Élmény

Az Igazságügyi Palota is megnyílik a Budapest100-on

Fotó : Bódis Krisztián
Az Igazságügyi Palota is megnyílik a Budapest100-on

A Budapest100 keretében egy egész évben szigorúan őrzött bírósági épületet is megtekinthettek. A palota építését 1913-ban kezdték meg Fellner Sándor építész tervei alapján és az I. világháború utolsó évében, 1918-ban költözhetett be az Igazságügyi Minisztérium. A Markó utcai épület jelenleg a Kúriának, a Legfőbb Ügyészségnek és a Fővárosi Ítélőtáblának ad otthont.

Kossuth tér
  • 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér
A jelenleg a Néprajzi Múzeumnak otthont adó régi Igazságügyi Palota Hauszmann Alajos tervei alapján épült föl a Kossuth téren. Az akkori Igazságügyi Minisztériumnak azonban ebben az épületben már nem jutott hely, ezért az 1910-es évek elején egy új palota felépítéséről döntöttek.
Fotó: Krisztián Bódis
A Markó utca 16. szám alatti épület Fellner Sándor tervei szerint épült fel 1918-ra, az ünnepélyes, IV. Károly magyar király jelenlétében tervezett átadása az őszi események miatt azonban elmaradt.
Fotó: Krisztián Bódis
Az igazságügyi tárca 1945-ig használta az épületet, majd számos más „bérlő” után 1981-ben költözött vissza a Legfelsőbb Bíróság az igazságügyi negyednek nevezett városrészbe.
Fotó: Krisztián Bódis
Az alapos ellenőrzés után a palota főkapuján lépünk be az épületbe, ahol Justitia szobra az első igazán figyelemreméltó látnivaló. Az eredetileg 3 méter magas és mintegy 12 tonna tömegű szobrot Triscornia Paolo di Ferdinando egy márványtömbből faragta ki carrarai műhelyében Stróbl Alajos mintája alapján. A talapzat két mellékalakját Senyei Károly mintázta.
Fotó: Krisztián Bódis
A mester nevét a szobor talapzatán olvashatjuk: Stróbl Alajos fecit – vagyis Stróbl Alajos készítette. A szobor eredetileg a – már említett – régi Igazságügyi Palota csarnokában állt.
Fotó: Krisztián Bódis
Justitia istennő az igazságszolgáltatás, az igazságosság megtestesítője. Vaksága – melyet egyes alkotásokon szemfedővel ábrázolnak – azt jelképezi, hogy az igazságos jog nem tesz különbséget az egyének között. A pallos a jog hatalmát, a mérleg az eljárásban részt vevő felek azonos jogait és a jogrend helyreállítását szimbolizálja.
Fotó: Krisztián Bódis
Az épületben több helyen feltűnik a díszítések között a piros bőrszíjjakkal összekötött vesszőnyaláb, vagyis az úgynevezett fasces motívuma. Ezt a Római Köztársaság korából származó hatalmi jelvényt egykor a törvényszolgák, azaz lictorok hordozták. Eredete az etruszk korig vezethető vissza.
Fotó: Krisztián Bódis
A földszinten megnézzük az igencsak furcsa stílusú, posztmodern dísztermet, amely a legnagyobb érdeklődésre számot tartó ügyeket látja „vendégül”, így gyakran tűnnek fel itt napjaink rokkantaknak fenntartott helyeken szabálytalanul parkoló vagy éppen verekedő celebjei és az erről tudósító bulvárújságírók.
Fotó: Krisztián Bódis
Megnézünk egy eredeti állapotban megőrzött tárgyalótermet is: faborítás, fa padsorok és asztalok fogadnak a teremben. A székek nagyon szépek, de egyáltalán nem kényelmesek, valószínűleg ez is lehetett a cél: a vádlott ne érezze magát túl kellemesen.

Fotó: Krisztián Bódis
5. Budapest100

A kétkarú, vörös szőnyeggel borított lépcsőn érünk föl az első emeletre, ahol megnézzük a Kúria elnökének dolgozószobája mellett található fogadótermet, ami méltó környezetet biztosít a külföldi delegációk fogadásához és a legfontosabb értekezletekhez. A helyiség legértékesebb díszítése az az 1700 körül Flandriában készített faliszőnyeg, amely az Iparművészeti Múzeumból került ide.
Idén április 19-én most bárki bepillanthat a hatalmas épületbe: a Budapest100 alkalmából megnézheted Justitia szobrát, az elnöki fogadótermet, a rabmegőrzőt, valamint benézhetsz a Kúria elnökének dolgozószobájába is.