Címlap

Rovatok

Toplista

Bréking

Programok

Videók
EN
Change language to English

Élmény és kultúra - Cikkek

Így élnek a budapesti muszlimok – városi sétán jártunk

Fotó: Adrián Zoltán / We Love Budapest

2017. február 13., hétfő — Jász Annamária

Ma igazi hot topic az iszlám: mindenkinek van róla véleménye, de csak kevesen ismerik igazán. A becslések szerint 30-40 ezer muszlim él Magyarországon, és legalább 10 százaléka magyar. A Bupap sétaműhely "Köztünk élő muszlimok" elnevezésű városi sétáján jártunk, fővárosi mecseteket látogattunk, hogy megértsük a sokat támadott világvallás lényegét.

BUPAP - Budapesti Aszfaltprojekt

1051 Budapest, Sas utca 14.
+36 70 408 6888

A köztünk élő muszlimokról azért nehéz írni, mert egyáltalán nem homogén közösségről van szó; csakúgy, mint a keresztények, nagyon sokfélék, nem alkotnak külön szubkultúrát vagy párhuzamos társadalmakat, mint mondjuk Németországban. Pár dologban azonban hasonlítanak: a napi ötszöri ima és az étkezés szabályai meghatározzák valamennyire az életformát. Persze sok más lényeges vonása van az iszlámnak (sőt, ahogy Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának vezetője elmondta a túrán, az élet minden területén szolgál irányelvekkel), de most nem kíséreljük meg ismertetni az összeset.

Fotó: Adrián Zoltán / We Love Budapest

Budapesten nem magasodnak minaretek, és a mecsetek sem mérhetők össze az isztambuli Hagia Sophiával. A VI. kerületi Teréz körúti Star Kebab pincéjében, a VIII. kerületi Ganz telepen és a Róbert Károly körúton is működik muszlim közösségi tér, de mi maradtunk a budai oldalon, és utunk elsőként az egyik legrégebbi, Bartók Béla úti lakásmecsetbe vezetett. Az egyszobás, galériázott helyiségben a puha vörös szőnyegbe süppedve, datolya és tea társaságában hallgattuk Nagy Tímea bevezetőjét az iszlám vallásba és életmódba. A mérnök-közgazdász szintén „köztünk élő muszlim”: 13 éve tért át az iszlám hitre. Egy nepáli hegymászáson ismerte meg kasmíri származású férjét, ez inspirálta, hogy jobban megismerje a vallást, ma három gyermekükkel Budapesten élnek. Elmondása szerint a magyarországi muszlimok nagy része a nyolcvanas években érkezett hazánkba a „baráti” szocialista országokból tanulni, majd letelepedtek, családot alapítottak. Sokan orvosok, de jellemző, hogy a felsőfokú végzettség ellenére inkább kereskedőként és pénzváltóként dolgoznak.

Fotó: Adrián Zoltán / We Love Budapest

A lakásmecsetben egy kis emelvény jelzi, merre is van Mekka, merre kell fordulni ima közben (nagyjából a Hadik Kávézó irányába), egy digitális kijelző pedig az imák időpontjait mutatja. Ezt naponta ötször kell megejteni, napfelkelte előtti időszaktól egészen a naplemente utáni időszakig bezárólag. Ez egy keresztény fülnek nagyon soknak tűnhet és hihetetlen intenzitású lelki kapcsolódást jelenthet – gyakorlatilag 2-3 óránként imádkozni kell –, ráadásul a férfiaknak pénteken napközben is kötelező egy közös imát beiktatni, ami a magyar munkakultúrában első hallásra lehetetlennek tűnik. (Bár ha belegondolunk, hogy 2-3 óránként cigizni, kávézni is ki szokás vonulni az irodából, belátható, hogy a pár perces lelki kitérő a munka világában is megoldható.)

Némileg nehezíti a helyzetet a rituális mosakodás, Isten színe előtt megjelenni ugyanis csak tisztán, arcot, kezet-lábat megmosva lehet. A túra végén a város legnagyobb, hivatalos imahelyén, a Fehérvári úti Budapest Mecsetben épp ezért a mosdókban ülőalkalmatosságokkal ellátott lábmosókat is láttunk. Timinek van olyan multinál dolgozó férfiismerőse, aki pénteken ebédidőben kocsiba ül, és a közeli imahelyre megy – ezekből húsz-harminc kisebb található Budapesten, míg mellettük öt-hat Bartók Béla útihoz hasonló, nagyobb lakásmecset működik a fővárosban.

Fotó: Adrián Zoltán / We Love Budapest

Keleties, hangulatfokozó dekorációt itt hiába keresünk, a berendezés a vörös szőnyeget és a polcokon tárolt Koránokat leszámítva egyszerű; az imahelyeket, mecseteket nem „szentelik” fel és díszítik úgy, mint a keresztény templomokat, bárhol lehet ugyanis imádkozni, „imahely lehet az egész Föld”. Timi muszlim barátai egyszer Pécsen egy katolikus templomban imádkoztak minden gond nélkül, és utána jót beszélgettek a pappal. A lényeg, hogy tiszta legyen a padló, ahol a homlok meghajlás közben érintkezik a földdel. Ezért is terjedt el a hordozható imaszőnyeg, de tulajdonképpen egy tiszta zsebkendő is megfelel a célnak, Timi is élt már ezzel a lehetőséggel.

