Budapest

Ma is hasítják a levegőt a veterán repülőgépcsodák – 80 éves a budaörsi repülőtér

Fotó : Hartányi Norbert / We Love Budapest
repülő, repülőgép, reptér, repülőtér, repülés

A budaörsi volt a harmincas években az első világszínvonalú repülőtér az országban, amely felvehette a versenyt nyugat-európai társaival. Bár azóta átvette a helyét Ferihegy, és ráférne az alapos felújítás, az élet nem állt meg: találni itt olyan 68 éves “gépmadarat” is, amely a mai napig kifogástalan állapotban és biztonságban szállítja utasait.

A budaörsi hegyek ölélésében berregve emelkednek a levegőbe a kis méretű repülők, leendő pilótákkal a fedélzetükön. Az oktatási tevékenység az egyik fő profilja a budaörsi reptérnek, külföldről is érkeznek ide tanulni. A körülbelül 80 hektáros területen több repülős cég is működik, amely oktatási és sétarepülési lehetőségeket kínál, és igénybe vehetik magángépek és helikopterek tulajdonosai is, akik, ha kedvük szottyan, leruccanhatnak innen akár a tengerpartra is. A repteret szeretik a filmesek is, hiszen mivel 1937-es átadása óta nem újították fel, őrzi a retró hangulatot. Ottjártunkkor találkoztunk is forgatócsoportokkal, és a háromszintes Bauhaus főépület régen üvegoszlopokkal díszített fogadóterében kellemes békebeli enteriőr fogadott minket. Kár, hogy csak díszletként – a Borbíró Virgil által tervezett, kör alakú épület hiába ipari műemlék, borzasztóan lepusztult állapotban van, és ezt csak súlyosbítja, hogy statikailag gyenge bauxitbetonból építették.

A főépület az átadás évébenFotó: Lissák Tivadar / FORTEPAN

De aki rajong a repülőkért, annak valóságos paradicsom lehet a reptér, hiszen kint a füvön és bent a hangárokban is tobzódhat a csodaszép, jó állapotú modellekben, mivel itt működik a muzeális darabok, ritkaságok megőrzésére és felújítására specializálódott Goldtimer Alapítvány, amely nyílt napjain a régi repülőkkel is népszerűsíti a repülés csodáját.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Történet

 

A huszadik század első felében több szempontból is el voltunk maradva a gyorsan fejlődő repülőiparban, aminek fő oka az első világháborúban vesztes pozíciónk, és ebből kifolyólag az 1919-es légiforgalmi egyezményből való kimaradás volt. Lassan azért behoztuk a hátrányunkat: repülőgépgyára miatt Mátyásföldön létesült az első állandó budapesti reptér, ahonnan a húszas évek közepétől már nemzetközi járatok is indultak, a vidéki repterekre pedig változatlanul repültek a belföldi járatok. A megnövekedett forgalom új helyszínt követelt, és felmerült Csepel és Ferihegypuszta is, viszont ekkor még fontos volt, hogy a reptér közel legyen a városhoz, ezért is döntöttek Budaörs mellett.

Junkers Ju-52 3m típusú utasszállító repülőgépek 1938-ban Fotó: ERKY-NAGY TIBOR / FORTEPAN
Rubik M-19 túrarepülőgép 1938-banFotó: Vojnich Pál / FORTEPAN
Rubik M-19 túrarepülőgép 1939-benFotó: Lissák Tivadar / FORTEPAN

Az idő előrehaladtával és a forgalom növekedésével csakhamar a budaörsi is szűkösnek bizonyult, és nem sokkal azután, hogy 1937 júniusában a kormányzó fia, Horthy István átvágta a szalagot, el is kezdték tervezni a ferihegyi repülőteret. A második világháború az építkezést megsemmisítette, a budaörsi reptér viszont sértetlen maradt. Így innen indult újra a háború után a személyszállítás, ami tartott Ferihegy 1950-es átadásáig. Az új légikikötőt aztán akadály nélkül lehetett bővíteni a növekvő igényeknek megfelelően.

Ünnepség a Felszabadulási repülős csillagtúra alkalmából 1968-banFotó: MHSZ / Fortepan
Tóth Éva műrepülő Zlin-526F Trener repülőgépben 1977-ben Fotó: MHSZ / FORTEPAN

A budaörsi repteret az 50-es évek végétől a Mezőgazdasági Repülési Szolgálat, később a Magyar Honvédelmi Szövetség kezdte el használni. Ahogy sok minden másnak, az itt folyó virágkornak is a rendszerváltás vetett véget. Ma a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonában van, az üzemeltetést a Magyar Repülő Szövetségtől augusztus végén vette át az AEROGLOBE Kft. A jövőt reménykedve latolgatja mindenki. A reptér felújításához több milliárd forintra lenne szükség, mivel a füves futópálya alatt lévő vízelvezető Zsolnay-porcelánból készült, ezért ipartörténeti emléknek számít.

