Marvin Gauci nem semmi fickó. Még 40 sincs, mégis egész gasztrobirodalmat épített ki Máltán. Négy topkategóriás éttermet visz, ezen felül egy pop-up jellegű, exkluzív, „levegőben lógó” vacsorákat bonyolító projektet is vezet. Most először, Máltától távol, Budapesten alkot maradandót, a Corinthia Hotel jobb szárnyában, a Caviar & Bull mediterrán fine dining étteremben. Három hónapja nyitottak, a visszajelzések kiválóak, a konyha pedig figyelemreméltó.

Esti órákban érkeztünk a Corinthiához – a Caviar & Bullt pedig az egykori Szamos szalon helyén találjuk. Volt is ebből már nem egy félreértés, hiszen rég nem látott osztálytársak, az idősebb generáció sokszor beszéli meg a már nem létező helyre a találkozót. Ezzel semmi gond, kvázi külön fenntartanak egy „találkozós” asztalt, hogy senkinek se kelljen csalódni. Jópofa gesztus. Ez a fajta lazaság pedig jellemző az étterem szellemiségére még akkor is, ha belépve inkább a luxus és az elegancia, ami első körben szembetűnik.

A hely megálmodója Marvin Gauci Máltáról – ha a mediterráneumban, vagy éppen Máltán élő gasztroérzékeny arcokat kérdeznénk, minden bizonnyal tudnák, ki ő. A sziget sztárséfe, aki ahol éttermet nyit, az azonnal sikerre fut. Legyen az ázsiai jellegű, vagy a szóban forgó mediterrán. A Corinthia kapcsán jutott el Budapestre, hiszen a Caviar & Bull testvérétterme szintén a szállodalánc egyik tagjához kötődik. Az üzlethelyiség megüresedett, a lehetőség adott volt, Marvinék pedig éltek vele. A névválasztás a tengeri ételek és a „földi” gasztronómia szeretetére, jelenlétére utal. A logó látványos, szintén ezt a két elemet ötvözi.

A vendégtér felső kategóriás, akár az anyaghasználatot, akár a kis részleteket nézzük. Tartozik hozzá egy látványos bár is, hiszen odafigyelnek mind a mixológiára, mind a borok kínálatára. A borlap például nagyon elegáns és különleges tételeket vonultat fel.

Térjünk rá a gasztrokonceptre: mediterrán konyhát visznek, annak minden lazaságával és bohémságával, mégis fine dining körítést adva mindehhez. Ezen felül működik náluk az úgynevezett „sharing” tálalási mód, vagyis, ha például egy pár degusztációs menüt rendel, a fogások egy tányéron érkeznek, két másikkal, hogy így tudjanak étkezni és meglegyen az étel megosztásának intim mivolta. Nekünk tetszik, de ha inkább

Joey Tribbiani tanait követjük, azért ne lepődjünk meg.

Az étlap gazdag, nem a leegyszerűsített fajta – de mediterrán konyha lévén ezt nem is vártuk tőlük. Sergi Huerga Marin elengedte a fantáziáját, és szeretné a Földközi-tenger partszakaszának ízeit megmutatni. Kóstolónk alatt azért a legtöbb fogásnál megjelent valami „varázslás”, így például a wagyu (5200 forint) és a lazac carpaccio (4900 forint) is üvegbúra alatt tartott füsttel érkezett, gondos párosításokkal. Édes-sós-keserű-savanyú balanszokat állítottak be, profin. Ugyanerre épít a libamájas (5600 forint) fogásuk is, ahol diós áfonyalekvár, pirított briós, tokaji aszú, balzsamecetkaviár és körte-almapüré brillírozik együtt. Sok fogás a máltai testvérétteremben is megtalálható, ám a Caviar & Bull nem kisebb babérokra törne, mint a Michelin-csillag, s ezért eleve számolniuk kell azzal, hogy lokális alapanyagokat is használjanak. Így magyar komponenseket is találunk jó pár fogásnál. Elég merész nyitás után kijelenteni, hogy a törzsközönség megszerzése után azonnal a legfontosabb gasztronómiai kitüntetésre gyúrnak, de őszintén szólva nem csodálkoztunk, ez a fajta kompetitív megalománia jelen van náluk.

Olyan fogásokat is kóstolhattunk, melyek a csipeszes vonaltól erőteljesen elkülönülnek: ilyen a Máltáról érkező óriás garnéla, ősi tempurában (5100 forint), vagy Marvin homár „popcornja”, ami egy 250 grammos fél homár, meglepő formában (8900 forint). Pincérünk örömmel ajánlotta, hogy mindezekhez kézzel álljunk neki, ne akarjunk hagyományosan boldogulni. Sőt, Marvin is erre buzdított, aki egyébként nem pihen egy percig sem és az asztalok között cikázik: ha úgy látja, valaki vevő arra, hogy picit melléjük üljön, meséljen az étteremről, fogásokról, megteszi, vagy éppen a vendégeket kérdezi... Legyenek éppen budapestiek, vagy érkezzenek akár Hong Kongból.

A Caviar & Bull-ban a séfasztalhoz is foglalhatunk helyet: a méretes konyhában ülhetünk le ilyenkor, a kulisszák mögé, ahol fegyelmezetten és olajozottan megy a munka. Eláruljuk, hogy ha nem ilyen jellegű vacsorára érkezünk, akkor is van lehetőség belesni a konyhába.

Nemcsak azért fontos nyitás az étteremé, mert mediterrán konyhát visz fine dining módon, hanem azért is, mert a külföldi hátszél miatt egészen más szellemiséget képviselnek, és mernek nagyot álmodni.