A pestiek tizenhárom éve tudják már, hogy mire számíthatnak, ha adventi időszakban a Vörösmarty térre keverednek. Ajándékokért egyre kevesebben, forralt borozni és puncsot inni még mindig rengetegen mennek a nappal kellemes, sötétedés után hangulatosan zsúfolt vásárba. Bár rutinos vásározóknak is akadnak meglepetések, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi fogja meg azokat, akik magyarul szeretnének ünnepre hangolódni.Nem hiába: már a Lonely Planet is Budapestet ajánlja.

Nem pancs!

A fabódék idén is a tavalyihoz hasonló képet mutatnak, a Deák térről a Vörösmarty térig sétálva szinte ugyanabban a sorrendben találjuk a rétest, bőrtáskákat, kézműves szappanokat,levendulás ajándékokat és sülteket kínáló standokat. A téren sincsen nagy változás, persze ez is csak a rutinos látogatóknak tűnik fel. A külföldieket inkább az érdekli mi is a különbség a rumos tea és a punch között. És persze az is, hogy megéri-e próbálkozni az utóbbi kiejtésével, ha a forralt bor tűnik biztos sikernek.Az ételek terén szintén nem vár senki újdonságokat, az is sült kolbászért jön, aki egyébként utálja. Lehet, hogy a helyismeret kompenzálásaként, de a kürtöskalács, a tócsni és még a töltött káposzta is rendesen fogy már délelőtt is az, főként az ideutazóknak köszönhetően. A kenyérlángos a maga 800 Ft-jával, a tea 600 Ft-ért nekünk bántóan, a külföldi vendégeknek viszont úgy tűnik, remekül hangzik. Még a „magyar édességekre” (búcsús cukor) is szívesen költenek (1000 Ft/100g), amiben igazából annyi a hungarikum, mint Mikulásban a rosszindulat.

Like-okAz idei díszvendég Kalocsa, amelynek ízeibe és kultúrájába is belekóstolhatunk egy advent erejéig. Nem csak paprika, hanem hímző és festő hagyományőrző asszonyok keze alól kikerült, kalocsai virágokkal díszített terítők és porcelán tárgyak is kaphatók a Vörösmarty téren. Sőt, a Betlehemes játék mellett, disznótoros kóstolóval egybekötött népi színmű is lesz, ahol az ételeken kívül persze a szavak is „ízes” formát öltenek majd.A külföldieknek ez nem fog feltűnni, de ők nem is a programok miatt érkeznek. A nekünk adott válaszok alapján nem is a forintos árak miatt. Bár a városba ez is vonzza őket, a vásár a hangulata miatt kell. Aki európai országból érkezett ide, az nem tapasztal nagy különbségeket, aki pedig még életében nem látott ilyet az nyilván referencia hiányban érdemes mérlegelni. Mindkét esetben elégedettek, ki a barátságos, intim hangulat, ki pedig a budapestiek által már gyakran negatívumként megélt pezsgésnek (alias tömeg) köszönhetően. Érdekes ellentmondás; ahány ember, annyi féle benyomás.Minden napra egy csodaA idei karácsonyfa köré a Hősök terei helyszínhez hasonló módon a Mikulásgyár is kitelepült, ahol szerencsére úgy viszik a 300 Ft-os kívánságport, mint a cukrot. Sőt jobban, ami talán nem meglepő a vásár segítségre hangolt szegletében.

Ökomenikus sátor, adomány (és ajándék) küldő Postabolt is várják azokat, akik nem csak szeretteiket szeretnének néhány meglepetés örömet szerezni.Hol fogunk mi magunk meglepődni? A Manóműhely standjánál minden egyes nap. A karácsonyfa közelében keressük az árust, aki a teljes manó univerzumon túl, napi egy trükkel is borzolja az átfagyott idegeket. Ráadásul végre az is kiderül, hogyan realizálódik az agyonhasznált tündérbogár kifejezés.