Már megszokhattuk, hogy a Virág Judit Galéria időről időre színvonalas kiállításokkal jelentkezik. Ilyen ez a mostani is: a Berlin-Budapest 1919-1933, Képzőművészeti kapcsolatok Berlin és Budapest között című tárlaton több olyan képpel is találkozhatunk, melyet 90 éve nem láthatott a hazai közönség. Az új tárlaton abba a korszakba nyerhetünk betekintést, amikor a magyar művészek Európa művészeti körforgásának valóban meghatározó szereplői voltak.
A 20-as évek Berlinje igazi aranykor volt a város életében. A város az egész kontinensről vonzotta a művészeket, Magyarországról elég, ha csak Berény Róbert, Czóbel Béla, Kádár Béla, Scheiber Hugó, Kassák Lajos, Tihanyi Lajos vagy éppen Moholy-Nagy László nevét említjük.
A korszak művészeti életének egyik legfontosabb központja a Der Sturm galéria volt – nem csak Berlinben, egész Európában. Tulajdonos-vezetője, Herwarth Walden ugyan nem volt se művész, se művészettörténész, de jó érzékkel fedezte fel a tehetséges avantgárd művészeket, többek között az olasz futuristákat és a francia kubistákat bemutató kiállításai pedig igazi mérföldkövek voltak a művészet történetében.
A kiállítás egyik fénypontja az a két Kádár Béla-festmény, melyet 90 éve nem láthatott a magyar közönség. A két grandiózus kép a festő munkásságának legfontosabb korszakából származik. Kádár személyesen vitte magával a tengerentúlra kiemelkedő alkotásait, ahol a New York-i Brooklyn Museum kiállításán is szerepeltek, most pedig egy közel egyéves tárgyalási folyamat után, egy magángyűjteményből kerülhettek haza.
Több helyen feltűnnek Fritz Lang 1927-es klasszikusára, a Metropolisz című kultfilm jeleneteire való utalások, sőt, a kávéházi hangulatot idéző utolsó helyiségben részleteket is láthatunk ebből az utópista vízióból, amelyben az ég felé törő felhőkarcolók alatt, a föld mélyében gépszerű munkát végező emberek dolgoznak. A városoknak ezt a furcsa miliőjét az izmusok ellenében létrejött úgynevezett új tárgyiasság ábrázolta a leghitelesebben. Pillanatképszerűség, érzelemmentesség, távolságtartás, groteszk humor és nyugtalanság jellemző erre az irányzatra, melynek legjelesebb hazai képviselői Rauscher György és Vaszkó Ödön voltak.
A festmények mellett feltűnik egy-egy szobor, korabeli folyóirat, művészi igénnyel készült plakát, kollázs, valamint egy Kassák Lajos által készített makett is – összesen 148 alkotást láthat a közönség. A kiállítás megrendezését alapos kutatás előzte meg, ennek eredményeit egy album formájában publikálta a galéria.
A falon elhelyezett néhány kísérőszöveg megfelelően orientálja a nézőt, a legalsó helyiség padlózatára rögzített matricák pedig a Der Sturm fennállásának legfontosabb eseményeit és magyar vonatkozásait rögzíti kronologikus rendben.
Az avantgárd tárlat érdekessége rendezői szempontból, hogy a kiállítás ezúttal nem csak Virág Judit, hanem a galériásnő szintén művészettörténész lánya, Kelen Anna, valamint Kaszás Gábor és Szeredi Merse Pál kurátorok elképzelései alapján valósult meg.
Érdemes tehát mostanában a nagy múzeumok mellett a kisebb intézményeket, galériákat, aukciós házakat is figyelni, hiszen magángyűjtemények féltett kincseit és nagy intézmények raktárban álló alkotásait tárják elénk. A kiállítást november 27-ig tekinthetjük meg – ingyenesen – a Falk Miksa utcában.
