Sorozatunkban olyan építészeket mutatunk be, akik nemcsak több jelentős budapesti épületet terveztek, hanem határozott elképzelésük van arról, hogy mitől lenne még szebb, jobb, kreatívabb a főváros építészete. Következő interjúalanyunk több rangos külföldi és hazai szakmai elismerést kapott, dolgozott már Balin, tervezett Koppenhágának és a nemzetközi hírnévnek örvendő holland Erick van Egeraat munkatársaként is alkotott, de legtöbb munkája mégis Budapesthez köti.

Mennyire igaz a városi legenda, hogy Zaha Hadid miatt lettél ZHJ?

Természetesen nem miatta, hanem a gyerekeim miatt változtattam meg a nevem és vettem föl előtagként a Z.-t. Viszont mégsem teljesen alaptalan a dolog, nagyon tisztelem az iraki építésznőt. A '96-os Expóhoz tervezett kapumon meg is jelentek rá emlékeztető motívumok, ezért a barátaim viccből Z. Ha. Judid-nak kezdtek hívni.

Számodra mi a tervezés lényege?

Az az építészet legtökéletesebb manifesztuma, ha az épület együtt lélegzik a környezetével. Mivel a munka elején soha nem lehet tudni a kérdésekre a biztos választ, azt gondolom, hogy a vízióként megjelenő első elképzelést folyamatosan, együtt kell alakítania az építésznek, a társtervezőknek és a megbízónak. Ezért én magamat nem is tervezőnek, hanem tervfejlesztőnek tartom. Röviden ez az emergens építészet.Hogyan, milyen formában dolgozol most?A válság idején egy azóta is kifizetetlen munka miatt be kellett zárnom az irodámat, amit Atelier ZHJ néven alapítottam újra. Azóta az irodám gyakorlatilag projektalapon működik, ezért állandó munkatársaim nincsenek, egyes projekteken dolgozunk együtt.

Most pontosan min? Mik a következő épületek?

A Gül baba utca 20-22. alatt található védett lakóházhoz készítünk terveket a türbe megújításához kapcsolódóan. Erről tudni kell, hogy ez az iszlám világ legészakibb zarándokhelye, Gül baba pedig nem csupán a rózsáiról híres, hanem tényleg a szabad vallásgyakorlás híve volt, ő a tolerancia jelképe lehetne. Biztos vagyok benne, hogy egyfajta kulturális intézetet kell itt létrehoznunk, amely egyben a megnyíló múzeum alsó bejárata is lehetne. Öt egyesülettel és a párizsi Institute du Monde Arabe-bal is felvettük a kapcsolatot.Az eddigi munkáidat elnézve a Gül baba utcai lakóházon kívül is szívesen bíznak meg műemlék épületek helyreállításával.Pontosan. Nagyon szívesen dolgoztam például a Deák-palota megújításán. Egy 1903-ban épült, barokkos architektúrájú, historizáló épületet kell elképzelni. Helyreállítottuk a portálokat, a homlokzatot, a belső homlokzat díszeit, az épület tetején egy absztrakt manzárdot hoztunk létre, de a legfontosabb, hogy a korábban sötét belső udvarból egy világos átriumot csináltunk. Az egész épületet átjárja a természetes fény.

A munkáért később FIABCI és Pro Architectura-díjat kaptunk Király Zoltánnal és tervezőtársainkkal.Mit tartasz a legnagyobb sikerednek?A gyerekeimen kívül? (nevet) Nem szeretnék rangsorolni, de az Akadémia Park városfejlesztési koncepciója komoly szakmai sikert aratott az International Property Awards, a világ legrangosabb ingatlanversenyének londoni díjátadóján. Külön díjazták a Trafó irodaházat és a master plant, vagyis a mestertervet. Az első tulajdonképpen a fejlesztő saját irodaháza és a projekt úgynevezett "infóközpontja" lenne, a második az egykori hadapródiskola jövőjét meghatározó területfejlesztési terv.Mi ennek a második, gyémánt-díjas területfejlesztési tervnek a lényege? Szerencsénk volt, hiszen az egykori hadapródiskola nagyrészt megőrizte zöldfelületeit. Azt láttuk, hogy a közlekedési stratégia kialakítása mellett a másik kulcskérdés az, hogy kinyissuk, átjárhatóvá tegyük az eddig zárt parkot.

