Az idén 150 éves FŐKERT munkatársainak köszönhetően ősszel és tavasszal százezer árvácska, nyáron pedig mintegy negyedmillió egynyári virág díszíti Budapest köztereinek virágágyásait. Ők adják a fővárosi virágtenger tömegét. A többi jellegzetes tavaszi virágzóval kiegészítve, rövid növénykalauzt raktunk össze.

Most, hogy a május is magasabb fokozatba kapcsolt, megmutatjuk, hogyan virágoznak ki Budapest zöldfelületei. Ahogy április végi cikkünkben megemlékeztünk róla, az idén 150. születésnapját ünneplő FŐKERT kertművelői minden ősszel és tavasszal serény virágpalánta-ültetésbe kezdenek az ágyásokban. Bár a város "főkertészének" akadnak ennél persze sokkal bokrosabbak teendői, mi most elsősorban a kis virító lágyszárúakra koncentrálunk.

A város kertészei minden szeptember végén közel 100 ezer tő árvácskát ültetnek ki.

Azért ezzel a kis- és nagyvirágú, egyszínű és tarka változatban plántált virággal kezdjük a kört, mert kétnyári faj, ami azt jelenti, hogy ősszel és tavasszal is pompázik.

Amint a kis "lelencek" szépsége megkopik, és már a májusi fagyosszentek sem riogatnak, még hatalmasabbra duzzad a városi virágtenger.

A hónap közepén ugyanis még több dolgozó lepi el a művelésre váró köztéri parcellákat, mert egynyáriakra cserélik az árvácskákat. Ez a növénycsoport ugyan csak egy szezonra specializálódott, de azt elképesztően intenzív virágzással éli meg. A kertészeti vállalat emberei a cég telepén termesztett mintegy 250 ezernyi egynyári virágbombával szórják tele a városi virágágyakat. A rövid életű virágok néhány hét múltán erőtől duzzadva ontják díszeiket egészen őszig, az eredmény pedig magáért beszél.

Mielőtt megismerkedünk a legjellemzőbb egynyáriakkal, kanyarodjunk vissza egy kicsit néhány kihagyhatatlan tavasszal virágzóra. A kikeletet elsősorban hagymás és gumós virágok nyitják, legkorábban a hóvirágok fújnak ébresztőt, melyeket könnyen összekeverhetjük a hasonlóan szép tőzikékkel. Elérve a nőnapot, majd a húsvétot az apró krókuszok, gyöngyikék, nárciszok, jácintok és tulipánok kerülnek sorra, aztán az árnyékosban gyönyörű mezőket képező gyöngyvirág lép a színpadra. Néhány cserje és fa is megkezdi látványos korai virágzását, ilyen a tévesen aranyesőnek hívott aranyfa, a szemkápráztató magnólia vagy liliomfa, a csodásan pirosló japán birs.

Áprilisban indul be csak igazán a botanikai nagyüzem: elég ha csak a japán cseresznyék virágba borulására gondolunk, amely minden évben méltán népszerű cikktémánk, Japánban pedig külön ünnepet szentelnek neki.

Őt váltja jellegzetes fehér virággyertyáival régóta ültetett díszfánk, a vadgesztenye. A tizenkilencezer egyedet számláló fővárosi állomány legszebb példányait nagy tömegben a Margit-szigeten, a Népligetben, a Városligeti és Szilágyi Erzsébet fasorban, a Hűvösvölgyi és a Budakeszi úton láthatjuk.

ÉS végül néhány tipikus egynyári, mely nagy mennyiségben köszön vissza ránk a negyedmillióból. Láthatunk bársonyvirágokat,petúniákat , pistikéket, begóniákat, rézvirágokat, verbénákat...

Számbavételüknél azonban jóval nagyobb élményt nyújt a bennük való gyönyörködés. Ehhez a legjobb terepet a legnagyobb virágágyásokkal megáldott közterületeink adják. Íme, a legjobb lelőhelyek: Margit-sziget, Clark Ádám tér, Városliget, Népliget, Gellért-hegy és Gellért tér, Eötvös tér, Bem József tér, Szent István Park.