Cséffai Györgyi, a Táska ötletgazdája idén diplomázik majd a Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán. A tanulás mellett már jó néhány filmes és reklámfilmes installációt, sőt komplett színházi díszletet tervezett, s egy, szintén szobrász barátjával közösen álmodták meg a Kuplung plafonján úszó emblematikus, majd ötméteres hungarocel bálnát is. Különösen izgatják a szokatlan, a taktilis érzékekre is ható anyagok, s azok az izgalmas felületek, struktúrák és technikai megoldások, amelyek segítségével különleges tárgyakat hozhat létre.
Mór Rebeka, a Füzetek alkotója tavaly egyedüliként végzett a „kisképző”, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola könyvműves szakán, s szeretné, ha nem halna ki ez a sok-sok órányi nagyon aprólékos kézi munkát és komoly precizitást igénylő szakma. Szeretné megmutatni a tradicionális könyvkészítési metódusok szépségét, s olyan darabok létrehozására törekszik, amelyeket a digitális „kütyühívők” is örömmel használnának.
A Táska és a Füzet tulajdonképpen két autonóm alkotó sajátos szimbiózisa, hiszen annak ellenére, hogy önállóan értelmezik és fejlesztik a két tárgytípust és a két márkát, a közös inspiráció, a hasonló karakter, és persze az alkalmazott technika összeköti őket.
We Love Budapest: Hogyan találkoztatok?
Györgyi: Egy gyerekkori barátomon keresztül ismerkedtünk meg, és már az első alkalommal megtaláltuk a közös hangot, nagyon sokat beszélgettünk. Nagyjából egy éve szinte elválaszthatatlanok vagyunk, s együtt töltjük a napokat reggeltől estig.
WLB: A közös munka is a barátság hozadéka?
Rebeka: Alapvetően igen. Tavaly felvételiztem a Képzőművészeti Egyetemre, és amikor kiderült, hogy nem vettek fel, nagyon elszomorodtam. Györgyi viszont biztatott, s ő javasolta, hogy csináljunk közösen valamit. Eleinte még nem nagyon hittem abban, hogy ez egy életképes dolog lehet. Sem kezdőtőkénk, sem tapasztalatunk, sem közös műhelyünk nem volt. Nekem még saját eszközeim sem, ezért jó ideig az iskola műhelyébe jártam vissza dolgozni. Mi aztán tényleg a nulláról indultunk.
Györgyi: Gyakorlatilag állandóan a márkán pörgünk. Amióta megvan a műhely, amikor csak tehetjük, itt vagyunk, s ha nem szabunk-varrunk, vagy épp anyagot festünk, akkor is együtt ötletelünk. Engem már jó ideje foglalkoztat a dizájn, szerettem volna tárgyakat készíteni, és most végre megtehetem.
WLB: Hogyan hangoljátok össze a két termékcsoportot?
Györgyi: Alapvetően nagyon hasonló az ízlésünk, de létrehoztunk egy közös mappát, ahova az inspiráló képeket gyűjtjük. Ezek sokszor csak hangulatok, vagy érdekes anyagfelületek, de ezek a közös kutatások és felfedezések hozzák az új, konkrét gondolatokat, amelyeket aztán meg is valósítunk. Nagyon figyelünk arra, hogy csak olyan ötletet fejlesszünk tovább, ami ugyanolyan jól mutat egy táskán, mint egy füzeten. Apró eltérések persze vannak, hiszen nem a tökéletes azonosság a lényeg, hanem hogy az adott tárgyon tökéletesen működjön, amit kitalálunk.
WLB: Elég speciális technikákkal dolgoztok. Beavatnátok a részletekbe?
Rebeka: Az első mintánk a márványosdekor volt. Én a középiskolában tanultam a tradicionális papírmárványozási technikát, s nagyon érdekelt, hogy mire lehet még ezt az eljárást használni, hogyan mutatna például bőrön. Elmentünk egy festékboltba, vettünk egy csomó fajta festéket, és elkezdtünk kísérletezni. Hosszú hónapok teltek el, mire megtaláltuk a tökéletes festéket, és optimalizáltuk azt a kivitelezési metódust, ami egyformán jól működik bőrön és papíron is.