A terveket nem véletlenül díjazták Londonban, de hogy áll most ez a projekt? Mikor fog megvalósulni?

Egyelőre keresem az új tulajdonost. Azt remélem, hogy hamarosan megépülhet.Amikor erről a tervről beszélünk, ahogy más munkáid esetében is, újra és újra előkerülnek a történelmi előzmények. Ez a terület különösen gazdag ezekben a referenciákban. Az épületek a közeli Napraforgó utca 21. századi kulturális kötéseként valósulnának meg, más és más tervezők alkotásaként. Az ősfás parkban megtartanánk a lovardát, ahol máig csodás arabs telivéreket tartanak, a bicikliutak mellé pedig lovas sétányt terveztünk a közeli zöldterületek irányába. Megfigyeltük azt is, hogy a régi budapesti parkok Abbáziát idézték, tele voltak pálmafával, ahogy ezt Klösz György fotóin is láthatjuk. Ezeket a fákat télen az úgynevezett orangerie-ben tárolták. Ilyen üvegépületeket képzeltünk el mi is a parkba, ahol a gasztronómia egyedi környezetben jelenhetne meg. Pasarét a magas szintű botanikus kultúráról is híres volt - ezt megőrizve alakítanánk ki a "városi tanyát", ahol mint egy faiskolában, környezettudatosan lehetne termelni és oktatni, az éttermek és a lakók pedig egészséges ételekhez juthatnának. A bevásárlóközponthoz egy mindenki számára nyitott piac kapcsolódna, ahol bioélelmiszereket, virágot, régiségeket lehetne vásárolni. Az látszik tehát, hogy a genius loci megőrzésével és továbbgondolásával egy modern teret tudunk létrehozni.

Hogyan alakultak ki a tervek?

A kulturális örökségvédelmi tanulmányokon túl a legfontosabb elem az volt, hogy még a tervezés előtt beszélgettünk az itt élőkkel, hogy ők mit szeretnének. Ez a mostanában gyakran hangoztatott participáció. Hadd említsem meg az Europan-t, amelynek 1994-től kezdve részt vehettem a nemzetközi zsűrijében. Ez a fiatal építészeknek és várostervezőknek kiírt pályázati rendszer megtaníttatta velem a piaci alapú, demokratikus városfejlesztési metódusokat, ami egyébként nagyon hamar visszakerült a magyar egyetemekre.Ezt a tapasztalatot később is sok helyen tudtad hasznosítani, többek között Erick van Egeraat irodájában is.2001 és 2008 között dolgoztam nála és sok közös alkotást jegyeztünk. Remélem nem szerénytelenség, de az öt iroda közül talán a budapesti volt technikailag a legfelkészültebb, a legfantasztikusabb vízióit is meg tudtuk valósítani.

Az egyik legfontosabb közös alkotás egyben a város egyik meghatározó kortárs épülete is. Hogyan alakultak ki az ING székházának tervei?

Először is Erick és csapata megnézték a Városliget hatalmas területével szemben, a műemlék MÉMOSZ-irodaház és a Benczúr utca villái között elterülő telek adottságait, majd Erick felrajzolt egy elképzelést. Engem ezután hívott az irodához: továbbgondoltuk a terveket és a dizájnt, így alakult ki a három tömb lebomló, lebegő, töredező homlokzat, amelyet a textilművészetből vett minták alapján alakítottuk ki.Az ING szakmai sikert aratott, de két korábbi, Virág Csabával közös épületetek sokáig viták kereszttüzében állt.

Szerinted miért?

Ha már úgyis beszéltünk róla, Ericket idézem: az a jó, ha egy épület nem hagy közönyösen". Ne értse félre senki, a Kálvin téren álló két épületünkkel nem provokálni szeretnénk, nem ez volt a szándék. A két épület egy szürke, szocialista korszak után jött, mindenki fásult volt, a széttöredezett térről pedig a háború óta hiányzott a térfal. A visszafogott, neutrális térrel és a tükröződésekkel éppen az elliptikus tér meglévő épületeit és az eget szerettük volna kiemelni. Azt azonban hozzá kell tennem, hogy a jelenleg látható két épület nem az, amit mi elképzeltünk. A költségek csökkentése miatt nem került a homlokzatra az úgynevezett control glass opálfólia és az éjszakai neonok sem az eredetiek. Most tárgyalunk az osztrák tulajdonossal, aki hajlik rá, hogy végre befejezzük az épületet.

