A tavasz beköszöntével újra és újra felfedezzük, milyen csodaszép városban élünk, és Budapest mennyivel több látnivalót rejteget, mint a Hősök tere, az Andrássy út és a Bazilika. Úgyhogy ideje levedleni a téli mélabút, és a BKV-bérletet otthon hagyva a nyakunkba venni a várost. Sétáinkhoz pompás palotákat, macskaköves utcácskákat, zöldellő parkokat és kitűnő beülős helyeket válogattunk össze.

Indulás: Mikszáth Kálmán tér és a Palotanegyed

Józsefvárosról ma már nem feltétlenül csak a „nyóckerség” jut eszünkbe, hanem egyetemistákkal benépesített kávézók és nagy múltra visszatekintő, pompás épületek. Tavaszi sétánkat a Nemzeti Múzeum mögötti Palotanegyedből indítjuk, ami felkapott negyeddé nőtte ki magát az elmúlt években. A Kálvin tér felől a szűk és fákkal szegélyezett Reviczky utcán keresztül jutunk ki a Mikszáth Kálmán térre, amelynek napsütötte teraszain kávézgatva erőt gyűjthetünk az egész napos barangoláshoz. Erre a Lumen is alkalmas, de számtalan további lehetőség is akad a környéken: a Padronban spanyol módra csipegethetünk, a Matrjoska Bisztró az orosz konyha ízeit kínálja. A csendes, autók elől elzárt Krúdy Gyula utcában továbbsétálva találjuk a Lőrinc pap teret, közepén Zichy Nándor gróf szobrával és a magyarországi jezsuiták központi templomával, a  Jézus szíve-templommal.

Ha a Nemzeti Múzeum felé teszünk egy kört, megcsodálhatjuk az egykor arisztokraták, nemesek és gazdag polgárok lakhelyéül szolgáló , köztük a csodálatos, borostyánnal befuttatott és falikúttal díszített kertet kínáló Almássy palotát az Ötpacsirta és a Múzeum utca sarkán (ma a Magyar Építészek Háza), a Pollack Mihály téren Gróf Károlyi Alajos palotáját (egykor a Magyar Rádió épületeként is funkcionált), ugyanitt az itáliai palazzók mintájára épült Gróf Festetics palotát (ma Andrássy Egyetem) vagy a Pálffy palotát a Reviczky utca és az Ötpacsirta utca sarkán (ma a  Zenei Gyűjteménye). A Nemzeti Múzeum kertjét teljes egészében , ide is tehetünk egy kis betérőt, és sütkérezhetünk a lépcsőkön, még mielőtt megkezdődnek a nyári munkálatok. Közben elmajszolhatunk egy finom szendvicset a közeli

Ékszerdoboz a város közepén: Károlyi-kert

A a túloldalra átsétálva, az Ybl Miklós által tervezett és gazdagon díszített Unger-ház passzázsán át könnyedén megközelíthetjük a város közepén álló elvarázsolt parkot, a , de előtte még útba ejthetjük a körúton található, csodás belső terasszal rendelkező , ahol kihagyhatatlan újhullámos kávét árulnak. A 18. század végén keletkezett kert 1929-ig a Károlyi családé volt az azóta már  otthont adó palotával egyetemben. A főváros legrégebbi, gondosan ápolt és őrzött francia stílusú parkjában a játszóterek mellett szökőkutat és sakkozóasztalt is találunk, itt áll Budapest legősibb, legnagyobb fehér eperfája, és már a második nyúl lakik itt, őt nappal egy ketrecben találjuk a mosdók mellett. A reggel 8-tól napnyugtáig nyitva tartó park a város egyik legromantikusabb zöld pontja, közvetlenül a kapujában található a terasza, ahonnan limonádét szürcsölgetve figyelhetjük a kertben burjánzásnak induló, tavaszodó természetet. Ha eddig még nem ejtettük meg a reggelit,  bepótolhatjuk, az elvihető ételekkel akár a parkba is kiülhetünk. A park másik végén az Egyetem térre kilyukadva sétánk következő állomására érkezünk.

A Szerb utcától a Március 15. térig

Az  jogi karának impozáns, neobarokk épülete meghatározza az  arculatát, amelynek oldalán sziámi ikerként magasodik a pálos rendiek által épített Kisboldogasszony-templom. A „belváros új főutcája” projekt keretében nagyon pofás és letisztult, felszabadult sétáknak szellős tereket kínáló környék jött létre a és aközött. A kis macskaköves utcák közt kalandozva bejárhatjuk a szerb bevándorlás hagyatékait, és ha szerencsénk van, beleshetünk a Szent György szerb ortodox templom csodaszép kertjébe is. A Kecskeméti, a Bástya és a Királyi Pál utcákon nézelődve eljutunk a Veres Pálné utcáig, amely egykor Ady Endre otthonául szolgált, és ha közelebbről megismerkednénk a költő lakhelyével, a lakásban kialakított szerdától vasárnapig nyitva találjuk. Ekkorra már valószínűleg utolér minket az ebédidő, de szerencsére itt a és az ebédmenüt kínáló . Húsimádóknak a és a áll rendelkezésére, édességpártiaknak pedig kihagyhatatlan a

Ha merőleges kanyart véve lesétálunk a Belgrád rakpartra, és visszafelé haladunk a Duna-parton, Budapest geometriai origóján, a  találjuk magukat. Üvegablakokon át beleshetünk a római kori erőd, a Contra-Aquincum romjaira, amely fontos stratégiai pont volt a 2-3. században. A 19. században piactérként működött a tér, majd itt állt a városháza, aminek elbontását követően jött létre a Piarista köz, ez a sétálóközként funkcionáló boltív, amelyből páratlan panoráma nyílik a , , Szabadság-szoborral és a . Itt magasodik a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia, a város legrégebbi temploma, ahová 1046-ban Gellért püspököt temették, és amelyet majdnem odébb toltak az Erzsébet-híd újjáépítésekor, de a meccsből végül a hídpillér került ki vesztesen. A Március 15. téren a fine dining-nak is hódolhatunk, ugyanis itt található az egykori piarista központ impozáns épületében a , valamint az áprilistól nyitva tartó Terasz, amelynek nyugágyaiban és babzsákfoteleiben üldögélve gyönyörködhetünk a panorámában. Édesszájúaknak külön ajánljuk a kitűnő süteményeket kínáló Kuglófot, amelynek teraszáról szintén csodás a kilátás, és ahonnan útravalóként egy pisztáciás croissant-t is magunkkal vihetünk.

