A Budapest100 keretében egy egész évben szigorúan őrzött bírósági épületet is megtekinthettek. A palota építését 1913-ban kezdték meg Fellner Sándor építész tervei alapján és az I. világháború utolsó évében, 1918-ban költözhetett be az Igazságügyi Minisztérium. A Markó utcai épület jelenleg a Kúriának, a Legfőbb Ügyészségnek és a Fővárosi Ítélőtáblának ad otthont.
A jelenleg a Néprajzi Múzeumnak otthont adó régi Igazságügyi Palota Hauszmann Alajos tervei alapján épült föl a Kossuth téren. Az akkori Igazságügyi Minisztériumnak azonban ebben az épületben már nem jutott hely, ezért az 1910-es évek elején egy új palota felépítéséről döntöttek.
A Markó utca 16. szám alatti épület Fellner Sándor tervei szerint épült fel 1918-ra, az ünnepélyes, IV. Károly magyar király jelenlétében tervezett átadása az őszi események miatt azonban elmaradt.
Az igazságügyi tárca 1945-ig használta az épületet, majd számos más „bérlő” után 1981-ben költözött vissza a Legfelsőbb Bíróság az igazságügyi negyednek nevezett városrészbe.
Az alapos ellenőrzés után a palota főkapuján lépünk be az épületbe, ahol Justitia szobra az első igazán figyelemreméltó látnivaló. Az eredetileg 3 méter magas és mintegy 12 tonna tömegű szobrot Triscornia Paolo di Ferdinando egy márványtömbből faragta ki carrarai műhelyében Stróbl Alajos mintája alapján. A talapzat két mellékalakját Senyei Károly mintázta.
A mester nevét a szobor talapzatán olvashatjuk: Stróbl Alajos fecit – vagyis Stróbl Alajos készítette. A szobor eredetileg a – már említett – régi Igazságügyi Palota csarnokában állt.
Justitia istennő az igazságszolgáltatás, az igazságosság megtestesítője. Vaksága – melyet egyes alkotásokon szemfedővel ábrázolnak – azt jelképezi, hogy az igazságos jog nem tesz különbséget az egyének között. A pallos a jog hatalmát, a mérleg az eljárásban részt vevő felek azonos jogait és a jogrend helyreállítását szimbolizálja.
Az épületben több helyen feltűnik a díszítések között a piros bőrszíjjakkal összekötött vesszőnyaláb, vagyis az úgynevezett fasces motívuma. Ezt a Római Köztársaság korából származó hatalmi jelvényt egykor a törvényszolgák, azaz lictorok hordozták. Eredete az etruszk korig vezethető vissza.
A földszinten megnézzük az igencsak furcsa stílusú, posztmodern dísztermet, amely a legnagyobb érdeklődésre számot tartó ügyeket látja „vendégül”, így gyakran tűnnek fel itt napjaink rokkantaknak fenntartott helyeken szabálytalanul parkoló vagy éppen verekedő celebjei és az erről tudósító bulvárújságírók.
Megnézünk egy eredeti állapotban megőrzött tárgyalótermet is: faborítás, fa padsorok és asztalok fogadnak a teremben. A székek nagyon szépek, de egyáltalán nem kényelmesek, valószínűleg ez is lehetett a cél: a vádlott ne érezze magát túl kellemesen.
A kétkarú, vörös szőnyeggel borított lépcsőn érünk föl az első emeletre, ahol megnézzük a Kúria elnökének dolgozószobája mellett található fogadótermet, ami méltó környezetet biztosít a külföldi delegációk fogadásához és a legfontosabb értekezletekhez.
A helyiség legértékesebb díszítése az az 1700 körül Flandriában készített faliszőnyeg, amely az Iparművészeti Múzeumból került ide.Idén április 19-én most bárki bepillanthat a hatalmas épületbe: a Budapest100 alkalmából megnézheted Justitia szobrát, az elnöki fogadótermet, a rabmegőrzőt, valamint benézhetsz a Kúria elnökének dolgozószobájába is.
