A magyar Napur Architect építésziroda tervezheti az értékes gyűjteménnyel rendelkező, jelenleg múzeumi célra alkalmatlan helyen működő intézmény új épületét. Ahogy korábban is beszámoltunk róla, a régi épületből kiköltöző Néprajzi Múzeum a Városliget szélén, a jelenlegi parkoló helyén kaphat új, méghozzá világszínvonalú helyet. A szakértők szerint megérte új pályázatot kiírni, a végeredmény bátor és ikonikus alkotás lehet.
Nagyjából teljes a konszenzus abban a tekintetben, hogy a múzeum értékes gyűjteményét nehéz a Kossuth téren található, egykor Kúriának épült jelenlegi épületben bemutatni. Az Igazságügyi Palotának épült székházat a tervező Hauszmann Alajos római stílusúnak írta le. Belső tereit több célra el lehet képzelni, de a múzeumi funkciónak csak erős kompromisszumokkal tudott megfelelni.
A Városliget Zrt. az elmúlt év végén nemzetközi építészeti tervpályázatot írt ki a Néprajzi Múzeum új épületére. A meghívásos pályázaton a zsűri 13 jelentős nemzetközi és magyar építésziroda terveit értékelte – ezért is nagy szó, hogy magyar csapat tudott nyerni. Nagy szó, de ugyanakkor érthető is, a nemzetközi sztárépítészek terveiből sokszor hiányzik az egyéniség, az országra vagy a genius locira való érzékeny reagálás.
A nemzetközi építészeti felhívásra összesen 13 iroda nyújtott be pályázatot, köztük a legnagyobbak: a Bernard Tschumi Architects, a BIG – Bjarke Ingels Group, a COOP HIMMELB(L)AU Wolf D. Prix & Partner ZT GmbH, a Dominique Perrault Architecte, az EAA Emre Arolat Architecture, a Sauerbruch Hutton, az Architecture-Studio, a gmp International GmbH, a Zaha Hadid Limited), valamint négy magyar pályázó, a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft., a Budapest University of Technology and Economics + Balázs Mihály, a Középülettervező Zrt. és a Napur Architect Kft.
A nemzetközi zsűri által egyértelműen nyertesnek választott pályamű tökéletesen illeszkedik a Városliget és a Dózsa György út közötti környezetbe, nagy része a föld alá süllyesztett, nem választja el a parkot a város szövetétől, jól reagál az 56-os emlékműre, a zöldtető pedig – a nemzetközi trendekhez illeszkedve – bejárható.
Tiszta vonalvezetésű, emblematikus épület, amely nemzetközi szinten is jelképpé válhat. Az építmény oldalán nagyon finom elemként jelenik meg a szőttesmotívum.
A pályamű múzeumműködési szempontból messzemenően kielégíti a Néprajzi Múzeum technológiai és gyűjteményi igényeit, és fenntarthatósági szempontból is az egyik legmagasabbra értékelt terv – olvashatjuk a pályázatról szóló sajtóközleményben.
A zsűri döntése értelmében a 2. helyezett a Sauerbruch Hutton terve, a 3. helyezett pedig a BIG – Bjarke Ingels Group pályaműve lett.
A Néprajzi Múzeumnak alapítása, azaz több mint 140 év óta most nyílik először lehetősége arra, hogy a gyűjteményéhez méltó, eleve annak számára épített épületben nyerjen végleges elhelyezést. Ezzel együtt egy több mint félévszázados másik problémát is megold a Magyar Néprajzi Múzeum új épületének felépítése, hiszen létrehozásával a Múzeumnak jelenleg otthont adó Kúria épülete is visszanyerheti eredeti rendeltetését.