Tovább Budára, az Erzsébet hídon át

A gyönyörű, fehér  1898 és 1903 között épült, és Erzsébet királynéról kapta nevét, akit épp a munkálatok kezdetekor gyilkoltak meg. A maga korában műszaki szenzációnak számított, mivel egyetlen hosszú nyílással ívelt át a Dunán, mindez azonban megsemmisült 1945-ben, amikor felrobbantották a visszavonuló németek. Aközött utolsóként állították helyre 1964-ben. A pesti oldalt elhagyva adná magát, hogy megmásszuk a budai hídfő lábánál kezdődő, a vezető lépcsőket, de talán sokkal kellemesebb lehet a Tabán felé venni az irányt.

A jelenleg kutyasétáltató paradicsomként funkcionáló dimbes-dombos régen önálló, izgalmas település volt vidékies házakkal, bordélyokkal, vendéglőkkel, borozókkal. A költők és írók által kedvelt romantikus Tabánt a budapesti „Montmartre”-ként emlegették. A lakóépületeket a harmincas években lebontották egy új városrész reményében, amely azonban nem épült meg azóta sem, viszont a Virág Benedek-ház, a török időkből ránk maradt és , az Arany Szarvas-ház és az Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplom még őrzik az egykori romantikus városrész szellemét. A Plébánia árnyékában bujkál az egyedi hangulatú cukrászda, és a Döbrentei utcába bekanyarodva útba ejthetjük a , ezt a bájos boltocskát, ahol egyedi, fenntartható célokat szolgáló dizájnholmikat találunk a társadalmi felelősségvállalás jegyében.
A Duna-parton a  felé haladva megtekinthetjük Budapest legkeskenyebb homlokzatú (6 méter 20 cm) bérházát is a Várkert rakpart 16-os szám alatt. A környéket nemrég  gyönyörűen átépítették, a város  közé tartozik. Kicsit továbbsétálva a  felé akár abban az étteremben is elkölthetünk egy ebédet, amelyen 2013-as látogatásakor Mark Zuckerbergnek is megakadt a szeme: a többek között arról is  híres, hogy itt kapni Budapest egyik legfinomabb túrógombócát. Ebéd szempontjából a fantáziadús húsos fogásokat kínáló   is jó ajánlat, a pedig akár az útra is vehetünk egy jó bort. Ha forró, egészséges italra vágyunk, a az autentikus teázás bázisát találjuk.

A Várkert Bazáron át fel a Várba

A Tabánban tett kitérő után hamar a , Ybl Miklós egyik főművénél találjuk magunkat, amelyet a két éve befejezett felújítás mentett meg a teljes pusztulástól. A a világörökség részének nyilvánított műemlék igazi lófrálásra alkalmat nyújtó építmény, gloriett rámpáin a neoreneszánsz kertbe jutunk fel, a zöldellő füves placcokon akár le is heveredhetünk pihenni. A Várbazár nagy előnye, hogy a Budai Siklón és a 16-os buszon kívül végre újabb opciót kínál arra, hogy a rakpart felől megközelíthessék a Várat a látogatók: mozgólépcső is vezet a felső sétányra, ahonnan további lépcsőkkel vagy lifttel érhető el a .

A Szent György térre megérkezve feltöltődhetünk a város panorámájával, és valószínűleg senkinek nem mond újat, hogy itt találjuk a , az , a  és a Sándor Palotát is. A Karmelita kolostor környékén éppen nagyszabású , és a Halászbástya irányába vezetőáltalában nyüzsög a tömeg, ezért inkább azt javasoljuk, hogy a kevésbé ismert arcát fedezzük fel, és a Dísz tér-Hunyadi utca kanyarulatában található lépcsősoron szivárogjunk le a várfalon túlra. A ,a , avagy a több mint 50 éveskedvéért persze megéri tovább sétálni, de ha úgy érezzük, megártott a sok napsütés, és szívesebben hűsölnénk, a izgalmas időutazásra invitál.

Lépcsőtúrák a Várnegyedben

Ha mégis inkább lefelé vesszük az irányt, a Hunyadi utcára megérkezve rögtön lazíthatunk egy jó kézműves sör mellett a  teraszán. Itt húzódik a festői szépségű, számtalan filmforgatásnak helyet adó Szalag utcán, és a mediterrán hangulatot csak fokozó Ponty utca. A  számtalan romantikus és  található, amelyek kívül esnek a turisták által látogatott zónákon; az Ilona, Zerge, Király, Jezsuita, Sándor Móricz lépcső testedzésnek sem utolsó.
Ha tartjuk magunkat a Vár alatti ívhez, a Toldy Ferenc, Szabó Ilonka, Hunfalvy utcákon át a Bécsi kapu hatósugarához érkezünk meg, ahonnan már egyenes út vezet a Széll Kálmán térhez. Ha azonban eddig kihagytuk a kézműves söröket, a Fiáth János utcában még van esély bepótolni, itt áll ugyanis a , ahol kipihenhetjük az egész napos túra fáradalmait.