 

A jó repülő örökké repül

 

Nincs életkoruk. Ha betartják a gyárilag előírt technológiai szabályokat, időtlen időkig elélnek” – mondta a reptér kincseinek számító muzeális gépekről Hajdu Károly, a Goldtimer Alapítvány elnöke, aki 1971-ben kezdett el dolgozni itt repülőgépszerelőként. „A szocializmusban ha lejárt egy gép üzemideje, akkor eltüzelték, vagy ha fémből volt, elvitték a MÉH-be. Alig maradt valami, nem vigyáztak semmire. Ezért hoztam létre az alapítványt 1992-ben” – mesélte.

A sarokban a sárga Kánya láthatóFotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

A kőkemény, masszív gépek borítását megtapogatva alig hittük el, hogy ezek a kisrepülők fából és vászonból készültek: pedig a vörösfenyő rugalmas, jól javítható, nem szívja be annyira a vizet és jó az élettartama. Az 1952-ben Rubik Ernő tervei alapján épített Kányát 12 éven keresztül újították fel az eredeti gyári technológia alapján. Másik büszkeségük a Gerle 12, amely 1933-ben körberepülte a Földközi-tengert, és amelynek csodájára járnak külföldről – még műrepülni is lehet vele. Megtekintettük az 1954-es, rekonstrukció alatt álló PO-2-est,  amely „cafatokban volt”, mikor nekiálltak felújítani. A második világháborúban több mint 20 ezer darabot gyártottak belőle, ma csak három üzemképes darab maradt belőle a világon.

Gerle 12Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

 

PO-2-es javítás alattFotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Kint a füvön áll az a Kármán Tódorról elnevezett, 68 éves – az 1949-ben a Magyar Néphadsereg által átvett, később a Malévnél HA-LIX lajstrommal polgári szolgálatba állt – Li-2-es, amelyet szintén az alapítvány újított fel. Ebből az egész világon ez az egy működőképes példány maradt. A normandiai partraszállás évfordulóján egy héten át ugrattak ejtőernyősöket, az 1944 június 6-ai eseményeket újrajátszva. Mellette áll a „női” bombázógép, amellyel a második világháborúban szovjet lányok repkedtek Sztálingrádnál a német vonalak előtt este és éjjel. Bombákat dobáltak le, hogy a hanghatás miatt a németek ne tudjanak aludni, és idegileg kikészüljenek.

Li-2-esFotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest
Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

Károly már nyugdíjas, és elmondása szerint 46 éven át minden nap örömmel jött a reptérre dolgozni. Arra is büszke, hogy az általa (az országban elsőként) alapított magán repülőiskolából 10 év alatt 40-50 olyan ember került ki a világ különböző pontjaira, aki ma már kapitány vagy másodpilóta. Szerinte most körülbelül feleannyira kihasznált a reptér, mint régen, mikor az 50-60 felszállás mindennapos volt, ma ennek a fele jellemző. „Magyarországon nincs nagy keletje repülésnek, például Szlovákiához képest. Ott 30 repülőnap van, itthon kettő, pedig feleakkora ország, mint mi vagyunk” – mondta.

Fotó: Hartyányi Norbert / We Love Budapest

A budaörsi repülőtéren tavasztól őszig rendszeresen tartanak nyílt napokat, amikor ki lehet próbálni a repülést régi vagy kevésbé régi gépekkel. Akt a hely története érdekel, az részt vehet a Hosszúlépés városi sétáján, amelyet most hétvégén tartanak.

 

A főváros határában fekvő a telek kincset ér, amire már többen is szemet vetettek; korábban felmerült, hogy lehetne itt lakópark, pláza és temető is. Horváth Károly szerint a Zsolnay Manufaktúra föld alá épített alagcsövei ebből a szempontból is fontosak, így nem mernek hozzányúlni. A Goldtimer Alapítvány a júniusi születésnapi megemlékezésen azt is kezdeményezte, hogy a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum repülőgép-gyűjteménye kerüljön Budaörsre, ahol interaktív múzeumot és kulturális központot tudnának létrehozni, emellett repüléseket is végre tudnának hajtani.

 

Budaörsi Repülőtér

 

WEB

Cím: 1112, Budapest, Kőérberki utca 36.