Élmény

Kvízjáték az Országház kilenc titkáról

Fotó : Simplicissimus

Az Országházat mindenki ismeri. Egyike azoknak a budapesti épületeknek, amelyek sok száz évesnek szeretnének tűnni. Pedig 1867-ig, amíg nem volt állandó parlament, igény sem merülhetett fel ilyen épületre. Az Országház bonyolult, költséges kaland volt egy mainál sokkal nagyobb országnak, amely félig volt független, de nagyon szeretett volna egészen az lenni. A Duna partjára épült, hogy vetekedhessen a budai Királyi palotával. Hozzájárult a Lánchíd és a Margit híd közötti negyed kiépüléséhez.

Beszéltünk már a Drechsler palota, a Zeneakadémia, a Vígszínház titkairól, most az Országházat vesszük sorra, amely most újra megközelíthető és minden oldalról megcsodálható. A tervező és az építők szándéka szerint a magyar történelem emlékműve akart lenni kívül és belül.

1. Amíg épült az Országház, melyik volt az az épület, ahol a kiegyezés után a Parlament ideiglenesen működött, ahol Mikszáth híres karcolatai játszódnak?

  • a. Királyi palota 
  • b. Nemzeti Múzeum 
  • c. A mai Olasz Kultúrintézet, a (Bródy) Sándor utcában 
  • d. Az alsóház a (Bródy) Sándor utcában, a felsőház a Nemzeti Múzeum Dísztermében működött

2. Az Országház tervezésére csak 1883-ban 19 pályamű érkezett be, míg a Reichstag pályázatra 182. Mi lehetett ennek az oka?

  • a. Kevés volt a pályadíj 
  • b. Rövid volt az idő 
  • c. Csak magyar építészek pályázhattak 
  • d. Nemzetközi pályázat volt ugyan, de „trükkösen” hirdették meg
Fotó: Országház című díszalbum (1906)
3. Steindl Imre pályázatnyertes terve lényeges dolgokban különbözött a végül megépült változattól

  • a. 70 méterre délebbre épült volna 
  • b. Tornyai kis kupolákban végződtek volna 
  • c. A Duna enyhe kanyarodását követve az eredeti terv szerint az épület 5%-ban megtört volna középen 
  • d. Az eredeti homlokzat sárga tégla borítást kapott volna, és egy emelettel (a félemelettel) alacsonyabb lett volna
Fotó: Építő Ipar című hetilap 1894. május 16-iki száma
4. Mint ismeretes, az Országház borítására használt puha sóskúti mészkő hamar feketedni kezdett. 1924 és 2013 között sikerült keményebb, idő(járás)-álló kőre cserélni. Mi volt a hiba oka?

  • a. Az építész érdekelt volt a sóskúti bányában 
  • b. Nem számíthattak az autók robbanásszerű elterjedésére 
  • c. A hatalmas mennyiségű kő faragásával még jobban kicsúsztak volna a határidőből 
  • d. Kemény követ akkoriban nem tudtak géppel faragni, az építkezés 25 évig tartott volna
5. Milyen volt Steindl Imre és az építési bizottság elnökének, Tisza Lajosnak a kapcsolata?

  • a. szívélyes, baráti, gyakran összejártak 
  • b. mint úr és szolga viszony, Tisza egy csengővel „hívatta” Steindl-t, aki gyakran panaszkodott a felesleges feladatokra 
  • c. a lehető legszívélyesebb, ahhoz képest, hogy Steindl nem volt nemes ember 
  • d. korrekt, de barátinak nem nevezhető

Fotó: Juhász Gyula
Fotó: flickr.com

6. Kiről származik ez a mondat? „Másodszori belépésre az ülésterem még nyomasztóbb, zavarba ejtőbb, azaz stílustalanabb és rondább, mint az elsőre. A török gőzfürdő és valami dél-amerikai gótika keveréke.”

  • a. Orbán Balázs ellenzéki képviselő 
  • b. Jókai Mór kormánypárti képviselő 
  • c. Lajta Béla építész, a modernista iskola vezére 
  • d. Illyés Gyula költő
Fotó: Simplicissimus
7. Mikor nyitják ki a Főkaput?

  • a. Csak ha külföldi államfő érkezik 
  • b. Csak ha külföldi államfő érkezik, illetve négyévente, az új képviselők bevonulásakor 
  • c. Csak ha külföldi államfő érkezik, illetve négyévente, az új képviselők bevonulásakor, illetve amikor a Házelnök úgy dönt 
  • d. Csak ha külföldi államfő érkezik, illetve négyévente, az új képviselők bevonulásakor, amikor a pápai nuncius felkeresi a házat, illetve amikor a Házelnök úgy dönt
Fotó: fortapan.hu
8. Mikor volt az Országház tetejére biggyesztett 310 cm átmérőjű, több mint egy tonnás vörös csillag ünnepélyes átadása, és mi volt, ami késleltette?

  • a. Sztálin születésnapján, 1949. december 21-én, a késlekedés oka: nem számoltak a hatalmas súllyal 
  • b. Egyáltalán nem volt ünnepélyes átadás, oka: a kivilágítás technikai problémái 
  • c. 1950. augusztus 20., a késlekedés oka: kellett a pénz a metróépítésre 
  • d. 1952. március 9., Rákosi 60. születésnapja a késlekedés oka: a Központ vezetőségben vita alakult ki, hogy szabad-e elrontani Budapest éjszakai sziluettjét
9. Mekkora erőfeszítés volt az Országház felépítése az ország költségvetésének?

  • a. Mintha 17 éven át minden évben egy Fradi-pályát épített volna 
  • b. Mintha 17 éven át minden évben megvette volna a teljes Seuso-kincset 
  • c. Mintha 17 éven át minden évben épített volna egy 4-es metrót 
  • d. Mintha 17 éven át minden évben vett volna 3 Combino szerelvényt
Fotó: Simplicissimus
Megfejtés

  • 1 d 
  • 2 d (nemzetközi volt a pályázat, de csak magyarországi lapokban hirdették meg a pályázatot, amelyre nyolc hónap állt rendelkezésre) 
  • 3 d 
  • 4 c 
  • 5 b (Hauszmann Alajos visszaemlékezéséből lehet tudni) 
  • 6 d (Napló, 1945. augusztus) 
  • 7 c 
  • 8 b 
  • 9 c (Ez az arányítás nem tudja figyelembe venni, hogy akkoriban az adóbevételek a GDP sokkal kisebb részét tették ki. És azt se jelenti, hogy ma ilyen sokba kerülne az Országházat felépíteni. Egy szakportál a mai technológiákkal való újra felépítést 200 Md forintra becsüli)
Ha szeretnél a szerzőtől egy dedikált példányt a We Love Budapest kedvenc útikönyvéből, angolul vagy magyarul, kedvezményes áron katt ide!