A 2016-os év hivatalosan is a lengyel-magyar szolidaritás éve, így nem csoda, hogy városszerte több lengyel tematikájú kiállítással, workshoppal és kulturális megmozdulással találkozhatunk. Az általunk minden lengyelnek tűnő ital elfogyasztása és krakkói utazás előtt lelkesen hangoztatott lengyel-magyar barátság ezúttal nem marad egyoldalú frázis: a lengyel intézmények sora vette fel a kapcsolatot magyar partnereikkel és nem kímélik a nyugati kultúrában megfáradt, újdonságra nyitott érdeklődőket. A Ludwig Múzeum októbertől két kiállítással csatlakozik a baráti összeboruláshoz.
A múzeum első emeletén a rendkívül széles anyagot felölelő Vadnyugat. Az avantgárd Wrocław története című tárlat kapott helyet. A kiállítás a lengyel várost a művészeti mozgalmainak történetén keresztül mutatja be, mindvégig megtartva a fókuszt a településen és annak izgalmas történetén. A kommunista Lengyelország határán elterülő "vadnyugat" ugyanis igazi ütközőpont volt: a vasfüggöny két oldalát összekötő művészeti élet zajlott itt – 2016-ban pedig Európa Kulturális Fővárosa.
A Breslau nevű város a második világháború előtt még német terület volt, majd rommá bombázták, a történelmi belvárosnak pedig azért kellett pusztulnia, mert egy nagy katonai repteret terveztek ide. Az ezt követő időszakban ezen a senki földjén épültek fel a szocreálnak nevezett épületek. Ezeket – akárcsak nálunk – nem igazán szeretik, az állapotuk mára már leromlott, pedig sok közülük értékes építészeti részletet tartalmaz.
Az 1970-es években a progresszív művészet legfontosabb központja, a neoavantgárd különleges hangulatú fővárosa volt Wrocław, ahová talán kevésbé ért el a cenzúra, ma a nyílt város és a találkozások szimbóluma. A tárlat egyébként az 1960-as évektől mutatja be a város eseményeit, melyek között a kiállítások, performanszok és alternatív művészi megmozdulások széles skálája jelenik meg.
A bemutatott anyag is sokféle, ezeknek értelmezéséhez ajánljuk a rendszeres tárlatvezetéseket, melyek minden bizonnyal közelebbivé és érthetőbbé teszik a kiállítási anyagot.
A múzeum második emeletén egyfajta kiegészítő tárlatként ajánlott megtekinteni a Fiatal Lengyelország – A valóság utóérzései című kiállítást, mely kísérlet a fiatal generáció identitáskeresésének bemutatására. Az új nemzedék hangja kissé bizonytalan és sokféle, ám ez az útkeresés remek lenyomata a vasfüggöny leomlása után majdnem harminc évvel még mindig önmagát kereső lengyel társadalomnak.
Egy-egy villanásban felfedezhetjük a kortárs lengyel problematikaként megjelenő migrációra és lakhatási kérdésekre adott művészi választ, mely mostanra közös európai ügyként szélesebb perspektíván értelmezhető.
Az egyik teremben egy fából, menekültek által készített és téglákra állított Lada, ami amellett, hogy a Szomszédok című teleregényt és a '90-es évek elejét juttatja eszünkbe, annak is a jelképe, hogy ez az autó egykor státuszszimbólum volt, de ma már szinte csak a csempészek használják, a lengyel határon legalábbis.A városban egyébként több helyen, többek között a Bálnában helyet kapott Új Budapest Galériában és az Andrássy úti Lengyel Intézetben is láthatunk lengyel tematikájú tárlatot, Prófétaparádé, illetve JET LAG címmel.
