"Nincs olyan, hogy átlagos munkanap. Minden egyes nap új kihívás, mert fogalmad sincs, mi vár rád, amikor reggel becsekkolsz a központba. Megeshet, hogy Buda összes hegyét be kell járnod, vagy milliós értékű csomagot szállítanod mondjuk Budakalászra. Van, hogy 110 kilométert is letekersz egy sima hétköznap. Ezt csak szerelemből és elhivatottságból lehet csinálni, hiszen előfordul, hogy a legszélsőségesebb időjárási körülmények között kell a nyeregben ülni 8-9 órát." Egy biciklis futárral beszélgettünk.

A Paddy néven futárkodó fiatalember három éve járja Budapest utcáit. Hirtelen jött a lehetőség, és úgy gondolta, ha már szinte egész nap bringázik, miért ne próbálná meg pénzkeresetre fordítani a hobbiját. Kezdetben magánfutárként dolgozott, majd az egyik legnagyobb budapesti kézbesítő cégnél helyezkedett el, melynek azóta is alkalmazottja.

„A legkeményebb napok a májusi könyvelési időszak mellett mindig a karácsonyi hajtás idejére esnek, mert ugye sok cég ekkor küldi ki partnereinek az ajándékait. Ilyenkor alig várom a nap végét. Minimum 70 kilométert letekerek egy nap, de előfordult már jóval 100 fölötti adag is. A főváros környéki nagyobb települések szinte mindegyikére küldtek már ki; jártam Érden, Diósdon, Vecsésen, Leányfalun, Szentendrén, hogy csak néhányat említsek” – kezdi Paddy, aki a „keresztelőjét” a barátnőjének köszönheti, bár a legenda szerint a futár a betanítójától kapja a diszpécserek által könnyen megjegyezhető és beazonosítható nevét.Adódik a kérdés, mi van, ha eltéved. Merthogy hiába él évtizedek óta a fővárosban és ismeri a legtöbb utcát, előfordul, hogy egy-egy útszakasz az ismeretlenbe vezeti. „Volt olyan, hogy egy külvárosi vagy vicces kis budai utca kétfelé ágazott el, és naná, hogy a rosszat követtem, majd egy erdőben kötöttem ki. Szerencsére a GPS ilyenkor segít az újratervezésben.”

Az autós–biciklis-viszonyról annyi a véleménye, hogy úgy véli, eljutottunk oda, hogy képesek odafigyelni a járművezetők a bringásokra. A tapasztalatok alapján sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a gyalogosok, akik jóval felelőtlenebbek. Persze szenvedett már balesetet úgy is, hogy ő volt a hibás. „Ütött el autóbusz, kamion, személyautó – volt, hogy utóbbi egy nap kétszer. A Wesselényi és az Izabella utca kereszteződésében, majd kicsivel később a Kazinczy utcánál jött nekem egy autó, de megúsztam sérülés nélkül. A legutóbbi szerencsétlen eset alkalmával én voltam a bűnös, mert figyelmen kívül hagytam a jobbkéz-szabályt, és ütköztünk. Felborultam, ám nem lett komoly bajom.”Élőállat- és ételszállítást nem vállalnak a futárcégek, viszont Paddy fuvarnaplójában akadtak bőven meghökkentő dolgok. „Legfurcsább szállítmányom? Vittem négy darab autószőnyeget, 50 aranyszínű cilindert, ajtózáró csapszeget, de egyszer ott figyelt a táskámban egy másfél millió forint értékű fogtechnikai eszköz is. Olyan nem létezik, hogy az ügyfél ne kapja meg. Attól kezdve, hogy a zsákomba került, én vagyok a felelős érte, ha ne adj’ isten megsérülne a csomag, akár az állásomba is kerülhet.”

Mondani sem kell, mekkora odafigyelést igényel a futárok munkaeszköze, elvégre a bringa a dolgozó fizetését biztosítja. Épp ezért folyamatosan költeni kell rá; legtöbbször a gyorsan kopó fékpofák, a lánc, illetve a forgó alkatrészek jutnak a lecserélés sorsára. Havonta 5-10 ezer forint közötti összeg tűnik el ilyenkor a pénztárcából. Hogy milyen a bicaj, azt gazdája válogatja, de általában egy futárbicikli sokkal inkább a megbízható, mint a csillogó-villogó kategóriába tartozik. Sokan hajtanak egysebességes kerékpárt (fixit), de vannak olyanok, akik MTB-vel, míg mások országúti cangával jutnak el A-ból B-be. Fontos még a ruházat, mely szintén nem mindegy, milyen: legyen kényelmes, ugyanakkor bírja az esőt vagy a szelet, míg télvíz idejére elengedhetetlen a vízálló kesztyű és dzseki.

Ami a konkurens cégeket illeti, normális viszony jellemző a rivális futárok között. Köszönnek egymásnak az utcán, meló után együtt lazítanak a Deák téren. Alapvetően mindenki jóban van mindenkivel, rendeznek versenyeket (Alleycat néven), futárfocit.„Az első 2-3 hónap nagyon nehéz. Az ember szinte zombi lesz, társadalmi kapcsolatai gyakorlatilag a nullára redukálódnak. Néha küzdünk az étkezéssel is. Jó időben a bringán ülve tolunk be egy szendvicset vagy csokit, ami rossz időjárási körülmények esetében neccesen kivitelezhető. Van, hogy nem nagyon eszem semmit egész nap, vagy maximum egy életmentő csoki+kóla kombót, aztán ha hazaérek, mindent elpusztítok, amit a hűtőben találok.” Paddy mégis addig csinálná ezt, amíg fizikailag bírja a tempót.