Az író legendás svábhegyi kertje egykor rózsáiról és szüreteiről volt híres. Sok ősfa és a présház még mindig áll, valamint itt található a híres Budai Vörös alapját jelentő kékszőlőt bemutató Kadarkáink Kertje. A természetvédelmi oltalom alatt álló terület minden évszakban ideális egy kis feltöltődéshez.

Egy kellemes utat teszünk a fogassal a Svábhegy megállóig, ahol egy kávé után lesétálunk a Szépkilátás úton, majd a hangulatos Tücsök utcán és a Költő utcán keresztül közelítjük meg a mindenki által látogatható, hangulatos kertet.

Jókai Mór első írói sikerei jövedelméből, 1853-ban vásárolta meg a gondozatlan, elvadult, sziklás területet. A régi kőbánya helyén sok év munkájával, megfelelő botanikai ismeretekkel és találékonysággal alakított ki virágzó parkot és mintakertet.

A lejtős területen nem sokáig maradt meg a csapadék, ezért ciszternákat és teraszokat alakított ki, ezzel öntözte virágait, a gyümölcsfákat és a mintakertet. A munkálatokról így vallott az 1896-ban írott
Kertészeti jegyzetekben: "A legelső dolgom az volt, hogy észak és nyugat felől a házam előtti fönnsíkot beültettem lombfákkal. Ezek védik meg most a gyümölcsösömet a pusztító szelektől. A déli széltől nem kell védenem, az nem rongálja a gyümölcsöst, keleti szél ritkán támad. A védő partot a következő fákból állítottam össze: hársfa (háromféle: fekete, veres és ezüstlevelű), aztán kétféle juhar, szilfa, barkócafa, vadgesztenye, végre diófa."

A telekre egy présházat és egy tornácos házat építtetett, utóbbi előtt alakította ki a híres rózsakertet.

Jókai számára különösen fontos volt ez a kert, a sok gondoskodást igénylő, különleges rózsafajok késői hírmondói a mai napig láthatóak.

"Regényeiben a nagyszerű parkok, az illatos, pompás, válogatott virágokkal beültetett díszkertek a saját világ felépítésének, az élet szelíd élvezetének szimbólumai." - olvashatjuk a park egyik információs tábláján.

A 2009-ben alapított Kadarka Kör azt a célt tűzte ki maga elé, hogy újra a méltó helyen értékeljük a legendás magyar kékszőlőt, így született meg Jókai egykori szőlőültetvényeinek helyén a Kadarkáink Kertje. A budai hegyekben egykor sokkal nagyobb területen folyt szőlőtermesztés, a kadarka és a szinte fekete fürtű, úgynevezett csóka szőlő házasításából készült Budai Vörös pedig a város kertkultúrájának egyik "csúcsterméke" volt.

A szüretek a korabeli társasági élet fontos eseményei voltak, a kert pedig az akkori szellemi élet egyik központjává vált.

A Jókai-villát a rossz állapotra való tekintettel lebontották, de a legendás szüreteknek helyet adó présház megmaradt. Itt a Petőfi Irodalmi Múzeum rendezett be egy kis emlékszobát, ahol az író személyes tárgyai láthatók.

Az odúkkal és itatókkal bőven ellátott madárbarát kert számos madárfajnak ad otthont – nem véletlenül, hiszen itt találjuk többek között a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek a székhelyét is.

Szomorú mementó a kettőből egyedüliként megmaradt, műemléki védelmet élvező, de ma már romos Steindl-villa. Érthetetlen, hogy a fantasztikus fekvésű, fontos építészeti emléket képviselő villa hogyan állhat kihasználatlanul és üresen.A parkban találjuk Róna József Anakreón-szobrát, melynek arcát az alkotó Jókairól mintázta. Mellette egy oroszlános kőpad látható.

A Jókai-kert (XII. ker., Költő utca 21.) munkanapokon szabadon látogatható. További információk, nyitva tartás itt.