Számtalan olyan ismert létesítmény található Budapesten, amely évtizedekkel ezelőtti építésekor a mai funkciójához képest egészen másnak indult. Az alábbiakban négy, átalakuláson átesett épületet mutatunk be a sokból: a Parisiana Mulatót, a Török bankházat, a Zichy-kastélyt és a Budai Vigadót.

Mulatóból színház – Parisiana mulató

A Paulay Ede utca 35-ös száma alatt már 1909-ben zajlott az élet. Ekkor épült fel a Lajta Béla által tervezett art deco stílusú Parisiana Mulató, mely a rivális Moulin Rouge-hoz hasonló jelentőséggel bíró szórakoztató egység volt. A mulató arról nevezetes, hogy Budapest történetében itt táncoltak először hajnalig az emberek, előtte akkoriban nem nagyon volt szokás a fővárosban napfelkeltéig bulizni. Kora estétől "magyar nyelvű dalcsarnoki előadások", éjjel egytől pedig "táncmulatságok” szerepeltek a programfüzetben. Nagyjából még 10 évig számított a korabeli partiélet egyik központjának (hívták Kristálypalotának és Táncpalotának is), mígnem 1919-ben a Revüszínház beköltözésével a színházi szakma vette át az irányítást.

1921-ben építették át VágóLászló tervei alapján neobarokk stílusban, utána aztán egymásnak adták a kilincset a különböző teátrumok: a Blaha Lujza Színház, a Nemzeti Színház kamaraszínháza, a Kamara Színház, az Andrássy Színház, a Művész Színház, az Úttörőszínház, majd az Ifjúsági Színház működött az épületben. Ez még nem minden, az ’50-es, majd ’60-as évektől a Jókai Színház, Thália Színház, 1971-től a Bartók Színház, utána a Budapesti Gyermekszínház, aztán az Arany János Színház székhelye volt itt. Az épület a nyolcvanas évek végén újabb renováláson esett át, melynek eredményeként sikerült visszaadni régi hangulatát, kialakítva a teátrum mai arculatát. 1994 óta az Új Színház otthona.

Bankházból iroda – Török bankház

Szecessziós épület 1906-ból, melynek semmi köze nincs Törökországhoz. A Török A. és Társa bankház egy évvel korábban írt ki pályázatot az épület megtervezésére, amit végül az egyébként második és harmadik helyezettre, Bőhm Erikre és Hegedűs Árminra bízott. Akkori modern technikával készült, vasbeton szerkezetre helyezett üveghomlokzat határozza meg a négyemeletes épület külsejét, melynek tetején Róth Miksa alkotása látható. Az 50 négyzetméteres színes mozaikok „Hungária megdicsőülését” ábrázolják. Ez Budapest legnagyobb köztéri mozaikképe. Évekig díszelgett rajta egy szenzációnak számító glóbusz szoborcsoport is, amit 1939-ben beázás, korrózió és hasonló problémák miatt eltávolítottak.

Ahogy sok már budapesti épület, a Török bankház is áldozatául esett a II. világháborúnak, ráadásul 1956-ban is komoly sérüléseket szenvedett. Előbb 1961-ben újították fel, aztán jóval később, 2010-ben restaurálták végleg az 1974 óta műemléknek számító épületet, melyben jó ideje irodaházak, üzletek és lakások kapnak helyet.

Kastélyból múzeum – Zichy-kastély

1695-ben került a Zichy család birtokába Óbuda, így hát a földesúr Zichy Péter kiadta az ukázt az első kastély megépíttetésére. Időközben bekövetkezett halála miatt azonban nem tudta befejezni, ezért fia, Miklós tervei alapján kezdték meg az építkezést 1746-ban. A kivitelezés feladata Jäger János Henrik kőfaragó mester és Bebo Károly szobrásznak jutott, a barokk stílusú kastély végül 8 év alatt készült el. Lépcsőzetét és kápolnáját freskók díszítették, berendezése az akkori főúri kastélyok szintjén állt.

Sorsa igen kalandosra sikeredett. Zichy Miklós halálát követően özvegye visszaadta a kastélyt a Kamarának (nem ingyen, hanem életjáradékért cserébe), hogy aztán gazdasági célokat szolgáljon: működött benne például ruhatár, egész pontosan katonai ruhatár, egészen 1945-ig. Az 1950-es években szükségszállásoknak adott otthont, 1974-es helyreállítása óta pedig művelődési házként szerepel a nyilvántartásokban: itt rendezték be a Kassák Múzeumot, a Vasarely Múzeumot és az Óbudai Múzeumot.

Vigadóból Hagyományok Háza – Budai Vigadó

A századforduló környékén régi vágya volt a Budán élőknek egy pestihez hasonló vigadó, ahová hangversenyekre, táncmulatságokra, és hasonlóan vérpezsdítő összejövetelekre járhattak. Álmuk 1897-ben teljesült, amikor a városvezetés rábólintott az ötletre és két évnyi építkezést követően Kallina Mór és Árkay Aladár terveiből elkészült a Budai Vigadó. 1900. január 20-án nagyszabású farsangi bállal adták át a kétemeletes, belsőudvaros, timpanonos épületet, melynek belseje főleg a neoreneszánsz stílusjegyeit viseli magán, külső része a korra jellemző eklektikus stílusban készült. Az épület Fő utcai sarkán kávéház üzemelt, az Iskola utcain egy 400 fő befogadására alkalmas étterem, de elfért benne társalgó, 350 négyzetméteres díszterem és három játékterem is. A báltermet később átalakították egy 306 férőhelyes színházteremmé.

Amíg a második világháború utolsó napjaiban súlyosan meg nem rongálódott, addig 1941-ben és 1942-ben, az Élelmiszerjegy-központ Elosztó Hivatala működött itt, később a honvédelem használta. 1997-ben felmerült, hogy az otthont kereső Nemzeti Színház ide költözik, ám végül a kivitelezés nem valósult meg. Napjainkban az épület több funkciót tölt be: a Vigadóban kapott helyett a Nemzeti Művelődési Intézet és a Hagyományok Háza.