Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak.

Mindenki ismeri a legendás történetet: 225 évvel ezelőtt Dr. Zwack a császári udvar orvosaként fekete keserűvel kínálta II. József Habsburg uralkodót, aki ekkor még nem tudta, hogy a „Dr. Zwack, Das ist ein Unikum!” felkiáltással egyúttal keresztelőt is tartott. Az évforduló alkalmából különleges városi túrát szervez a BUPAP (Budapest Aszfaltprojekt), mely a Zwack család és az Unicum 20. századi történetének legfontosabb állomásait mutatja be.

Elsőként a sajtó képviselői járhatták végig Zwack Péter két gyermeke és angol felesége, Anne Marshall társaságában a Szentháromság térnél található Ruszwurm Cukrászdából induló több állomásos túrát. A start mezőt azért itt jelölték ki, mert az üzlet fontos szerepet játszott Zwackék életében: Péter édesapjának kedvenc cukrászdája volt, és ide hozta el az ifjú Pétert, amikor a gyermek jól viselkedett – ami viszont meglehetősen ritkán fordult elő, ahogy azt Zwack Péter fia, Sándor nagy mosolygások közepette megjegyezte. A Ruszwurm Cukrászda további érdekessége, hogy 1827-es alapítása óta a mai napig családi vállalkozásban működik és itt alkották meg napjaink egyik kedvenc süteményét, a linzerkarikát. Ha már a családi bizniszeknél tartunk, Zwack Izabella, Péter lánya kiemelte, hogy manapság igen kevés olyan családi üzemeltetésű céget találunk, mely több mint 200 éve működik és a tagjai aktívan részt vesznek a munkában – az övék ilyen.

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

A szemerkélő esőben népes csapat vonult át a közelben található Úri utcába, ahol a família mindennapjait élte a 20. században. Kisebb belső udvarral és szinte labirintusos átjárókkal felszerelt ház ez, alsó és felső szalonnal, három hálószobával, külön részleggel a háztartáshoz tartozó személyzetnek. Zwack Sándor több érdekes és vicces családi sztoriba avatott be minket abban a házban, melyben édesapja felnőtt, és amely később a török nagykövetség főhadiszállásul is szolgált (jelenleg árulják, több millió euróért lehet megkaparintani).

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Megtudtuk például, hogy nagypapája, János és annak testvére, Béla nem igazán voltak jóban. Ennek egyik oka az eltérő személyiségükben keresendő: amíg János igazi extravagáns úriemberként, afféle 20. századi playboyként élt – 120 darab krémszínű selyemingét Svájcban vasaltatta és tisztíttatta, és 100 pár cipőből válogathatott –, addig vele ellentétben Béla visszahúzódó emberként nem nézte jó szemmel János életvitelét. A két testvér irodája között egy ügyvédé működött, s a köztük lévő viszonyra rendkívül jellemző esetként gyakran előfordult, hogy megkérték az ügyvédet, köszönjön be mondjuk János nevében Bélának egy napindító Jó reggelt!-et. Bár nem ugyanannak a csapatnak szurkoltak, egyvalami összekötötte őket, ez pedig a futballszeretet: a fradista János és az MTK-szurkoló Béla közös szenvedélye a meccsre járás volt.

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

A szomszédság sem akárkikből állt, igazi válogatott társaság éldegélt ezen az exkluzív, előkelő környéken. Errefelé lakott a híres Afrika-vadász, gróf Széchenyi Zsigmond, valamint Franz Hohenlohe herceg, aki a legendás Orient Expresszt működtető cég igazgatója volt, „másodállásban” pedig első világháborús kém. Felesége egyébként szintén szakmabeli, ő a ’30-as években kémkedett a náciknak. Ha elfogyott otthon a tej és nem volt kedvük a legközelebbi boltba elbaktatni, olyan prominens szomszédoktól kérhettek kölcsön, mint a Hirsch-Hatvani házaspár (a férj ismert bankár volt), vagy egy dán-máltai lovag, illetve bekopogtathattak a közeli Zsigrai- vagy Forgács palotába is.

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

A következő állomáshoz buszra kellett szállni, hogy eljussunk a Gellért-hegynél található Minerva utcába. Itt élt korának egyik szecessziós nagyasszonya, Ady Endre egyik múzsája, bizonyos Mici néni, Zwack János nővére, Mária. A három férjet elfogyasztó szépség egy villában lelt otthonra a svéd nagykövetség szomszédságában. A ház oldalában mai napig látszanak a háború nyomai, mellette az 1906-ban épült, vadászkastélyra hajazó követségi villában napjainkban magánlakásokat találunk.

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Jó kapcsolatot alakított ki a család a szomszédos diplomatákkal (többek között az itt dolgozó Raoul Wallenberggel), aminek később, a legkritikusabb pillanatokban lett igazán jelentősége. A világhírű Bayer gyógyszergyárat alapító Bayer-Krucsai Dezső villájába beköltöző svéd nagykövetség ugyanis megmentette a család több tagjának életét akkor, amikor a nyilasok eljutottak erre a környékre 1944-ben. Itt bujkáltak Zwackék Mici néni házának pincéjében a hölgy második férjével és két gyerekükkel, valamint egy dezertőr katonával. Egy magas, erős, vízilabdás követségi titkár, bizonyos Lars Berg mentette meg a kivégzéstől őket határozott fellépésével és a nácik elzavarásával, mondván ezek az emberek a svéd követséghez tartoznak. A későbbiekben a tőlük kapott ideiglenes svéd okmányokkal úszták meg a további zaklatásokat.

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Zwack Múzeum

1095 Budapest, Dandár utca 1.
+36 1 476 2383

A végállomáshoz ismét busz vitt el minket: a cég 1892-ben épült Soroksári úti gyárában és látogatóközpontjában zárult a túra. Itt látható a régi személyes tárgyak mellett Európa egyik legnagyobb, kb. tizenhétezer darabból álló minipalack-gyűjteménye, valamint olyan érdekességek, mint a lóvontatású italszállító kocsik „üzemanyagának” főkönyvi nyilvántartása, Ady Endre Mici nénihez írott versei, svéd útlevél, amelyet annak idején Wallenberg állíttatott ki Zwack Péter számára.

A múzeumban, illetve egész pontosan az évi 3 millió liter Unicumot előállító gyárban megismerkedhettünk az elixír készítésének kulisszatitkaival – természetesen a recept pontos összetételét leszámítva, mert azt a családon kívül senki nem ismeri. Kóstolhattunk a tölgyfa hordókban érlelt, még nem teljesen kész állapotú, de már iható fázisban lévő keserűből, mint ahogy azt az oroszok tették a háborúban évtizedekkel ezelőtt azzal a különbséggel, hogy ők szinte a teljes készletet benyalták vagy szétlocsolták. Csupán magunk között szólva kíváncsiak lennénk, milyen lehetett részegen háborúzni?

A Soroksári úti gyár sem úszta meg egyébként a háborút súlyos találatok nélkül, ám a családnak sikerült a pusztítás ellenére újrakezdenie a termelést, mely a mai napig kifogástalanul működik.

Fotó: Balkányi László - We Love Budapest

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!