Tömegközlekedés

A BKV-nál sokféle jegyet válthatsz, ezért mindig alaposan nézz utána, hogy mire van szükséged. A vonaljegy 320 Ft-ba kerül, és egy utazásra érvényes, átszállás nélkül.  Ez alól csak a metró kivétel, ott vonaljeggyel is átszállhatsz egy másik vonalra.  Útmegszakításra és visszafelé utazásra nem használható. Bélyegzős érvényesítés esetén a kezeléstől számított 60 percig, az éjszakai járatokon 110 percig jogosít utazásra.

Ha egy egész napot szeretnél eltölteni a városban, érdemes egynapos bérletet váltanod, ez 1550 Ft-ba kerül, és 24 órán keresztül korlátlan utazást és átszállási lehetőséget biztosít. Ha két-három napig maradsz, ajánlott a 72 órás bérlet vásárlása (3850 Ft), mely a vásárlást követő óra és perctől 72 órán keresztül jogosít utazásra. Ha csak egy kicsit is tovább maradsz, jobban megéri az egyhetes bérlet, 4600 Ft-ért négy plusz napot kapsz a háromnaposhoz képest. Nagyon rövid metróutazásokhoz válthatsz szakaszjegyet is, mely 260 forintért 3 megállóig érvényes.

A jegyet felszállás előtt kell megvenni, ezért rengeteg jegypénztár áll rendelkezésre. Vásárolhatsz a metróállomások pénztárainál, újságosoknál és jegykiadó automatákból is, a legtöbb busz és villamosmegállóban. A jegyet rögtön az utazás kezdetekor érvényesíteni kell – csak be kell illeszteni a narancssárga dobozba (vagy a régebbi járműveken a piros dobozba, ahol a fekete kart lefelé kell húzni), ami minden járművön megtalálható. Metrózáskor még a mozgólépcső előtt lyukasztani kell, mert a lejárónál ellenőrzik őket. A jegyedet őrizd meg az utazás végéig, mert sok helyen kifelé is ellenőriznek. Ha nem tudsz az ellenőrnek érvényes jegyet, vagy bérletet mutatni a földfelszíni járműveken, 6000 forint helyszíni bírságot kell fizetned.

Menetrendekért és egyéb információkért keresd fel a BKV honlapját.

Főbb vonalak
Metro 1 (sárga, Millenniumi Földalatti Vasút)
Az 1-es metró Budapest legrégibb vonala, és 1896-os megnyitásával a második legrégibb a kontinensen. Ma nemcsak fontos közlekedési útvonal, de az UNESCO világörökség listájára is felkerült. Az 1-es a belváros közepéről indul, és szinte végig az Andrássy út alatt halad, megáll többek közt a Deák térnél (ahol minden metró összefut), az Operánál, és az Oktogonon. A Hősök tere után a Városliget alatt megy tovább, a híres Széchenyi Fürdőnél végül befut végállomására, a Mexikói útra.

Metro 2 (piros)
A 2-es metró volt az első "modern" vonal az országban. 20 évnyi ádáz tervezés után 1970-ben készült el. Az úgynevezett piros metró Budát és Pestet köti össze kelet-nyugati irányban, és természetesen áthalad a Duna alatt. A 2-est 2004 és 2008 között teljesen felújították, az új kocsikat 2012-re üzembe helyezik, így a piros metró hamarosan naprakész, modern közlekedési útvonalként működhet.

Metro 3 (kék)

A kék metró a budapesti metróhálózat legfiatalabb tagja, hiszen utolsó állomását csak 1990-ben fejezték be. Egyben ez a leghosszabb vonal is Pesten, több mint 17 km hosszú, észak-déli irányú, ezzel összekapcsolja Újpestet és Kispestet a városközponttal. Kőbánya-Kispest végállomásról közelíthetjük meg a 200E jelzésű busszal a repülőteret.

2-es villamos
A 2-es útvonala nemcsak utazásra alkalmas, hanem remek városnézési lehetőség is egyben. A belváros északi és déli részét köti össze a pesti oldalon a Duna mentén haladva. Így csodálatos és zavartalan panoráma tárul elénk a Budai várra, a Gellérthegyre és a pesti hidakra. Megáll többek között a Parlamentnél, a Lánchídnál, a Vigadónál és a Nemzeti Színház valamint a Művészetek Palotája bejáratánál.

4-es, 6-os villamos
A Nagykörút 1880-as évekbeli kiépítése óta Budapest legforgalmasabb útjai közé tartozik, tehát nem kérdés, hogy itt cirkulál a város legnagyobb utasforgalmat bonyolító járata is. A villamos története 1887-ben kezdődött, amikor az első, Király utca és a Nyugati pályaudvar közötti szakaszt átadták az utasoknak mely azóta is megőrizte a "zsúfolt" és "modern" jelzőket. Ezt az is alátámasztja, hogy a vadonatúj Siemens Combino kocsikat is itt állították szolgálatba. Miért is közlekedik egy vonalon két eltérő járat? Gyakorlatilag két különböző villamosról van szó, amelyek az utolsó két megállóig ugyanazon az útvonalon osztoznak – a két végállomás mindössze 300 méterre van egymástól.

47-es, 49-es villamos
Míg a 4-es,6-os villamos a Nagykörúton jár, az úgynevezett Kiskörútnak is megvan a maga duplajáratú vonala. A belváros nyüzsgő pontjait a 47-es, és a 49-es köti össze. Ez a járat is felér egy városnézéssel, mert a frissen felújított Szabadság hídon kel át, ahonnan kiválóan rá lehet látni a város főbb jellegzetességeire, egyetemeire és a Gellért hegyre.

16-os busz
A 16-os minden bizonnyal a legnagyszerűbb járat az egész városban – ki tudna ellenállni a Várnegyed évszázados, macskaköves utcáinak, vagy a Duna és a Lánchíd páratlan látványának? Aki ezt a járatot választja, készüljön fel a vár éles kanyaraira, illetve hogy forgalmas időszakokban sokat időzik a busz a Lánchíd dugójában.

Budavári Sikló
A sikló a budapesti közlekedés egyik gyöngyszeme, mivel a város legszebb részén, a Clark Ádám tértől a Budai Várig közlekedik. 91 méter hosszú vonalán az utasok 51 méter magasra jutnak fel. A siklót 1870-ben nyitották meg az utasok számára, ezzel a második legrégibb Európában. Az eredeti megsemmisült a II. világháború során, 1986-ban újra megnyitották és gyaloghidakkal is kiegészítették. Reggel 7.30 és este 22.00 között működik, jegyet a végállomásokon lehet váltani egy utazásra 840 forintért, a retúrjegy 1450 Ft.