Élmény

Külföldiek Budapesten – Jérôme Andrieux, a francia dj

Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), könyvtár

A Lyonból érkezett Jérôme Andrieux egy barátja miatt jött ide először, a látogatás pedig annyira jól sikerült, hogy már hét éve itt él. A francia dj azóta már Budapestet érzi otthonának, amit úgy szeret, ahogy van, és semmin nem változtatna.

WLB: Mi a sztorid? Hogy kerültél Budapestre?

Jérôme: 1997 óta tudok Budapestről, ekkor ugyanis egy régi gimis barátom, Julie – aki egyébként a Látomás nevű divatüzletet csinálja – ideköltözött. Azt találtam ki, hogy meglátogatom, de úgy alakult, hogy beleszerettem a városba és a magyar kultúrába. Ezután a hatásos első benyomás után már minden évben ellátogattam, sőt még a barátaimat is elhoztam, hogy megmutassam nekik, mi van itt. Hála a barátomnak, ma már itt élek, és ezt a várost tartom az új otthonomnak. 2007-ben érkeztem, úgy volt, hogy csak pár hónapot maradok, de már 7 éve itt élek, és nem is tervezem, hogy elköltözöm. Nagyon szenvedélyes a kapcsolatom Budapesttel; szeretem, de néha gyűlölöm is, de a pozitív dolgok mindig felülkerekednek.

WLB: Mivel foglalkozol?

Jérôme: Kurátorként kezdtem egy reaktor nevű alternatív galériában, majd szabadúszó grafikusként dolgoztam. A későbbiekben a Monoban és néhány éjszakai helyen is tevékenykedtem ahol kapcsolatba kerültem a budapesti partikultúrával, és nem sokkal ezután pedig már a  Fuzio rádióban találtam magam, ahol saját show-t indítottam La Cuisine néven. Mostanság a dj-zés, a partiszervezés és a fotózás között mozgok, illetve a Contra Monum nevű csapattal csinálok egy közös projektet. Ezen kívül saját bulisorozatom is van, a NULL, a Margit-szigeti wndrlnd-ben. Szerencsére sok a munka, szabadidőm pedig nem nagyon van. Néha még arra is emlékeztetnem kell magam, hog haza kellene menni aludni.

WLB: Melyek a kedvenc helyeid, ahol szívesen bulizol vagy pihensz?

Jérôme: Szeretem a budai rakpartot például. De túl hosszú lenne a lista, ha az összes kedvenceimet le kellene írnom. Na,jó, azért mondok párat: Akvárium, R33, wndrlnd, bármelyik kert a belvárosban. Persze nagyon kedvelem az eldugottabb kis művészhelyeket és az undergroundabb helyszíneket is.

WLB: Van esetleg bármi, amit nem szeretsz a itt?

Jérôme: A magyar TV-t. Ami nem nagy baj, mert amúgy se nézem. Emellett amúgy a politikai dolgok nem igazán tetszenek, de nem akarok ebbe belemenni. Minden országnak megvannak a gondjai.

WLB: Van valami, amit annyira nem szeretsz, hogy meg is változtatnád, ha, mondjuk, te lennél a polgármester?

Jérôme: Igazából semmit. Ugyanannyira szeretem Budapestet a jó, mint a rossz tulajdonságai miatt. Ez ilyen: vagy szereted úgy ahogy van, vagy elmész innen.

WLB: Mit gondolsz a magyarokról? Jól kijössz velük?

Jérôme: Határozottan igen. Csak magyar barátaim vannak, és mindent megteszek annak érdekében, hogy messziről elkerüljem a franciákat. Igazából talán inkább a magyarokat kellene megkérdezni, hogy ők hogy jönnek ki velem.

WLB: Beszélsz már magyarul?

Jérôme: Ahogy az lenni szokott, nem igazán. És ez egy hatalmas szégyen, tudom. Sokkal többet értek, mint amennyit beszélek.

WLB: Kedvenc szó van esetleg?

Jérôme: Popsikám. Ez egyébként egy barátom beceneve is.