A Római-part a város egyetlen érintetlen szakasza, ahol a budapestiek még élvezni tudják a víz közelségét, tudnak sportolni, hekket enni, lángosozni és sörözni egyszerre. A környék viszont megváltozni látszik egy mobilgát miatt, amit a Főváros állítólag a lakók védelmében szeretne felhúzni, nem kímélve a kilátást és az élővilágot. Hamarosan végleges döntés születik.
Ez a helyzet
A Római-part azontúl, hogy gyönyörű és szabadidős tevékenységekre is tökéletes, mellékesen egy jó nagy ártér is, bár ez nincs ráírva. Ha a Duna egyszer úgy gondolja, hogy megindul, akkor nehéz napjai lesznek annak, aki errefelé szokott sétálgatni, vagy esetleg itt épített magának házat. Márpedig sokan tették ezt, mióta 2001-ben 11 méter magasra emelték a legális építménymagasságot, nem gondolva bele abba, hogy mi lesz, amikor a víz lesz az úr.
Nemrég a Főváros által kigondolt terv szerint egy mobilgát megoldaná a lakosság árvízzel kapcsolatos problémáit. A városvezetés szerint ez egy régóta húzódó ügy, és a védmű megépítésével adósságot törlesztenének a lakók irányába.
Mi az a mobilgát?A mobilgát egy olyan fal, amelynek jelenlétét normál körülmények között, csupán fémből készült cölöpök jelzik, viszont árvíz esetén, gyorsan fallá lehet változtatni. Az idilli kép úgy nézne ki, hogy az egyik oldalon magasan hőbörög a víz, a másikon nyugodtan sétálnak az emberek, és békésen dohányoznak a homokzsákokkal - a biztonság kedvéért - készenlétben álló munkások. Egy ilyen építkezés egyébként az egész környék arculatváltozásával járna együtt.
A mobilgát ellenAzok, akik ellenzik a gát építését, legelőször azt hozzák fel érvként, hogy a legveszélyeztetettebb épületek nem teljesen legálisan épültek ide, mivel a tulajdonosok lazán értelmezték az építkezésre vonatkozó törvényeket; vannak például olyan lakóépületek, amelyek papíron, magyarosan üdülőnek épültek. Sok tiltakozó szerint, éppen ezért egy 3 milliárd forintos beruházás az ő védelmükben luxus; aki itt anno olcsóbban jutott vízparti ingatlanhoz, az pontosan tudta, hogy az ideköltözés kockázattal jár. Sokan úgy gondolják, hogy a helyiek egyébként eddig is megbírkóztak a problémával, így ezek után sem jelent majd ez gondot.
De más ellenérvek is vannak, például az, hogy a mobilgát csak tüneti kezelés lenne, hiszen a 2,2 méter magas építmény nem felel majd meg az elsőrendű árvízvédelmi fővonal feltételeinek, tehát amellett, hogy ronda, teljesen felesleges is.
A természetvédők arra külön felhívják a figyelmet, hogy kedvenc pihenőhelyük elvesztése mellett a környék élővilágánakmegóvása a legfontosabb, hiszen a Római-part rengeteg fának, valamint különleges hal- és madárfajnak nyújt otthont. Közülük kiemelten érdemes kezelni például a vizát, amelynek ez a környék egy nagyon ideális ivóhely, és éppen a magyar állam szerette volna őket visszatelepíteni.
A problémák “egyéb” kategóriájában szerepel még az is, hogy akkora folyók esetében, mint a Duna, még nincs bejáratva a mobilgát. A hosszútávú, sikeres működést semmi nem garantálja.
A tiltakozók arra kérik a Fővárost, hogy ne a közvélemény kirekesztésével hozzon meg egy ilyen döntést, hiszen a mobilgát felhúzásával az egész környék arculata megváltozna és már nem lenne Római-part a Római-part.
A mobilgát mellettA városvezetés természetesen a gát megépítése mellett kampányol. Fő indokuk a vagyonvédelem, és az itt épült üdülők, valamint a sport-, turisztikai és rekreációs célú fejlesztések megóvása, illetve a Nánási út-Királyok útja vonalában húzódó fővédvonalat tehermentesítése. Ez egyébként 10 évvel ezelőtt épült ideiglenesen, sokak szerint inkább ezt kellene megerősíteni és továbbfejleszteni. A szakértők szerint, ha ezt tennék, akkor több fát kellene kivágni, valamint az egész úttest szintjét meg kellene emelni.
A mobilgát tervet támogatók azt mondják, hogy a fal építésének megakadályozása egy 2002-eshez hasonló árvíz esetén kritikus lehet. A Főváros azt hangsúlyozza, hogy nem elpusztítani, hanem megvédeni akarják a területet. A végleges döntés hamarosan megszületik.