Györgyi: A technikát persze folyamatosan fejlesztjük, a papírt és a bőrt egyaránt mi festjük, s a kivitelezés során mindig új lehetőségekre bukkanunk. Apukám készített nekünk néhány peremes alumíniumlemez tálcát, azokba öntünk egy "szupertitkos" folyadékot, erre kerül a festék, ami tulajdonképpen a tetején úszik. A festendő anyagot csak szépen ráfektetjük, a festék pedig megtapad a papíron vagy a bőrön. A márványos mintáknál egészen esetleges a végeredmény, a többinél azért némiképp bele lehet avatkozni a folyamatba, de két egyforma darabot nem tudunk csinálni.
WLB: Szándékoltan egyszerű formavilággal, semleges, zömében fekete-fehér színnel dolgoztok. A márka karaktere, a fotók stílusa, a logó is nagyon visszafogott és neutrális. Ez egy fajta vásárlói közeget vonz ?
Györgyi: Nagyon szeretjük a fekete-fehér kontrasztot, de nem kizárólag ebben a kettősben gondolkodunk. Használtunk már különféle kék árnyalatokat, szeretjük a púderes tónusokat, és közel állnak hozzánk a metálos felületek is.
Rebeka: Kifejezetten uniszex márkának gondoljuk magunkat, egyaránt számítunk a fiúkra és a lányokra. Biztosan vannak csajosabb és komolyabb darabjaink is, de azt gondolom, hogy azért elég széles az a kör, a nagyon fiataloktól kezdve a középkorúakig, amely azonosulni tud ezzel a világgal.
A Füzet és a Táska alapítása óta alig fél év telt el. Milyen tapasztalatokat szereztetek?
Rebeka: Hihetetlenül gyorsan eltelt ez az idő. Eleinte mindent én csináltam kézzel, még az egyes íveket is én fűztem fel a füzetekhez, de most már szerencsére segítségre is szükségem van. A kivitelezés nagyon sok időbe telik, hiszen a legfontosabb, hogy minden egyes darab minőségi legyen. Karácsony előtt annyira sokat dolgoztunk, hogy szinte aludni sem volt időnk, néha iszonyúan kimerültünk, de nagyon-nagyon szeretjük ezt csinálni.
Györgyi: Minket is meglepett, hogy a márka pár hónap alatt mennyire ismert lett. Nagyjából egy éves távlatra lőttük be, hogy elérjük ezt a szintet. Azt, hogy pár hónap alatt ide eljuthatunk, álmunkban sem reméltük, de iszonyú jó érzés. Elég sok megkeresést kapunk, most is éppen azon dolgozunk, hogy feltöltsük a készleteket.
WLB: Mik a terveitek?
Györgyi: Én egy új táskakollekción dolgozom, új fazonokkal, új anyagokkal. Ebben szerepel egy klasszikusabb vonalú hátizsák és kétféle clutch is, ami már egy picit szélesebb korosztályt is megszólít. Természetesen új minták is vannak a fejünkben, a táskákat és füzeteket továbbra is összhangban, szoros kapcsolatban szeretnénk tartani.
Rebeka: Meghívást kaptunk egy párizsi pop-up store-ba, amely inkább a viszonteladókkal való kapcsolatépítésre fókuszál. Ez lesz az első külföldi szerepelésünk, elég izgatottak vagyunk. Egyre több budapesti bolt is érdeklődik a termékeink iránt, a napokban indult el a saját webshopunk, úgyhogy egyáltalán nem unatkozunk. Tavasszal szeretnénk egy picit fejleszteni a műhelyen, úgy, hogy showroomként is működhessen, amihez persze egy nyitóbulit is szervezünk majd.