Fenn a galérián rózsaszín függönnyel leválasztva található a nők imahelye – nők és férfiak nem imádkozhatnak egy térben, mert elvonnák egymás figyelmét. Péntek lévén, tanúi vagyunk az imára hívásnak. Ez arab országokban a müezzin feladata, akit külön tanfolyamokon képeznek, itt azonban a közös ima vezetője, az imam – aki gyakorlatilag bárki lehet az éppen összegyűlt közösségben – recitál röviden a jelenlévőknek, jelezve, hogy hamarosan kezdődik a közös lelkigyakorlat. Öt-hat férfi 14.34-kor kezdődő pár perces imáját követtük végig a lakásmecsetben – aki késett, gond nélkül beállt a sorba, és a végén bepótolta a kiesést. Az imádkozók nem zavartatták magukat a séta eszegető, teázgató, beszélgető résztvevőitől – később a Budapest Mecsetben sem, ami Magyarország legnagyobb muszlim imahelye. Régen irodaházként működött a Fehérvári úton álló épület, ma a Magyarországi Muszlimok Egyházának központi mecsete, az irodák is itt találhatóak, ünnepek idején az udvaron ugrálóvárakat állítanak fel a gyerekeknek. Jóval díszesebb, hangulatosabb helyszín, és itt is hívogatott a puha, a speciális, imafülke-mintákkal nyomott szőnyeg, ami segíti az imához sorakozást, és aminek gyártására külön üzemek specializálódtak.

Fotó: Adrián Zoltán / We Love Budapest

Az imádkozás tehát különösen fontos egy muszlim életében, és a kis mecseteknek, imahelyeknek hála kivitelezhető a fővárosban is. Ma már az étkezés is viszonylag egyszerűen megoldható: a séta során útba ejtettük az egyik legrégebbi közel-keleti élelmiszerboltot is, amelyet 15 éve alapított egy szír férfi – előtte jobb híján a zsidó üzletekben vásároltak megfelelő húst a budapesti muszlimok. Ugyanis az étkezés hasonlít a kóserhez: tilos a sertés, és csak speciális vágású húst szabad fogyasztani. Ez az úgynevezett „halal” vágás, ami során teljesen kivéreztetik az állatot, a vér ugyanis tisztátalannak számít. És csak „Isten nevében” lehet levágni (vagyis el kell mondani felette, hogy „Allah nevében”). Ma már több halal üzletet és éttermet találni a városban, főleg a Keleti pályaudvar környékén és a VIII. kerületben. A vágás módjától kezdve már nem köt semmilyen szabály, a magyarországi muszlimok simán süthetnek a halal húsból magyaros paprikás csirkét.

A túra résztvevői közül sok mindenkit érdekelt az öltözködés és a nők helyzete, ami érthető, hiszen minden muszlimokról szóló vitában előkerül a fejkendő-téma. Ennek viselését Magyarországon nem tiltja semmi. Timi szerint a haj eltakarásának lényege, hogy ne nőként, hanem emberként tekintsenek rájuk egy adott közösségben, és egy nő nőiessége csak a férje számára nyilvánuljon meg (mindez fordítva is igaz). Ő például minden gond nélkül járt dolgozni fejkendőben egy multinacionális vállalathoz, sőt, nagyobb tiszteletet és udvariasságot tapasztalt férfikollégái részéről. Az iszlám azt is előírja, hogy az öltözék ne legyen átlátszó és testhezálló – ezt simán teljesíteni tudja egy plázában való bevásárlás során. Régen, ha burkiniben fürdött, az úszómester nem foglalkozott vele, csak az idős nénik kérdezték meg egyszer, hogy „nem volt ideje átöltözni?” Az ominózus eset óta, mikor is a nemzetközi hisztéria hatására kiküldtek két burkinis nőt a Széchenyi Fürdőből, nem járt uszodában, de azóta állítólag nem történt hasonló incidens Budapesten.

Fotó: Adrián Zoltán / We Love Budapest

Viszont a terrortámadások, a menekültválság és az azt megelőző plakátkampány nem váltak a hazai muszlim közösség javára, és ezt kérdésünkre Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyháza vezetője is megerősítette. „Sok atrocitás történt elsősorban hölgyekkel, mert rajtuk jobban látszik a vallási hovatartozás. A beszólogatás, bemutatás a legkevesebb, volt, akit leköptek, volt, akiről letépték a kendőt. A legrosszabb, hogy a közösségünk tagjai még rosszabb fejleményekre számítanak” – mondta Sulok Zoltán a Budapest Mecsetben, ahol a séta utolsó állomásán tartott előadást a résztvevőknek. Kiemelte, hogy ők az itteni embereket, itteni muszlimokat képviselik, semmi közük a világban zajló szélsőségekhez.

A séta résztvevőiben persze izzott a kíváncsiság a dzsihád, a többnejűség és a becsületgyilkosságok iránt, és a sok kérdésből érződött, hogy rengeteg a homályos pont az iszlám vallást illetően. Sulok Zoltán nem győzte hangsúlyozni, hogy a közösség a keresztény kultúrkörrel nem kerül összetűzésbe (Jézusban is hisznek), és semmi olyat nem mond az iszlám, ami ellenkezne a magyar törvényekkel (azzal senki sem sért törvényt, hogy nem iszik alkoholt és nem eszik disznót). Az ő családjának soha nem volt problémája az óvónőkkel, tanárokkal, amiért úgy élnek, ahogy – szerinte csak beszélni és kommunikálni kell az emberekkel. A Bupap túrája remek alkalom erre, mindenkinek ajánlani tudjuk.

"Köztünk élő muszlimok" séta a Bupap szervezésében legközelebb 2017 március 25-én 11:00-kor indul, 2900 forintos részvételi díjjal.

Lájkold a cikket, és mondd el róla a véleményed!