Budapest szecessziós épületei a The Guardian tízes listáján

A szecesszió (franciául art nouveau, németül Jugendstil) a 20. század fordulóján szinte egész Európán végigsöpört, a lap pedig azokat a városokat választotta ki, melyekben a legimpozánsabban mutatkozik meg az építészetben a szecesszió.

A főleg természet ihlette stílus a 20. század első évtizedeiben egész Európában elterjedt, és két részre tagolódott: létrejött a "kanyargósabb" változat, ami Párizst és Brüsszelt is jellemzi, illetve a lineáris, geometrikusabb stílus, mely főleg Bécsre és Glasgow-ra értendő. A kelet-európai központi városokban, mint Prága, Riga vagy Budapest, a szecesszió összeolvadt a helyi hagyományokkal, és a kor kiemelkedő épületei találhatóak meg ezekben a városokban – írja a The Guardian.

1915-ben az első világháború érkezésével a korszak véget ért, és felváltotta az art déco.

A lap Budapestről az egykori Postatakarékpénztár épületét emeli ki, és közöl fotót róla, a finoman díszített épület különlegessége az is, hogy oldalsó oszlopszerű részein méhecskék másznak fel az épület tetején lévő kaptárra, ezzel jelképezve a takarékosságot, szorgosságot. A Postatakarékpénztár felső elemei a cikk szerint egy perzsa textilre hasonlítanak. A szecesszió jegyei Budapesten gyakrabban jelentek meg, mint más európai városokban. Lechner Ödön a korszak magyar építészeinek egyik legnagyobb alakja, épületei jól felismerhetőek keleties jegyeiről, lakkozott felületeiről és virágmotívumairól.

The Guardian megemlíti még a szintén Lechner nevéhez fűződő Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet, az egykori Török Bankházat és a Dob utcai iskola épületét, mely tipikus példája a korai kanyargós stílusnak és a magyar nemzeti romantika jegyeinek összeolvadására, de nem feledkezhetünk meg a

sem, mely a magyarországi

szecessziós építészet egyik kiemelkedő példája. A Magyar Szecesszió Háza pedig ennek a stílusnak szentelte falait. A cikk ezt az épületet is megemlíti.