Más érdekességei is vannak az épületnek.

Viszonylag kevesen tudják, hogy tulajdonképpen ez lett a város talán első green buildingje, amely a megújuló rendszerekre és a duplaüveg homlokzatra épít. A megújuló rendszer alapja az úgynevezett Duna-pad: az ebben rejlő energetikai lehetőségekre egy kedves barátom, Molnár Imre gépészmérnök hívta föl a figyelmem. Másrészt sikerült megmentenem a régi tűzfalról Erdély Miklós üvegmozaikját, így Pataki Ági híres Fabulon-reklámja ma a Magyar Nemzeti Galériában van.

A város melyik pontjait szereted legjobban?

Mostanában a romkocsmákkal teli VII. kerület és környéke, ami szerintem egyértelműen a magyar kreativitás jelképe. Mindez azt mutatja meg, hogy a válságnak pozitív következményei is lehetnek: a bontások leállásával kialakult egy olyan negyed, ahol a műemlékek a piac segítségével maradtak meg. Szerencsére több ilyenben is részt vehettem, így például a kolor és a Trafiq kialakításában is dolgoztam Szendrő Péterrel. A belső kialakítása az ő csapatának érdeme, én a történelmi épületekért feleltem. Egy teljesen más jellegű hely az Erzsébet híd, a Gellért-hegy, a Duna és az Ördög-árok találkozásának környéke: itt olyan áramlást érzek, amit sehol. Nagyon szeretem a fürdőket, építészeti szempontból pedig a városmajori templom az egyik kedvenc pont, itt olyan apa-fia együttállást tapasztalunk, amit máshol nem. Az ING is a kedvencek közé tartozik, de nem szeretnék elfogult lenni.

A kortárs épületeid közül mik a kedvencek?

Elsőként a Keller Ferenc, Hőnich Richárd (Építész Stúdió) által tervezett Alkotás Point-ot említeném, illetve a Market mindkét irodaházát Schön Józseftől és Dúzs Sándortól. Szeretem továbbá 3H, Csillag Katalin és Gunther Zsolt épületét a Váci úton és a Szmetana Kristóf által átalakított, Lőrinc pap téren álló Zichy butikhotelt, valamint a Gresham felújítását, amit Kruppa Gábor tervezett.


Sok helyet szeretsz a városban. Mi az, amin mégis változtatnál?

Budapest példa nélküli lehetősége, a városrehabilitáció alapja lehetne a folyó jobb kihasználása. A már említett Duna-pad kavicsrétegének segítségével a Nagykörút alatt végig talajszondával lehetne fölújítani a bérházakat - egyébként ezt a rendszert használja a már említett Kálvin Center is. Másrészt a part és a mögötte fekvő terület identitásának újraalkotása is elengedhetetlen. A Várkert Bazárhoz egy pezsgőbárt képzeltem el, a Gresham akár egy "extended hotelként" jöhetne ki a folyóra, a Rudas termálvizével pedig luxus a Dunát melegíteni, oda egy fantasztikus folyóparti szaunát lehetne építeni. Néhány évvel ezelőtt a régi uszodák mintájára egy uszálystrandot helyeztünk el a folyón. Az öbölbe egy pontonhidat és úszó hotelt, éttermet álmodtam, a vízbe pedig egy medencét helyeztünk volna, Soroksár magasságában pedig lakóhajókat. Ez Budapest unikális lehetősége, ami ráadásul összecseng az EU által szorgalmazott Duna Stratégiával. Európának két kincse van: a kultúra és az ivóvíz. Meg kell hallani az idők szavát, ebben óriási gazdaságfejlesztési potenciál van.


A lakásod most egyben a műtermed, az atelier is.

Az épület egykor egy Bauhaus panzió volt, amelynek alsó szintje, ahol most vagyunk, a társalkodó rész volt. Amikor 2000-ben beköltöztem, meg akartam őrizni az eredeti teret. A "francia fürdőkád" olyan nekem, mint egy tengerpart. Hihetetlen jól néz ki esti fényben, nappal pedig az üvegfelület visszatükrözi a város látképét. Az egész tér lényege az, hogy sokkal nagyobb, mint ami az alaprajzon van: itt a Gödöllői-dombság által zárt horizont és a város olyan, mint a tenger. Ez az én tengerem.