Az elmúlt években számos rég-új terv került elő, amelyek a Gellért-hegy és Várhegy összekötését célozták a várossal. Hogy az elképzelések valóra válnak-e, azt mi sem tudjuk, de miután tegnap bemutattuk, hogy mi minden épül idén, az alábbiakban vázolunk nektek néhányat a múlt és a jelen tervei közül. Utóbbiak megvalósulása erősen kérdéses, viszont a tervek elég izgalmasak ahhoz, hogy végignézzük őket.
A megvalósult ötletekAz angol, aki dombra ment fel és hegyről jött le című film története arra az alapkérdése épül, hogy vajon hány méter fölött hegy a hegy? Ugyanez a kérdés felmerülhet a főváros „hegyei” kapcsán is: például a Gellért-hegy, a maga235 méteres magasságával természetföldrajzi értelemben nem hegy, hanem domb.
Mindez azonban semmit sem változtat azon, hogy ezekre a "hegyekre" a hétköznapokban nem feltétlen könnyű a feljutás. A város azonban alkalmazkodott a sajátos helyzethez, így Budapestentöbb különleges közlekedési eszközzel is utazhatunk.
Ezek között az első a Széchenyi Ödön kezdeményezésére épült és 1870-ben üzembe állított Budavári Sikló. A 95 méter távolságot és 50 méter szintkülönbséget leküzdő jármű Európában a második volt a maga nemében. A Budapesti Fogaskerekű Vasút 1874-ben közlekedett először a Városmajor és a Svábhegy között, 1890 óta pedig a Széchenyi-hegyig jár
A Libegő a sikló után száz évvel, 1970-ben kezdte meg működését. Az 1040 méter hosszú utat 12 perc alatt leküzdő libegő igen népszerűnek bizonyult, és még a 70-es években több terv született a további építkezésekre.Álmok a múltban és a jelenbenEzek az utóbbi tervek azonban, akár csak az alább következők, egyelőre nem valósultak meg. Ezek között az egyik első Novák Ferenc építész ötlete volt, aki 1892-ben egy gőzzel működő járművet tervezett a Gellért-hegyre. A „fogaskerekű sodronypályán közlekedő villamos” felső állomásához egy kilátóként is üzemelő világítótornyot tervezett az építész, az utasok további megelégedését pedig egy verandás vendéglő szolgálta volna. Igazi technikai kuriózum, ahogyan a tervezők gondoltak a tériszonyos utasokra: a középső kocsi ablakok helyett a tetején egy camera obscurával közlekedett volna, így a táj látványa a kocsiban lett volna kivetítve.
Novák Ferenc és Miller Ede Vince építészek 1891-ben szintén egy sikló tervét készítették el a hegyre, ez azonban nem gőzzel, hanem vízsúllyal működött volna, az előzőhöz hasonlóan azonban ez sem valósult meg.
Néhány évvel később egy ókori mintákat felelevenítő Akropoliszt képzeltek el a hegyre. Az 1893-ra datálható terv szintén számolt egy fogaskerekű megépítésével. A millennium körül számos furcsa terv pattant ki az építészek fejéből, amelyek közül a valószínűleg szintén a Gellért-hegyre tervezett, gőzsiklóval kiegészített piramis viszi a pálmát. (Manapság a hegy tetején álló szobor viszi a pálmát.)
Az 1930-as években, éppúgy mint manapság, szintén felmerültek - meg nem valósult - ötletek. A több változatban is ismert "Várkabin" fantázianéven futó eszköz nagyjából a pesti Vigadó tér és a Budai Vár között közlekedett volna. A 30 fős üvegkabin nem igazán illeszkedett volna az egyébként harmonikus és jó értelemben véve megszokott budapesti panorámába: a hidak, a víz és a hegy olyan harmóniában állnak egymással, amelyhez lehetetlen lenne egy ilyen beavatkozással óvatosan hozzányúlni
Ráadásul az UNESCO egészen biztosan nem nézné jó szemmel, ha egy világörökségi helyszínen elefánt lépne a porcelánboltba, továbbá a Várkert Bazár területén a jövőben egy mozgólépcsőn juthatunk fel a budai Duna-partról a Várba.
A közelmúltban napvilágot látott egy igényes modell, amely a Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda terveit hivatott bemutatni. A tervet Zoboki Gábor építész mutatta be a Műemléki Tervtanács előtt.
A Belgrád rakpartról a Gellért-hegyre közlekedő libegő tervei igen látványosak, ennél azonban egyelőre nem tudni sokkal többet, de az építészek és a még ismeretlen beruházók igen elszántak.
A Rác fürdő rekonstrukciójáról már több, mint egy évtizede döntöttek. Az épület hamarosan megnyílhat, hozzá kapcsolódóan pedig egy régi álom látszik megvalósulni: a BKK segítségével hamarosan egy 300 méter hosszú pálya jöhet létre a fürdő és a Citadella sétány között.
A két darab 40 fős, részben alagútban közlekedő kabin óránként összesen 540 főt szállíthat. A sikló nagy erénye lehet, hogy viszonylag kíméletes beavatkozást igényel a városi tájban, megépülésével pedig eltűnhetnek a Gellért-hegyet ostromló turistabuszok konvojai.
