Elegancia, kifinomultság, játékosság – így foglalhatnánk össze a minap a belváros szívében, a Piarista közben szerzett kulináris élményeinket. Három év szünet után újra várják a fine dining szerelmeseit a Babel étteremben.
A Piarista köz világos díszburkolatával kontrasztban álló fekete portált könnyű észrevenni, az üvegajtón belépve pedig letisztult, gyönyörű enteriőr fogad bennünket. Nyerstégla falak, rengeteg természetes fafelület, Tom Dixon-székek - az enteriőrt a tulajdonos, Hlatky-Schlichter Hubert álmodta meg. A székek és az ezüst étkészlet kivételével minden hazai tervezők és mesteremberek munkája, kedvenceink közé tartoznak a sötét- és világoslila, egyedi tervezésű ajkai kristálypoharak és a hollóházi porcelán couvert tányérok.
A Babel, ahogyan magukról mondják, magyar-regionális étterem, a Lőrincz György executive chef vezette konyhát az Osztrák-Magyar Monarchia kulturális területéről származó ízek és ételek ihlették. Míg a régi Babelben inkább a degusztációs menük kaptak teret, az új koncepcióban előtérbe helyezik az á la carte választékot, főként azért, hogy a vendégek akár többször is eljöhessenek, és kipróbálhassák a szezonális étlap különböző fogásait. Emellett azért van egy kóstolómenü is hozzá passzoló borsorral, illetve választhatjuk a menüt sajtokkal is. A 130 tételes borkínálat nagy részét magyar borok alkotják, de találunk felvidéki és osztrák nedűket is, valamint a pezsgő- és champagne-választék is figyelemre méltó.
Elsőként friss, házi kenyerek érkeznek: választhatunk magvas, aszalt paradicsomos és sörös kenyérből, valamint ropogós kis sóskiflik közül, hozzájuk fekete bazalttálkán tálalják a fekete sóval megszórt házi vajat. Nem sokkal később érkezik a konyha három apró üdvözlete: a „Babel Bloody Mary” remek ötlet, ezüst kiskanálon egy kemény cukorka vodkával töltve, amit leöblítünk egy apró üvegben érkező málnás paradicsomesszenciával.
A következő amuse buche uborkás, wasabis concasse fogasfagylalttal, mentaporral és egy kis dehidratált grapefruittal - aki szereti a halat, annak egy igazi ízbomba, aki kevéssé, annak felejthető falatka lesz.
Az ezt követő őszibarackkompótkecskesajthabbalés zöldcitrommal garantáltan felébreszti és felfrissíti az ízlelőbimbóinkat.
A hideg előételek tekintetében nálunk a zöldborsó panna cotta tőkehalkaviárral volt az abszolút nyerő: gyönyörű, üde zöld szín, frissesség és a nyár jut róla eszünkbe.
A préselt malacpofa-oldalas lekvárral és házi savanyúságokkal már eggyel komolyabb, férfiasabb fogás.
A levesek közül egy könnyed, friss zöldalmás karalábélevest választottunk, a tányéron találtunk kis zöldalmakockákat, uborkagolyócskákat, kápia paprikát és ami a legjobb: tápiókagyöngyöket, amitől ez a leves azonnali favorittá változott. A meleg előételek közül a galambmell csicsókával és erdei gombákkal egy gyönyörű, amolyan igazi Babeles tányér.
A főételek előtt mentás Unicum-sorbettel lepnek meg bennünket - nekünk kevéssé nyerte el tetszésünket ez a köztes fogás, de ez minden bizonnyal szubjektív műfaj. A főételek viszont annál inkább, kedvencünk lett a Szent Jakab-kagyló véres hurkával és savanyú velőszósszal. A savanyú velőszósz elsőre furán hangozhat, ám íze és textúrája is isteni.
Az elődesszert nemcsak színével kápráztat, a halvány rózsaszín dinnyegranita kandírozott angolzeller darabokkal és habanero paprikával frissítő hatású, egyszerre sós és édes, kellemes köztes fogás. A desszertek közül komoly kihívás választani, egy igazi klasszikus, Babeles desszert a tavalyi Gourmet Fesztiválon is favorittá avanzsált Rigó Jancsi, de van Rákóczi-túrós is, s a málna-fehér csokoládé desszertnek sem tudtunk ellenállni. Ha még nem lett volna elég az édességekből, búcsúzóul gyönyörű petit four válogatást tolnak az asztalhoz egy kis kocsin, magunk választhatunk színes macaronok, bonbonok és házi készítésű csokoládék közül.
