A Nagykörút, a Király utca és a Szófia utca által határolt tömb egy különös épületnek ad helyet. A német származású Schmahl Henrik által tervezett lakóház hatalmas, több mint hetven méter hosszúságú főhomlokzata valójában három főlépcsőházat – és így három épületet – rejt. A ház díszítése, tömegei és részletmegoldásai miatt figyelemreméltó.

Az 1885 és 1886 között felépült lakóház tervezője – a Budapest100-on szintén részt vevő, általunk már korábban bemutatott Teréz körút 22-höz és Teréz körút 25-höz hasonlóan – a hamburgi származású Schmahl Henrik volt, aki Ybl Miklóssal dolgozott az Opera építési munkálatain, majd később az Uránia vagy a Párisi udvar épületével vált igazán ismertté.

Az építtető Schossberger Henrik, illetve a család több épületet is terveztetett az építésszel, így például a selypi cukorgyárat szintén az ő tervei alapján kivitelezték.

A kereskedelmi és nagyipari tevékenységet folytató, a banki ügyletek mellett a dohány- és cukoriparban is érdekelt család jelentős megbízónak számított, az ő megrendelésükre épült fel többek között a turai kastély is. (A közelmúltban tulajdonost váltott épületet sokáig Ybl Miklós munkájának tartották, az újabb kutatások alapján valószínűbb Bukovits Gyula tervezősége.)

A német reneszánsz elemekkel tarkított homlokzaton számos érdekes elemet láthatunk. Figyelemre méltó többek között a klinkertégla borítás, a zárt sarokerkélyek és az armírozás, vagyis a sarokkövek kidomborítása egy sajátos technikával. A belső udvarok falai szintén téglaborításúak.

Az épület három darab háromkarú főlépcsőházat és tulajdonképpen három különálló házat rejt. Az 1-es szám alatti ingatlant külön is meg kell említenünk, hiszen rendezettsége nemcsak a három ház közül, hanem az egész Nagykörút épületei közül kiemelkedik.

A fából készült kapu remek állapotú, nincs összemázolva, csak a fa erezete látszik, a belső udvar fémfelületei pedig egységesen feketére vannak festve.

Ez egy viszonylag időigényes, de nem költséges művelet volt, amelyet – a József körút 64-hez hasonlóan – ismét a lakók összefogásával lehetett elérni: mindenkinek a saját portája előtti részt kellett csak lefesteni. Aki idős kora vagy elfoglaltságai miatt ebben nem tudott részt venni, megbízta a házmestert. Az eredmény: egységes, nem rozsdásodó, fekete korlátok és öntöttvas oszlopok.

Érdemes lesz tehát a Budapest100 hétvégéjén, 2016. április 16-án és 17-én ebbe a házba is benézni. A házról további információkat szerezhetünk a Budapest100 oldalán itt (Teréz körút 1.), itt (Teréz körút 3.) és itt (Teréz körút 5.).

A cikk megírásához köszönjük a kutatást végző Kelecsényi Kristóf, valamint Szász Evelin és Besenyei Balázs önkéntesek segítségét.