Nincs annál bosszantóbb, mint valamelyik tömegközlekedési eszközön felejteni viharvert állapotú, másoknak talán értéktelen MP3 lejátszónkat, amin több karcolás van, mint rámásolt album, vagy a szerelmünktől Valentin-napra kapott piros szívecskés ivókulacsot. Utolsó reményeinket ilyenkor a talált tárgy kezelőségébe fektetjük, hátha egy dolgozó vagy egy becsületes lelkű utas volt olyan kedves és leadta. Bekéredzkedtünk a BKV-hoz, hogy megnézzük, milyen kincseket hagynak el a feledékeny budapestiek, de megtudtuk azt is, mi lesz a gazdátlan dolgok hosszú távú sorsa.
Az Akácfa utcához általában rossz emlékek kötik az embert, ha tömegközlekedésről van szó, hiszen főleg bérletbemutatás vagy büntetés befizetése okán járunk arra. Bőven akadnak azonban olyanok, akik elveszett holmijukat keresve a szomszédos BKV Talált Tárgy Kezelőségére kopogtatnak be kétségbeesetten.
Az ide behozott értékeket egyévig köteles megőrizni a BKV, ám a cég három hónap elteltével piacra dobhatja a bevitt "nívósabb" esernyőt, kézitáskát, vagy hátizsákot, amennyiben ezen időintervallum alatt nincs rájuk jelentkező. Miután letelt a három hónap és a BKV közben értékesítette a korábban a tulajdonunkban lévő tárgyat, akkor az eladási összeget kapjuk meg, egy év elteltével pedig állambácsi birtokába jut az általunk elhagyott régi kedvenc, illetve az érte kapott összeg.
Az Akácfa utca 18.
szám alatt a "kirakatban" mindössze egy nagyobb szekrénybe beférő gyűjteményt őriznek. Ottjártunkkor főleg hátizsákok, könyvek, és plüssállatok figyeltek a polcokon, de láttunk gazdátlan gördeszkát, polifoamot és labdát is. A pincében tárolnak még további több ezer elhagyott tárgyat, melyek különversenyét első ránézésre a hátizsákok nyerték: minimum több tucatnyian várják, hogy hazavigyék őket.
A "legnépszerűbb esetek" közé az időszakos termékek tartoznak (ősszel esernyő, télen kesztyű stb.), a legfurcsább elveszett tárgyak halmazába pedig olyan érdekességek, mint a műfogsor, a műláb, különféle hangszerek, vagy egy babakocsi, de találtak már patkányt, továbbá egy dobozban – alighanem szándékosan… – ott felejtett négy kis kutyakölyköt is.
Felmerül a kérdés: hogyan bizonyítom be, hogy mondjuk a négy napja behozott laptoptáska az enyém volt? Úgy, hogy konkrét kérdéseket kapok róla fizikai állapotát, színét, méretét vagy rejtett tulajdonságait illetően, valamint kikérdeznek, hogy mikor és melyik jármű ülésén felejtettem. Érdemes ilyenkor rögtön betelefonálni, esetleg a végállomáson érdeklődni, de az Akácfa utcai irodába – ha csak a becsületes megtaláló még aznap be nem viszi – másnap szállítják be a járművön felejtett tárgyat.
Néhány éve egyébként hatalmas érdeklődés mellett kiállítást rendeztek a DeákFerenctéri múzeumban az elveszett kellékekből. Mi tagadás, volt miből, ugyanis csak az elmúlt évben összesen 15 100 darab tárgyat felejtettünk a buszon, a trolin, a metrón vagy a villamoson.
