Sütit akarok! – a Frankel Leó utcában megkapod!

A legforróbb évszakban megnyílt üzletet öten működtetik, de hogy, hogy nem, látogatásunkkor csupán az egy szem Kapusi Gerti fogadott minket, akiről gasztroblogját olvasva és a pultban pompázó látványos kreálmányokat gyorsan végigfutva egyből azt hittük, hogy cukrászként diplomázott – nem is tévedhettünk volna nagyobbat. A Restaurant Day-en kapott pozitív visszajelzésekre építve felcserélte a közgazdászok és a szervezetfejlesztők világát a süteményekére, igaz, saját bevallása szerint nagyjából a nyugdíjas éveire tervezte az édes napokat, ehhez képest "kicsit" hamarabb megvalósult az álom.

Ne riasszon el senkit a Frankel Leó utcában dolgozó munkagépek látványa, bár kétségtelen, hogy a légkalapács itt-ott beszűrődő hangjai nem feltétlenül jelentik az ideális aláfestő zenét egy sütizéshez. Cserébe odabent valódi édességkuckót találunk, ami akkor is megállja helyét, ha kuckókhoz és sütizőkhöz képest jóval nagyobb és szellősebb az üzlet. A falak színét a fehér és a rózsaszín viszi el, úgyhogy első ránézésre csajos helynek mondanánk, de a sütésfanatikus Gerti elmondása alapján nem babaházat rendeztek be ide és a cuki helyett nyugodtan használjuk inkább a "hangulatos" és az "otthonos" jelzőket.

A lényeg persze a helyben összeütött édes falatokban rejlik, amelyek mindegyike sajátrecept alapján készül. Az egyediségekre vadászó süteménybolondoknak máris jó szívvel ajánljuk a félreértések sokaságát okozó Banoffee-t. Igen, sokan hallották elsőre baromfinak ezt a süteményt, de mindenki megnyugtatására csirkeszárnyak helyett banán, karamell és tejszín van rajta. A név a banán és a toffee (tejkaramell) szavak játékából ered és máris eláruljuk, hogy a kóstoláskor ez a desszert ízlett legjobban. Egyáltalán nem gejl, szinte észrevétlenül csúszik le, és mire észrevesszük magunkat, már eltűnt a tányérról.

Szintén újdonságnak számít a snickersessajttorta, amely természetesen az ismert csokimárkából is tartalmaz darabokat. Édesebb, mint a banános falat, de lehet, hogy csak azért tűnt annak, mert túl gyorsan érkezett az előző után. Mint megtudtuk, az édesszájú közönség ezen kettőn kívül a citrompitét, a puncstortát és a túrórudisbrownie-t viszi főleg, de az egész világgal egyetemben a Sütit akarok! termékei között is népszerűek az oreós dolgok. Ennek okát eddig nem nagyon sikerült megfejtenünk, mert maga az Oreo keksz önmagában nem nagy cucc, ebben az évszázadban mégis rá van kattanva leginkább az emberiség női fele. Gertiék mindenesetre kihasználják ezt, és alkottak például oreós sajttortát, valamint vaníliafagyival és tejszínhabbal megtámogatott oreósshake-et, szóval, a Magyarországi Oreo Fan Klub nyugodtan tarthatja itt a következő rendes évi nagygyűlését.

Utóbbi csupán félig vicc, mert a Frankel Leó utcai sütiző kedvelt helyszíne lánybúcsúknak, babaváróknak, sőt az üzlet adottságait kihasználva 6-8 fős tanfolyamokat is szerveznek ide, melyen karácsonyi meglepetések, sajttorták és egyéb oreós (hoppá!) finomságok készítését lehet elsajátítani.

Ha már a közelgő karácsonynál tartunk, a Sütit akarok! készül az ajándékozási hullámra, de csavar egyet a dolgon, mert bejglit szándékosan nem árusít majd, hanem kevésbé közhelyes és inkább izgalmasabb édességekkel várja az ünnepi asztalra inkább valami újat pakolókat. Ilyen lesz többek között a narancsos, mákos sajttorta, a kis fánkokból felhúzott fánktorony, vagy az ún. téli mese sajttorta dióval és fahéjjal – mennyivel különlegesebben hangzik, nem? A hely kínálatának egyik specialitása még a desszertasztal, amely kisebb, de változatos édes falatjaival esküvők és egyéb rendezvények egyik kedvenc célpontja lehet, továbbá kiegészül a "mindenmentes" tortával, amelyből csak a glutén, a laktóz, és a cukor hiányzik, a jó íz nem.

A Sütit akarok! közvetlen és barátságos légkörével (kutyák is jöhetnek!), otthonos hangulatával és középkategóriás áraival olyan cukrászdát alkotott, amelyből tényleg mosolyogva távozunk, és már holnap jönnénk vissza egy Banoffee-ért.Sütit akarok!1023 Budapest, Frankel Leó út 72.
Facebook-oldal