Budapest & Magyarország

Híres magyarok

Legalább egy újabb millennium kellene ahhoz, hogy fel tudjuk sorolni azt a rengeteg világhírű magyart, akik az elmúlt 1100 évben köztünk éltek. Sajnos ennyi időnk nincs, ezért úgy döntöttünk, hogy kiválasztunk közülük hatot, annak ellenére, hogy ez a feladat nehezebbnek bizonyult, mint elvenni a labdát a pályája csúcsán lévő Puskás Ferenctől.

• Bíró László
  A 19. század legvégén, 1899-ben született Bíró László sokáig újságíróként dolgozott. Munkája során felfigyelt arra, hogy a nyomtatott sajtóban használt tinta sokkal kevésbé piszkolja össze a papírt, mint az akkortájt elterjedt, hagyományos tinta. Némi töprengés után összebeszélt a testvérével, aki történetesen kémikusként dolgozott, és együtt kifejlesztették az eszközt, amit ma mindenki csak golyóstollnak, illetve külföldön időnként „bironak” nevez. 1938-ban szabadalmaztatott találmányát 1931-ben, a Budapesti Nemzetközi Vásáron ismerhette meg a nagyközönség. Marcel Bich, a Bic alapítója fantáziát és potenciált látott a golyóstollban, ezért 1945-ben megvásárolta Bírótól a szabalmat. Bíró Buenos Aires-ben hunyt el 86 évesen. Argentínában olyan mértékű tiszteletet vívott ki munkásságával, hogy 1986 óta a dél-amerikai országban az ő születésnapján tartják a Feltalálók Napját.

• Jedlik Ányos
  Az 1800-ban született Jedlik igazi polihisztor volt: feltaláló, mérnök, fizikus, író, bencés szerzetes és a Magyar Tudományos Akadémia tagja egy személyben. Mint minden zseni, kilométerekkel megelőzte a korát, ám ennek ellenére és szégyenszemre teljesítménbyét sosem verték nagydobra. Jedlik nevéhez fűződik például az első elektromotor, az 1828-ban épített szerkezetet az Iparművészeti Múzeumban őrzik, és a mai napig tökéletesen működik. Legfontosabb felfedezését, a dinamóelv leírását, tévesen Siemensnek tulajdonítják, pedig okiratokkal bizonyítható, hogy Jedlik nagyjából hat évvel az idézőjeles konkurencia előtt felismerte e fizikatörténeti mérföldkövet.
• Irinyi János
  

  A 1817-es születésű Irinyi János kémikusként munkálkodott, és joggal nevezhető a feltalálók Prométeuszának. Újítása nélkül sokkal veszélyesebb lenne gyertyát gyújtani, mint mondjuk gepárdokkal fogócskázni, hiszen a zajtalan és robbanásmentes gyufa formulája az ő fejéből pattant ki 19 éves korában. Irinyi jelentős szerepet vállalt az 1848-as forradalomban, Kossuth megbízásából ő irányította a puskaporgyártást és az ágyúöntést; valamint a legenda szerint ő fogalmazta meg a forradalmárok követeléseit felsoroló 12 pontot.

• Puskás Ferenc
  Az 1927-ben született Puskás Ferenc a sporttörténelem egyik legjobb focistája volt. Legendás bal lába, fehér holló rikaságú labdaérzéke és párját ritkító játékintelligenciája kortársai fölé emelték. Pályafutása alapköveit a Budapest Honvédnál kezdte el lefektetni, majd 1958-ban, két évvel a forradalom után, Spanyolországba igazolt, ahol a Real Madrid ikonikus játékosaként három Európa Kupát nyert. Puskás 614 meccsen 598 gólt szerzett, 1954-ben Világkupa ezüstérmes lett és 1995-ben az IFFHS az évszázad góllövőjének választotta. Budapest legnagyobb stadionja, a Zuglóban fellelhető Puskás Ferenc Stadion, valamint a FIFA 2009-ben alapított Puskás Ferenc-díja - amit, közönségszavazás után, a szezon legszebb góljával büszkélkedő játékos vihet haza - is az ő nevét viseli.
• Rubik Ernő
  Rubik Ernő 1944-ben, értelmiségi családba született: édesapja gépészmérnök és repülőgép építő mérnök volt, édesanyja pedig költő. Rubik építészként diplomázott, majd szobrászatot és belsőépítészetet tanult. Akadémiai karrierje a hetvenes évek végén érte el csúcsát, amikor Rubik a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem professzorává avanzsált. 1975-ben feltalálta a Rubik-kockát, ami pillanatok alatt világszenzáció lett, és szinte szempillantás alatt a popkultúra szerves részévé vált. Rubik manapság a saját stúdióját vezeti, amely a videójátékokra és az építészetre fókuszál.
• Rejtő Jenő
  Az 1905-ös születésű újságíró, drámaíró és regényíró műveit degradáló módon gyakran ponyvaként aposztrofálják, ám ez a jelző Rejtő Jenő esetében megtévesztő és indokolatlan. A P. Howard álnéven publikált, illetve világcsavargásai által ihletett regényei a Francia Idegenlégióban, a tengereken és az óceánokon, késdobálós matrózkocsmákban, valamint Isten háta mögötti, egzotikus helyszíneken játszódnak. Legendás karakterei sorát erősíti Piszkos Fred, a sárgásfehér szakállú bajkeverő, aki mindig két gondolattal ellenségei és állítólagos barátai előtt jár; továbbá Troppauer Hümér, a Hulk-alkatú légiós, aki gyerekesen szentimentális verseivel traktálja légiótársait, a túlbuzgó kritikusokat pedig irtózatos pofonokkal bünteti. A városi legenda úgy tartja, Rejtő rendszeresen kéziratokkal fizetett kedvenc kávézójában, amely urbánus anekdotának a Mika Tivadar Mulató tűzfalán látható festmény állít emléket.