WLB: Milyen a Te Budapested és mi benne a Monday Session?
Azúr: Ha őszinte szeretnék lenni, akkor az én Budapestem egy kicsit műanyag, vagy inkább mű. Fut valami után, ami lenni szeretne, de nem biztos, hogy kéne neki. Inkább önmagának kellene lennie. Talán ez a Monday Session.
WLB: Miért kezdtétek el szervezni? Mi volt a kezdeti koncepció?
Azúr: Azt tudnod kell, hogy ez nem az első party sorozatom. Az S*10 miatt kezdtük el csinálni. Hogy legyen a kiadónknak állandó jelenléte. Akkoriban még hangstúdiónk is volt. Rengeteg zenésszel, művésszel kerültünk kapcsolatba, akiknek annak idején CD-ket gyártottunk, albumokat, válogatásokat hoztunk össze. Valahol ezeket szerettük volna megmutatni a közönségnek. Így lett az S*10 kiadó buli sorozata a Monday Session. Tehát ez egy olyan klub ahol nem az történik, hogy a két rezidens, Mr. Master és FantomAZ az este elejétől a végéig dj-zik, hanem vendégeket hívunk, rájuk építjük a műsort.WLB: De miért jó hétfőnként csinálni mindezt?
Azúr: Valójában ez egy vicc volt. Amikor DJ Bemmel ültünk a Pályán, akkor ő azt mondta, hogy ‘Srácok, egyik este legyen már itt S*10!’ erre mi: ‘De tényleg? Biztos, hogy komolyan gondolod?’ ‘Persze!’. ‘Akkor mondjuk mit szólnál, ha mi a hétfőt választanánk?’ Persze kiröhögött, mi kérdeztük, hogy akkor jövő héttől mehetne-e. Ő meg értetlenkedett, hogy miért a hétfőt választjuk, miért nem mondjuk a szombatot. Igazából ez egy vicces nap. Akkor még nem tudtam, hogy a világon több menő hétfői klub sorozat is működik. Nyilván megszűri a közönséget, de látod mi lett belőle.
WLB: Fel tudnád sorolni a Monday Session eddigi helyszíneit?
Azúr: Megpróbálom. A Pályán volt az első. Amikor az bezárt, Bemnek köszönhetően átmentünk a Tűzraktérbe. Ott csak egy volt akkor, mert még maga a hely nem állt a lábán. Utána szerveztünk egyet a Bem Moziba, egyet a Nemdebárba, az akkor nyíló Mostba. Utána visszamentünk a Tűzraktérbe, ahol először a kávézóban játszottunk. Az legendás volt. Utána költöztünk át az épület tornatermébe, ami hol jól működött, hol nem. Onnan mentünk a Toldi Moziba, utána a West Balkánba, aztán az Ankerbe. Ott sajnos nem működött a hang miatt, ezért tovább mentünk a Mika Tivadarba, ahonnét most az Akváriumba költözünk. Ez lesz a tizedik helyünk. Ezek közül vannak helyek, ahol csak egy-egy alkalmat töltöttünk. A Mika rekord hosszúságúra sikeredett. Közel egy évig voltunk ott.
WLB: Változott a helyektől a Monday Session?
Azúr: A koncepció nem változott. Csak egyre szélesedtek a lehetőségeink. Érdekes ez az evolúció, mert például most, az Akváriumban olyan dolgokat fogunk tudni megvalósítani, amikről eddig nem is álmodtunk.
WLB: Melyik volt a kedvenc hely?
Azúr: Mindegyiket nagyon szerettem. A Tűzraktér kávézó az egy egyszeri, utánozhatatlan hangulat volt. A Toldiban minket is meglepett, hogy mi alakult ki, néha nem is értettük. A West Balkánban Győző (Szalontay Győző, a hely tulajdonosa. a szerk.) nagyon jó feltételeket teremtett. Szinte nekünk alakított ki egy extra termet. A Mika Tivadar meg talán velünk együtt fejlődött. Nem is tudom, talán a kedvenc helyszínem az Akvárium. Vagyis remélem az lesz. De meglepő, hogy ide jutott a Monday Session. Három vizuálossal fogunk tudni dolgozni egy este alatt. Eddig ilyen még nem volt.
WLB: És hova tud még ezek után fejlődni?
Azúr: Meglátjuk. Mert, ha most az álom előadóinkat sorra elhívjuk, akkor utána már magam sem tudom, hogy mi lehet ezen felül a cél. Egész egyszerűen már nem lesz mit felülmúlni. Persze azért itt még nem tartunk, de úgy érzem, most már bármi megvalósítható.
WLB: Nem érzed problémának, hogy az új helyszínen a korábbi ingyenes, vagy 300 Ft-os belépő után rögtön egy 1500 Ft-os belépővel kezdtek?
Azúr: A Gangrene esetében természetesen nem, de itt nincs is nagyon más lehetőség, viszont a legtöbb alkalommal továbbra is ingyenes marad.