Élmény

Művészkert a Nyócker mélyén – Martsa Műterem

Fotó : Vasas Könyvtár
Ázsia Bt., szósz

A nyolcadik kerület egy jó ideje a városfejlesztés legérzékenyebb indikátora. A Kádár korszakban legendás sérüléseket szenvedett, az pedig a mai napig elmondható, hogy a Palotanegyed fejlesztései mellett, a szélsőségek, a nehézségek, a feszültségek és a szegénység kerülete is egyben. A Martsa Műterem itt található, és bár a kerületi romantikába tökéletesen illeszkedik a többszáz éves kincsek őrzésére szakosodott és fűtés nélküli műtermekbe kényszerült akaraterő, azért fájó, hogy André Kertész képeket kell eladni, hogy legyen miből lakbért fizetni.

Hogy kerül ide ennyi kincs?

József utca 37. szám alatt kívülről annyi látszik: „E házban lakott és alkotott Cserepes István festőművész.” Ha hosszan (tényleg folyamatosan) nyomjuk a Martsa feliratú csengőt, hogy bejussunk, akkor arra is fény derül, hogy még sokan mások is. A ma 113 éves lakóházszerű épületekből és a még télen is gyönyörű kertből álló együttes régen kőfaragó műhelyként üzemelt. A Seenger Műhely a 20. század elején Budára költözött, a termeket ezután adták bérbe szobrászoknak. Ferenczy Béni, Maróti Géza, Róth Miksa, valamint tanítványuk, Gádor István is dolgoztak itt, ami a Szent István Bazilika, a Parlament, a Magyar Tudományos Akadémia díszére is vált. Az is valószínű, hogy a Mexikói Operaház üvegkupolája, illetve Kós Károly állatkerti pavilonjai is innen származnak. A Martsa házaspár 1949-től bérelte a területet, onanntól fogva érkeztek a családi barátok, rengeteg műalkotást hagyva hátra az utókornak.
Fotó: Vasas Könyvtár
Művészlét paradoxon
Martsa Piroska, a hely jelenlegi ügyeletes művésze, azt mesélte nekünk, hogy mikor még élt híres festőművész édesanyja és szobrász édesapja, akkor sem éltek soha jómódban. Nem csak azért, mert magukra vállalták a hely tűzének ébren tartását, ami részben családi örökség csak, sokkal inkább jelöli egy több generáción átívelő művész-baráti közösség személyes- és műtárgyainak gyűjteményét. Amiatt sem, mert művészi tevékenységük anyagi honorálása az elégségesnél nem igazán ugrott feljebb.

Aki most kortárs párhuzamokat vél felfedezni, annak Piroska mondanivalójának azt a részét húznánk alá, hogy ennek ellenére hihetetlen tisztelet övezte őket. Nem csak a barátok, hanem a politikusok, városfejlesztéssel, illetve kerület kutatással foglalkozó szakemberek részéről is. Körülmények ide vagy oda, ők voltak a művészek, a társadalom és kifejezetten a nyolcadik kerület megbecsült elemei.

Időmetszés
Kiknek érdekes a Martsa Műterem? Azoknak mindenképpen, akik kíváncsiak a 20. századi magyar képzőművészetre, olyan közegben, ami mutat valamit abból is, hogyan zajlottak az alkotó mindennapok. Nem múzeumként befagyasztott helyről van szó, hiszen ma is készülnek itt festményekkerámiákreprók, illetve szobor restaurációk. A hátsó termek fűtése így nem csak amiatt lenne fontos, hogy kellemesebb legyen a látogatók számára, hanem azért is, hogy ne fagyjon be a temperafesték.

Szponzorok vannak, de főleg projekt alapon támogatják a műhelyben dolgozókat, illetve Martsa Piroska „őrző” tevékenységét is. A Beyond Budapest túráinak állomásaként is nagyon jól működött a Martsa Műhely, de sajnos a nyolcadik kerület zegzugait bemutató séta megszűnt. Legjobb lenne, ha azok a túraszervezők, akik mélységeiben szeretik megismertetni a várost, minél előbb rátalálnának a Műhelyben rejlő értékre.
Röviden ez olyasmi: vannak visszahozhatatlan értékek, melyeket érdemes megőrizni.