Szórakozás

Amikor a pénztárgép is ismeretlen volt – régi vendéglátós arcok mesélnek

Fotó : Hartyányi Norbert / We Love Budapest (Illusztráció)
Amikor a pénztárgép is ismeretlen volt – régi vendéglátós arcok mesélnek

Okosított pénztárgépek, Ladával Lengyelországból behozott Guinness sörök, étteremből kialakított sztriptízbárok – a vadkapitalizmus idején robbant igazán nagyot a budapesti vendéglátás. A korszak két nagyágyúja a kezdeti nehézségeket és a csúcskorszakot elevenítette fel egy „Farkastörvények a 2000 évek vendéglátásában” címmel tartott vidám hangulatú beszélgetésen a 4BRO Downtownban. A Budapest Dirt szervezésében lezajlott szerda este érdekesebb történeteiből szemezgettünk.

Sztanó Tamás és Szini Béla nevét valószínűleg minden, éjszakában járatos egykori bulihuligán ismeri. A kilencvenes években úttörőnek számítottak a hazai vendéglátóiparban: Sztanó a Leroy Étterem elindításával vágott bele a bizniszbe, Szini pedig 1993-ban az Irish Cat Pubbal rakta le a budapesti sörözők alapjait.
Mint megtudtuk, mindkettejüknek a külföldi utazásaik során átélt élményeik és a hobbiként kezelt ivászat adta az inspirációt. Utóbbi esetben hamar rájöttek, hogy annyi pénzt költöttek már italra, hogy inkább keresni kéne vele. Sztanó Tamás például elmesélte, hogy annak idején ő találta ki a napjainkban népszerű energiaital+vodka kombinációjából álló partikoktél elődjét, az Isostar-vodkát. Az önmagában kvázi ihatatlan sportital hazai képviselője később hálálkodva köszönte meg neki a találmányt, mondván megtízszerezte a forgalmát…
Fotó: Netpincér
Vendéglátós körökben ismert mondásnak számít a “Nem eszel, ahol mulatsz, és nem mulatsz, ahol eszel”, ami a Visegrád utcai Leroy indításakor is hamar bebizonyosodott. Hiába próbálkoztak hétvégenként egy-egy DJ-pult felállításával, ember nem pattant fel a székből és perdült táncra, ezért gyorsan inkább asztalokat raktak az étterem közepére.

Elmeséltek egy hasonló történetet a budapesti éjszaka egy másik ismert alakjáról, akinek sehogyan sem ment az Akropolisz néven indított, ronda márvánnyal díszített görög étterme, ahol a havi öt vendég mellett szinte csak a személyzet evett, miközben a szomszédos Irish-ban hétfőn este is méteres sorok álltak. Konkrétan az Irish tulaja adta neki az ötletet, hogy foglalkozzon azzal, amihez ért, és jönni a fog a siker. Nos, jött: mivel az említett úriember állítása szerint egyedül a nőkhöz értett, ezért egy huszárvágással leszerződtetett öt táncosnőt, és egy hét alatt többet keresett, mint az azt megelőző hónapokban összesen.

Fotó: Irish Cat Pub Facebook-oldala
Az indulásnál természetesen mindenhol akadtak nehezítő tényezők. Kezdve mindjárt ott, hogy mindketten 19-re húzva lapot feltették az összes vagyonukat a vállalkozásukra. Sztanó elpasszolta a lakását, Szini kiköltöztette a sajátjából az édesanyját egy albérletbe, eladta értékesebb tárgyait a kocsijától kezdve a gitárjáig. Abban a pillanatban aligha gondolta, hogy a befektetett pénz mintegy 3 és fél hónap alatt megtérül – pedig pontosan ez történt. Talán azért, mert – ahogy Sztanó Tamás odapörkölve megjegyezte – ők 90 forintért adták a sört, míg a Leroyban csak 80-at kértek egy korsóért. Utólag persze nevetve mesélte, hogy kezdetben arról ábrándozott, hogy akkor fog hátradőlni, ha egyszer összejön a napi 500 000 forint forgalom. Egy hónap elteltével megtehette.
Fotó: Balkányi László / We Love Budapest
Az itthon tényleg úttörőnek számító Irish Cat Pub olyan jól ment, hogy három év elteltével újabb helyet nyitott a tulaj, ez volt az 1996-ban startoló Garázs Café. Furcsa módon szerdánként pörgött leginkább, amikor egymást váltották a később híressé vált DJ-k Tommyboytól kezdve Czanikon át Palotaiig. A hely aztán a 2000-es évek elején lejtmenetbe került egy óriási bunyó és annak következtében történt “enteriőr átalakítás” miatt, így Pomo Doro néven étteremként indult újra.
Fotó: We Love Budapest
Az utolsó történetet név nélkül meséljük el. A rendszerváltás környékén nemhogy az áfa, de a pénztárgép is ismeretlen fogalomnak számított, nem egyszer indigós blokkokra írták a napi forgalmat a vendéglátósok. Később aztán jött a hivatalos hír, hogy minden vállalkozásban bevezetik a pénztárgépet. Az egyik szórakozóhelyen megjelent illetékes mindjárt előállt a hagyományos helyett az “okosított” pénztárgép javaslatával, amely egy billentyűkombinációs trükkel egy tizedes jeggyel balra tolta a beírt összeget, így lett a napi 1,5 millió forintos bevételből 150 000. Néhány hónap elteltével aztán az egyik újság egy fantasztikus ötlettel lebukott vállalkozóról írt, akit több évnyi szabadságvesztésre ítéltek, amiért csalt a tizedesjegyekkel. Gyorsan ki is dobták még időben az összes pénztárgépet.

Konklúzióként a vendégek elmondták, hogy ma sem csinálnának semmit sem másképp, mert aligha jutottak volna el a fentebb megénekelt buktatókkal együtt oda, ahol most vannak.