kalandos sorsú Boldogkő vára, ahol Balassi Bálint a Borivóknak való című versét írta. Innen nem messze és Tokajtól mindössze 43 km-re található Regéc vára, ahol II. Rákóczi Ferenc töltötte gyermekkorát. Érdemes ellátogatni a felújított füzéri vagy a szerencsi várhoz, illetve hazánk késő reneszánsz építészetének legértékesebb alkotásához, a sárospataki Rákóczi-várhoz is, valamint a füzérradványi Károlyi-kastélyhoz is, aminek van egy lenyűgöző angolparkja is.

A Megyer-hegyi tengerszem az 1907-es bezárásáig kőbánya volt, ahol évszázadokig malomköveket faragtak. A bányát aztán magára hagyták, és az esővíz feltöltötte az éktelen lyukat, így kialakult az ország egyik legszebb túracélpontja, amit már 1977-ben természetvédelmi területté nyilvánítottak. A tengerszem a 37-es útról közelíthető meg, körülbelül félórás túrával. Innen már csak néhány kilométer a Zempléni Kalandpark, ahol az ország leghosszabb bobpályája és libegője vár a kalandkedvelőkre, a legbátrabbak pedig kipróbálhatják a Sólymot, a két hegyet összekötő átcsúszó kötélpályát is, amin 80 km/órás sebességre is felgyorsulhatunk egy ülős hevederben.

Érdemes ellátogatni a szüreti felvonulásokra, amiknek a mai napig nagy hagyománya van Mádon, Tokajban, Abaújszántón, Erdőbényén és Tolcsván. Sátoraljaújhely egyik gyöngyszeme a Zsólyomkai Pincesor, ahol 11. alkalommal rendezték meg október 21-én, szombaton a Nyitott Pincék Napját. A jó hangulathoz itt hozzájárulnak a családi pincészetek minőségi tokaji borai, a disznótoros falatok, az élő zene és a hely lebilincselő látványa.