On the Buda side of Liberty Bridge

A fórumot a deszkás közösség egyik nem mindennapi törzshelyére, a MediumSkateShopba szervezték, ahol veterán és aktív versenyzők, továbbá deszkára szakosodott tájépítészek és üzlettulajdonosok vettek részt. A beszélgetés során a gördeszkázás múltját, jelenét és jövőjét érintették: megtudhattuk, hogyan alakult ki és fejlődött a hazai deszkás élet, hogy jöttek létre a Fehérváriúti, Csillebércipályák, a Görzenál, valamint a közösségi helyek.

A budapesti deszkás élet a kilencvenes években élte fénykorát. Néhány év elteltével azonban a divat alább hagyott, a vállalkozások pedig nem tudták fenntartani a sportág finanszírozását. A pályák száma és minősége is visszaesett, fejlesztés híján pedig nem nyújtottak kihívást az újabb trükkök kitalálásához.

A gördeszka PR-ja viszont sokat javult az elmúlt esztendők során. Amíg bő harminc évvel ezelőtt hangos és káros "punk"-ként tekintettek a járókelők a deszkásokra, addig 2010-re olimpiai sportág lett, mára pedig nem ez a "junky" kép él a városlakókban, hanem sokszor a gyerekes anyukák és a nyugdíjasok is megállnak, hogy csodálják mutatványaikat. A beszélgetésen arra jutottak a résztvevők, hogy a megfelelő képviselet és infrastruktúra híján több kisebb csoport rombolja az általános megítélést, azonban ha ezek a csoportok a helyes mederbe terelődnek, meglepő eredményeket lehet elérni felelősség, tisztaság, és céltudat terén.

Budapesten összesen 10 pálya van, melyből 8 önkormányzati, kettő pedig ún. "DIY"-fejlesztés. Ezek többsége vegyes használatú, vagyis nem csak deszkásoknak, hanem BMX-eseknek és rollerezőknek is készültek. A pályák közül egyértelműen ezek a DIY-pályák a legsikeresebbek, hiszen a helyi közösség építette ott, ahol erre igény van, a közösség végzi a karbantartást, fejleszti és vigyáz rá, az önkormányzatoknak pedig egy fillérjükbe sem kerül.

A '90-es évek robbanó piaca és a divathullám is bizonyította, hogy csak az üzletre nem lehet sokáig támaszkodni. Napjainkban a korábbiakhoz képest óriási marketingforrások jöttek létre, addig nem látott események, videók jelentek meg tisztán piaci támogatásból. A vállalatok egyértelműen azokat a sportágakat támogatják, melynek széles körhöz jutnak el, vagy speciális célcsoport esetén jelentős közösségi erővel bírnak.

Ezekhez a forrásokhoz piaci szintű működésre van szükség, olyan közösségre, amelyekbe a vállalatok bizalommal fektetnek, mert biztosan tudják, hogy az általuk támogatott rendezvény eljut a megfelelő emberekhez. Rövid távú célként megfogalmazták, hogy Budapestnek egy teljes egészében a közösség által fenntartott zárt pályája legyen 2020-ra.

A fent említett DIY-kezdeményezések a fórumon résztvevők szerint remek lehetőséget jelentenek az önkormányzatoknak, hiszen szinte semmilyen közforrást nem igényelnek sem a felépítésben, sem pedig a fenntartásban. Úgy vélik, az önkormányzatoknak ki kellene jelölniük olyan területeket, melyek jelenleg használaton kívül állnak és önszerveződő közösségek rendelkezésére bocsáthatóak. Budapesten példának okáért több, mint 1200 hektár barna mezős terület található, ami kb. tíz db. Margitszigetnek felel meg.

Ami a BudapestUrbanGames céljait illeti, a fórum eredményei rámutattak azokra a területekre, melyekben a BUG-nak támogatóként kell fellépnie. A sportágnak elsősorban jelentős népszerűsítésre, utánpótlásra, vagyis profi rendezvényekre van szüksége, ezt követően pedig olyan hídra, amely képes a közösség és az önkormányzatok között hatékonyan közvetíteni olyan területeken, mint pl. pályafelújítások, fejlesztések, iskolai oktatóprogramok.

A következő fórumot március 8-án tartják, témája a városifutás lesz.